Interjú az első magyar hivatalos növényvédelmi drónpilótával

Borhi András az első növényvédelmi drónpilóta Magyarországon a Nébih által nemrégiben közzétett hivatalos listán. Többek között növényorvosként és precíziós mezőgazdasági mérnökként dolgozik az agráriumban, valamint főállásban GEP engedélyezési kísérletekkel foglalkozik (növényvédőszer-engedélyezési kísérletek). Több éve foglalkoztatja a dróntechnológia agráriumban való felhasználhatósága, 2020. évben befejezett precíziós mezőgazdasági mérnöki képzésének diplomatémája a permeteződrónok szabályozási helyzete, gyakorlati alkalmazhatósága és tapasztalata volt.

Interjúnkban arról kérdeztük, mit kell teljesíteni ahhoz, hogy valaki felkerülhessen a Nébih listájára, és hogy milyen problémákat lát a drónos permetezéssel a gyakorlatban, mi kell ahhoz, hogy jogszerűen, biztonságosan és hatékonyan alkalmazott gyakorlattá váljon az agráriumban ez az új technológia. Magyarország és Svájc az EU országai közül egyébként élen jár a szabályozás kialakításában, de vannak még fehér foltok.

Rengetegen kísérleteznek Magyarországon a drónok mezőgazdaságban való alkalmazásával több-kevesebb sikerrel, de te vagy az első Magyarországon, aki felkerült a hivatalos növényvédelmi drónpilóták listájára. Mire van szükség ahhoz, hogy valaki hivatalosan növényvédelmi drónpilóta legyen?

Ha valaki ebben az alakuló szakmában szeretne dolgozni szimpla permeteződrón- kezelőként, meglehetősen sok feltételnek kell megfelelni, először is nem kevesebb, mint 4 képzést kell teljesíteni:

• Meg kell szerezni az A1/A3 nyílt kategóriás drónos képzettséget, ez a legegyszerűbben teljesíthető a 4 közül.
• Majd teljesíteni kell az A2 nyílt kategóriás drónképzést, mert ez a bemeneti feltétele a következő speciális képzésnek.
• A speciális képzés keretében lehet megszerezni a pilóta nélküli légijármű irányítói igazolványt. Ez a képzés már jóval nehezebb. Itt magasabb szintű légijárművekre vonatkozó tudásanyagot is oktatnak, amely nem egyszerű, de szükséges ehhez a komoly munkavégzéshez.
• Ezután lehet megkezdeni a Nébih által elfogadott képzőhelyeken a növényvédelmi drónpilóta képzést.

Borhi András a PREGA konferencián – Fotó: Agroinform

A szükséges képzéseket az ABZ Drone Kft.-nél végeztem el, ezek teljesítése után idén májusban jelentkeztem be a FELIR azonosítómmal és minden igazolvánnyal, képesítést igazoló dokumentummal a Nébih nyilvántartásába, így a június elejétől megjelent listán vagyok, mellyel már alkalmas vagyok permeteződrón kezelésére. A nyilvántartás helyettesíti a légi növényvédelemben ismert Kék könyvet. De ezzel természetesen nincs vége.

Ha valaki nem rendelkezik növényvédelmi végzettséggel, a jövőben a tevékenységet csakis megfelelően képzett növényvédelmi szakirányítóval kötött megállapodás alapján végezheti. A növényvédelmi szakirányítóé a szakmai felelősség, valamint bizonyos adminisztrációs feladatok. A drónpilótának rendelkeznie kell az összes szükséges engedéllyel és a kijuttatás a feladata. A kezelések együttes felelősséggel járnak.

