A napraforgó amellett, hogy az egyik legfontosabb élelmiszeripari növény, a díszkertészetben is alkalmazott faj. Számos fajtája, változata van kereskedelmi forgalomban, és néhol a települési zöldfelületeken is találkozhatunk vele. Mind szántóföldi, mind pedig zöldfelületi alkalmazás során a legtöbb esetben glifozáttartalmú szereket alkalmaznak gyomirtóként a kultúrában.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Dísznövény Kutatócsoportja több éve folytat kutatásokat a glifozáttal és metabolitjaival, azok hatásainak feltárása céljával. Egy 2022-ben lefolytatott méréssorozatban napraforgónövényeket indirekt módon kezelve 1000 mg/kg koncentrációjú glifozátoldattal morfológiai és szövettani mérésekkel is kimutatták a herbicid hatóanyag hatásait a növényekre.
A morfológiai adatok a gyökérhosszúság kivételével minden esetben szignifikáns különbséget mutatnak a kezelések között. Tehát már a morfológiai tulajdonságokból kikövetkeztethető, hogy a glifozát bejutott a növényi szervezetbe. A glifozát bejutása a leveleken, hajtásokon keresztül erősebb, mint a talajkezelt csoportnál.
Glifozátmaradék-tartalom a napraforgó különböző növényi részeiben. (A különböző betűk eltérő csoportokat jelölnek.) – ábra: MATE
A levélszámértékek esetében is megfigyelhető hasonló tendencia, és az eredmények statisztikailag is különböznek egymástól. A legkisebb átlagos levélszám (13,83 db) annál a csoportnál volt, ahol a leveleket direkt módon érte a glifozát, míg a kontrollcsoport esetében (16,83 db) és a talajkezelt csoport esetében (16,08 db) ez magasabb érték. A glifozát az öthetes nevelési időszak alatt bár elérhette a gyökereket, valamint a levelekből, hajtásokból is lejuthatott oda, a hatása még alig észlelhető.
A friss hajtástömeg- és a friss gyökértömeg-eredmények is illeszkednek ehhez a tendenciához. A legmagasabb a kontrollnövények friss zöldtömege (48,91 g) és friss gyökértömege (11,55 g). Ezek szignifikánsan eltérnek a talajkezelt friss zöldtömegértékektől (36,6 g a friss zöldtömeg; 8,48 g a friss gyökértömeg átlagos értéke), valamint a levélkezelt friss zöldtömegértékektől (25,02 g a friss zöldtömeg; 7,51 g a friss gyökértömeg átlagos értéke). A szárított zöldtömeg- és gyökértömeg-eredmények korrelálnak a friss tömegmérés eredményeivel, és szintén szignifikáns eredményeket mutatnak a vizsgált csoportok között a szárított zöldtömeg és a szárított gyökértömeg esetében.
A hisztológiai mérések eredményein is látszódik a különbség a kontroll- és a kezelt csoportok szárrészei között. A gyökérnyak feletti részek esetében a kontrollcsoportnál jól látható, hogy az epidermisz sértetlen, a szállítónyalábok fejlettek, az interfaszcikuláris kambium csaknem teljesen kialakult. A bélszövet sejtjei jól kivehetők, de látszódik, hogy a növény még juvenilis állapotú, mivel ezek a sejtek még nem teljesen kialakultak. Összeségében elmondható, hogy a növény fejlettségi állapotának megfelelően fejlődött.
Mikroszkópos felvételek a kezelések alsó szárrészéről: (a) kontroll; (b) levélkezelt növény (1000 mg/kg); (c) talajkezelt növény (1000 mg/kg). Képeken látható rövidítések: ep – epidermisz; tv – szállítószövetek; ic – interfaszcikuláris kambium; bt – bazális szövet – fotók: Horotán, 2022
A levélkezelt csoport vizsgált egyedének mikroszkópi felvételén már kivehető a glifozát és AMPA hatása. Bár még az epidermisz sértetlen, a sejtek szorosan illeszkednek egymáshoz, a szállítórendszerben már megfigyelhetők torzulások. A faszcikuláris kambium kialakult, bár közvetlenül az epidermisz alatt, szinte hozzáérve ahhoz, közöttük nem található alapszövet. A kambiumgyűrű kialakulása megkezdődött, de torz. A szállítónyalábok szövete kivilágosodott – működésük csökkent vagy megszűnt –, a kambium még jól kivehető. A nyalábok fejlődése gátolt, ez látszódik az elágazó alakjukból. A bélszövet sejtjei még viszonylag fejlettek, a sejtfalak erősek, összefüggők. Az epidermisz alatt megfigyelhető szövetelhalás következtében üregek keletkezése figyelhető meg.
A talajkezelést kapott csoport mikroszkóppal vizsgált egyedénél a glifozát és AMPA hatása még erősebben megfigyelhető. Az epidermisz elhalt vagy levált a növényről. Az epidermisz és a szállítószövet közötti alapszövet erősen károsodott, több helyen szövetelhalás figyelhető meg, amelynek következtében üregessé vált a szár. A faszcikuláris kambium erős, de a felvételezés állapotában erősen torzult, károsodott. Az interfaszcikuláris kambium kialakult, de nagyban károsodott a vegyszer hatására.
Összefoglalóan elmondható, hogy a glifozát egy, a környezetet nagymértékben terhelő herbicid, melyet széles körben használnak világszerte. Nemcsak a glifozát, hanem annak metabolitja, az AMPA is igen káros az élővilágra. A glifozát és metabolitjai akkor is felhalmozódhatnak a növényben, ha indirekt módon vannak kezelve. Mind a levélre való sodródás, mind a rhizoszféráját érintő sodródása a talajra azt eredményezi, hogy a vegyszer a növényi szervezetben megjelenik és felhalmozódik. A felhalmozódás igen nagy mértékű a különböző növényi részeken.
A vegyszer a növényi szervezetben megjelenik és felhalmozódik – fotó: Shutterstock
Ezt a jövőben érdemes figyelembe venni, hiszen az élelmiszeripari növények esetében a táplálékláncba kerülhet, a zöldfelület-gazdálkodásban alkalmazott fajok esetében pedig a közterületeken is felgyűlhet, ami emeli a városok, települések lakóinál a karcinogén hatást.
Érdemes megfontolni más, környezetre kevésbé káros alternatívák kifejlesztését és használatát. A glifozát alkalmazása során a hatóanyag a kultúrnövénybe akár a talajon keresztül, akár elsodródás által, a lombozaton keresztül is felszívódik, így annak hatását nem érdemes vitatni.
„A KULTURÁLIS ÉS INNOVÁCIÓS MINISZTÉRIUM ÚNKP-22-4-II/MATE-I. KÓDSZÁMÚ ÚJ NEMZETI KIVÁLÓSÁG PROGRAMJÁNAK A NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS ALAPBÓL FINANSZÍROZOTT SZAKMAI TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT."
Szerzők:
Kisvarga Szilvia, Hamarné Farkas Dóra, Mörtl Mária, Székács András, Inotai Katalin, Orlóci László (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem);
Horotán Katalin (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem)
_fill_540x300_0.jpg)
