A kukorica sikeres kelése három kulcsfontosságú tényező együttes hatásától függ – környezettől, genetikától és vetőmag minőségétől. A genetika alapvetően határozza meg a hideg elleni toleranciát. A Corteva Agriscience a stresszes körülményeknek a kukorica csírázására és kelésére kifejtett hatásainak megfigyelése érdekében elvégzett szántóföldi és laboratóriumi kutatásai értékes információkat szolgáltattak az elmúlt években. Ennek összegzése olvasható alább.

A kukorica melegigényes növény, meleg körülmények között fejlődik legjobban. A vetés korai szakaszában jelentős stressz éri a csírázó kukoricát, különösen, ha a vetés csapadékos, hűvös idő után történik. Minél előbbre jön a vetés, annál nagyobb az esély az előbb említett hűvös, nedves viszonyokra. Ilyenkor az sem szokatlan, ha a mag az átázott talajban marad, 2-3 hétig is elfekszik és csak a melegebb idő beköszöntekor kel ki.

A hőmérséklet hatásának illusztrálására 3-3 korai, közepes és hosszú tenyészidejű hibridet csíráztattak 15 és 35°C között, figyelve a gyököcske és a rügyecske növekedési ütemét. Ezek leggyorsabban 30°C-nál nőttek, de ettől magasabb hőmérsékletnél is gyors fejlődés volt tapasztalható, jelezve azt, hogy a csírázás és a kelés hőmérsékleti optimuma sokkal magasabb értéknél van, mint ami általános a termelésben. Az általánosan elterjedt ajánlás szerint akkor érdemes vetni, ha a talaj hőmérséklete legalább 10ºC, ezért tapasztalunk sokkal lassabb kelést a gyakorlatban.

A tavaszi talajhőmérséklet évről évre más. A vetéskori talajhőmérséklet és az időjárási viszonyok rövidtávú alakulása jelentősen befolyásolja az egyöntetű növényállomány kialakulásának esélyét és az érhető maximális hozam mértékét.

Olyan hibridek választásával, amelyek jobb keléskori stressztűréssel rendelkeznek, csökkenthető a genetikai sebezhetőség, kiküszöbölhető a hideg talaj okozta termésveszteség.

A korai vetés gyakran arra kényszeríti a vetőmagokat, hogy hideg vízzel hidratáljanak, ezáltal közvetlen fizikai károsodást okozva. Ha a száraz vetőmag hideg vizet szív magába hideg eső következtében, az fagyási sérülést okozhat. A mag sejtmembránjai alacsony hőmérsékleten folyadékhiányban szenvedhetnek. Ilyen körülmények között a hidratációs folyamat a membránok felszakadásához vezethet. Ezután a sejtek tartalma átszivárog ezen a sérülésen és táplálékforrást biztosít a behatoló kórokozóknak. A hideg víz hasonló hatással lehet a növényke szerkezetére akkor is, amikor az elkezd kikelni. A károsodás mértéke a magelhalástól a komolyabb rendellenességekig is terjedhet. Mindez jelentős tőszámveszteséget okozhat. A megfelelő tőszám elérésének esélyei nagymértékben megnövekednek, ha a vetőmagok legalább egy napig képesek csírázni melegebb, nedves körülmények között a hideg stresszhatásokkal járó események előtt. Ezen kívül magasabb stressztoleráló pontszámmal rendelkező hibridek választása segíthet mérsékelni a hidegstressz miatti tőszámveszteséget.

Kukorica

Az egyik ok, amiért a nedvesség felvétele közbeni hőmérséklet kritikus a kukorica kelése szempontjából, az az, hogy a magok nagyon gyorsan felszívják a csíráztatáshoz szükséges víz nagy részét. Ha a vízfelvétel hideg hőmérsékleten következik be, az elpusztíthatja a magot, vagy rendellenes növekedést eredményezhet. A gazdáknak ezért nemcsak a talaj hőmérsékletét kell figyelembe venniük vetéskor, hanem azt is, hogy milyen hőmérséklet várható akkor, amikor a mag elkezdi gyorsan magába szívni a vizet.

A melegebb, száraz talajba vetett vetőmag akkor is megsérülhet, ha a száraz időszakot hideg, nedves események követik.

A gazdálkodók tavasszal gyakran korábban tudják elvetni a homokosabb talajú táblákat. Ennek oka, hogy azok gyorsabban kiszáradnak, mint a kötöttebb talajok. A korai vetés utáni tőszámcsökkenést azonban épp a homokosabb talajokon észlelték gyakrabban. Ennek oka, hogy ezek a talajok porózusabbak és kisebb a víztartó képességük, mint a kötöttebb talajoknak. Éppen ezért esetükben általában nagyobb hőmérsékletingadozásokat tapasztalunk, amikor a tiszta éjszakák hideg léghőmérséklettel párosulnak, amelyek következtében szintén növekedési deformáció következhet be.

Egyik homokos talajú kutatóállomásukon feljegyezték a talajhőmérséklet értékeit 5 cm mélységben. A nappali hőmérséklet a vetés utáni első héten elérte a kukorica fejlődéséhez szükséges elfogadható szintet (10°C felett). A kora reggeli talajhőmérséklet azonban 3 °C-ra csökkent és néhány napon át a talajhőmérséklet különbsége reggel 6 és 18 óra között meghaladta a 6-7 °C-ot. Itt átlagosan 16%-os tőszámveszteséget figyeltek meg, ami arra utal, hogy a vetés utáni nappali-éjszakai hőmérsékletingadozás további stresszt okozhat a csírázó kukoricában. A gazdálkodóknak a vetés megfelelő időpontjának kiválasztásakor ezért figyelembe kell venniük a várható éjszakai hőmérsékletet is.

Továbbá figyelembe kell venni egy másik tényezőt is: a táblán lévő növényi maradványok mennyiségét. Ezek ugyanis nagy mennyiségben kihívásokat jelenthetnek, mert a maradványok általában megtartják a felesleges vizet és jelentősen csökkentik a talaj hőmérsékletét tavasszal, megfosztva a magot a gyors keléshez szükséges kritikus hőösszegtől. Ezek a körülmények a magok elhalását is elősegíthetik, különösen azokon a területeken, amelyek nem túl jó vízgazdálkodásúak.

A vetésidő az egyik legfontosabb tényező a megfelelő állomány eléréséhez. A tőszámcsökkenés valószínűsége várhatóan akkor lesz a legnagyobb, amikor hideg, nedves talajba vetünk, illetve közvetlenül a hideg, nedves időjárás előtt. A kockázat csökkentése érdekében nem árt figyelembe venni a következő tippeket:

– Ha a vetési idő körül hideg időjárás várható, célszerű 1-2 nappal korábban abbahagyni a vetést és hagyni, hogy a vetőmag hidratálódjon a melegebb talajokban, ezáltal minimalizálva a hideg okozta károkat.

– Homokos területeken ügyelni arra, hogy az alacsony éjszakai hőmérséklet a talaj hőmérsékletét az ajánlott vetési hőmérséklet alá süllyesztheti. Lazább talajokon a nagy hőmérsékletingadozások is károsíthatják a kelést.

– Ha nagy mennyiségű növényi maradványt tartalmazó táblákra vetünk, fontoljuk meg a sávos talajművelést, vagy használjunk nyitótárcsát a talaj gyorsabb felmelegedése érdekében.

– A jobb keléskori stressztűrési pontszámmal rendelkező hibridek kiválasztása és a megfelelő csávázás segíthet csökkenteni a hidegstresszes körülmények között történő vetéssel járó kockázatokat.