A drónos permetezés során veszélyes anyagot szállítunk és a művelet növényvédő szer kijuttatásával jár, ezért speciális kategóriába tartozik a tevékenység. A LÉGÜGYI FELÜGYELETI HATÓSÁGI FŐOSZTÁLY állásfoglalása szerint az (EU) 947/2019 4. cikk szerinti nyílt kategóriában repülés közben a pilóta nélküli légi jármű nem szállíthat veszélyes árut, és nem szórhat le semmilyen anyagot, ezért szükséges az 5. cikk szerinti speciális kategóriában végrehajtani a repülést, amihez Műveleti engedély vagy Könnyű UAS üzembentartói Tanúsítvány (LUC) megszerzése kötelező. Elkészítésük után be kell nyújtani a Légügyi hatóságnak elfogadásra. Mindkét engedélytípushoz szükséges a műveleti kézikönyv kidolgozása.

A növényvédelmi kezeléshez típusminősített, a hatósághoz beregisztrált drónra van szükség, ebben a drónpiac üzleti szereplői nyújtanak segítséget.

A drón kezelőjének kötelező drón üzembentartóként nyilvántartásba vetetni magát és eszközét.

A művelet kockázati kategóriájának megfelelő kompetenciák megléte kötelező. A szükséges kompetenciaszint a kockázatértékelés során határozható meg.

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény alapján a magyar légtér pilóta nélküli légijárművel jogszerűen végrehajtott UAS-műveletre a MyDroneSpace alkalmazás használatával lehet igénybe venni a légteret, azaz az applikációban kell "lefoglalni" a légteret a kezelés megkezdésekor, speciális kategóriában.

Eseti légtér igénylésére is szükség lehet abban az esetben, ha például lakott területen vagy annak közelében kíván növényvédelmi kezelést végezni a drónpilóta.

Minden, a működés során keletkezett, művelet szempontjából releváns dokumentumot lehetősége van a hatóságnak ellenőrizni. A karbantartási napló illetve ellenőrző listák vezetése kötelező, valamint a kockázati kategória alapján egyéb dokumentumok is szükségesek lehetnek. Érvényes felelősségbiztosítással is rendelkezni kell. Repülési adatokat nem szükséges az alkalmazásból kinyerni, erre a repülési napló vezetése is megfelelő.

Hosszú folyamat vezet addig, hogy szabályosan lehessen drónos permetezést végezni – Fotó: Shutterstock

A feltételrendszernek fontos része, hogy a kijuttatási tervet 30 nappal a kezelés előtt kell bejelenteni a hatósághoz: Pest Vármegyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Osztály. Azonban indokolt esetben el lehet térni tőle, de ennek is van bejelentési kötelezettsége.

Ez elég hosszú sor, de mi a helyzet a növényvédő szerekkel, kijuttatható készítményekkel?

Nincs engedélyezett növényvédő szer permeteződrónos kijuttatásra jelenleg. Az engedélyezési folyamatok zajlanak, viszont szigorú biológiai és hatékonysági, valamint elsodródási vizsgálatok eredményei szükségesek a használatukhoz. A termésnövelő, növénykondicionáló és lombtrágya-készítmények kijuttathatóak, viszont az összes előzőekben felsorolt képzettség, engedély és bejelentési kötelezettség szükséges.

Én a hozzáértő szakemberek által végzett hatóanyag-engedélyezési kísérletekből szerzett tapasztalatokhoz kötöm természetesen azt, hogy mikor lehet valóban megkezdeni a tényleges permetező-drónpilóta szakmát. Azért, mert ez sokkal komolyabb dolog annál, mint ahogyan sokan kezelik, "veszélyes üzem". Csak hozzáértő szakemberek tudják megállapítani egy adott kezelés elvégzése után, hogy bizonyos készítmény vagy több készítmény keveréke, különböző lémennyiségekkel és cseppképzési módokkal milyen hatékonyságot érhetnek el permeteződrónnal végzett kijuttatással. Fontos többek között, hogy a növényvédő szer kontakt vagy szisztemikus típusú, valamint a permetlé sűrűsége, koncentrációja, viszkozitása is lényeges kérdés. A hagyományos technológiát tekintve nagy időtávlat és gyakorlati tapasztalatok alapján mondható el, hogy a hatékonyság tökéletes egy-egy kezelésnél.

Csökkentett lémennyiséggel vizsgálandó a kezelés hatékonysága

A helikopteres légi növényvédelemben is csökkentett lémennyiség van a normálhoz képest: szántóföldi permetezőgéppel 200-300 liter/hektár a permetlé mennyisége általános növénytermesztés esetén, az ültetvényeknél 400-1000 liter/hektár a tartomány, helikopteres kijuttatásnál  50-80 literrel lehet dolgozni, de

a permeteződrónok esetében ennél sokkal drasztikusabban lecsökkentett lémennyiségről, 5-70 liter/hektárról beszélünk művelési ágtól függően.

Technikai oldalról megoldható a kijuttatás, akár 5 liter/hektár mennyiséggel is, attól függően, hogy hidraulikus a rendszer, vagy kontrollált cseppképzésre képes. (A hidraulikusnál különböző szórófejek vannak és azok különböző tartományokban tudnak cseppet képezni. Ezzel szemben a szabályozott cseppképzésű rendszernél a cseppméretet magunk állítjuk be. Szabályozott cseppmérettel meg van a lehetőségünk arra, hogy jobban kontrolláljuk a kezelést és korrekten kiszámíthassuk például az elsodródást.)

Fantasztikus az az elképzelés, hogy 5-10-20-50-70 literrel lehet kezelni a területeket a hagyományos permetezési lémennyiségek helyett, de az a probléma, hogy ezeket a gyakorlati tapasztalatokat éppen most gyűjtjük be. A készítmények, amelyek a piacon vannak, és több évtizede használatosak (rovarölő, gombaölő, gyomirtó, stb),

nem ilyen alacsony lémennyiséggel lettek kikísérletezve a biztos hatékonyság támaszával. Tapasztalatok szükségesek.

Megvan az esélye annak, hogy lesz olyan növényvédő szer, amit egyszerűen nem lehet majd ennyire lecsökkentett lémennyiségekkel, azaz ilyen koncentrációban kijuttatni. Azért, mert egyszerűen nem fogja tudni azt a hatékonyságot biztosítani, például a nem megfelelő fedettség miatt. Ezt természetesen kontrollált kísérletekkel lehet csak alátámasztani, és azok alapján lehet egy biztonságos és hatékony felhasználási szabályrendszert kialakítani a növényvédő szerek drónnal való kijuttatására.

Hagyományos permetezéshez képest drasztikusan lecsökkentett lémennyiségekkel lehet dolgozni drónokkal, de kontrollált kísérletekkel kell igazolni a hatékonyságot – Fotó: Shutterstock

A sokszoros koncentráció veszélye

Az is kérdésként merül fel, hogy amikor permetlékeveréket készítünk, akkor milyen kölcsönhatást fejtenek ki az egy vagy több komponens egymásra. Biztos, hogy nem ugyanúgy viselkednek alacsony lémennyiségbe keverve, mint a hagyományos lémennyiséggel.

5-10-20-30-szoros koncentrációkülönbség is lehet, ami azt jelenti, ha valakit egy ilyen permetcsepp ér, akkor komoly mennyiségű növényvédő szer érheti. Ez óriási kockázat!

Az alkalmazandó készítmény dózisa

De mi az alkalmazandó dózis? Alapvető, hogy a növényvédő szerek dózisát nem lehet csökkenteni. A csökkenthető dózis lehetősége a jövőben csak akkor áll fenn, ha a hagyományos hidraulikus rendszernél bizonyítottan jobb hatásfokú kijuttatási technikát alkalmazunk. Azonban ehhez minőségbiztosított vizsgálatok lefolytatása és képzett szakemberek értékeléseire alapozott eredmények alapján lehet esély a jövőben.

Szintén lényeges a koncentráció és a viszkozitás: minél több komponens van a permetlében, annál sűrűbb lesz, és akkor újra kell kalibrálni a drón kijuttatóegységét a keverék függvényében, azért, hogy az elvárható dózisban kerüljön ki a területre a hatóanyag. A túl magas koncentráció miatt viszont lehet, hogy a növényen fitotoxicitás jeleit fogjuk látni, kiég az állomány, terméscsökkenés várható.

Ha túl keveset használunk egy növényvédő szerből, akkor rezisztencia alakulhat ki (például egy rovarölő alacsony dózisú használata esetén előfordulhat, hogy a kártevő túlélő egyedeiből kialakuló következő nemzedékek ellen nem fognak hatni a jövőben a kezelések).

Folynak a kísérletek arra vonatkozólag, hogy lehetséges lesz-e a készítmények dózisának csökkentése bizonyos cseppképzési technológiák alapján, anélkül hogy például rezisztencia alakuljon ki, de jelenleg nem áll rendelkezésre ilyen információ.

Technikailag meg lehet oldani, de ez nem elég

Sokan próbálkoznak már a drónos kijuttatással, és arra hivatkoznak, hogy technikailag meg lehet oldani. Valóban meg lehet, de az nem jelenti azt, hogy az elvárt hatékonyság fog realizálódni, nem tudnak garanciát adni.

Az nem elég, hogy elvégeztük a permetezést drónnal, az is kérdés, hogy

• a permetcsepp odaér-e a növényre vagy elpárolog,
• van-e elég ideje felszívódni a hatóanyagnak,
• vagy megfelelő fedést biztosít a növényen kontakt és szisztemikus szerek esetén.

Amíg az engedélyezési kísérletek folynak, amely szabályozott, kontrollált körülmények között zajlik, addig viszont ki és milyen alapon mondja meg azt, hogy pontosan hogyan kell drónnal permetezni?

Szigorú protokollok alapján lehet kimondani egy növényvédő szerre azt, hogy 100, 80 vagy 50 százalékos hatékonyságú és biztosított kijuttatási körülmények szükségesek hozzá. Képzetlen emberként és ránézésre sem lehet ezeket megállapítani. Messze van a hozzáértő szakemberek által értékelt egzakt adatokra alapozott eredményektől, amelyek nélkül a protokollok szerint egyébként nem lehet növényvédő szert alkalmazni.

Mivel más a kijuttatás módszere, más a magasság egy szántóföldi permetezőgéphez képest, komoly problémaként jelentkezhet az elsodródás. Mennyire nagy ennek a kockázata?

Az elsodródással óriási károkat lehet okozni, de természetesen a megfelelő időjárási körülmények között végzett művelet esetén azért elkerülhető a probléma.

Elsodródást okozhat az emberi tényező (szakértelem hiánya) és néhány időjárási körülmény: például a szél, illetve az inverzió. Egy széllökés miatt az is előfordulhat, hogy a terület egyik részére nem kerül növényvédő szer, a másik részére viszont dupladózis. Inverzió esetében a levegő hőmérséklete a magasság növekedésével nem csökken, hanem nő, ami miatt lebeghetnek a cseppek egy bizonyos magasságban és akár kilométerekre is elsodródhatnak. Majd valahol ezek a cseppek leérnek egy növényre. Egy kukoricára szánt gyomirtó például egy egész ültetvényt is károsíthat. Sajnos hallani lehet már ilyen elsodródásos esetekről az országban.

Az elsodródás óriási károkat okozhat – Fotó: Shutterstock

Európában az okkal szigorú szabályozás okán az elsodródás miatt az állomány feletti 2-2,5-3 méter körüli magasságban lehet drónnal permetezni, és ebben az esetben 4-8 méteres sávot lehet vele lefedni. Ázsiában 5-6 méteres magasságban repülnek, ott szélesebb sávot is le tudnak fújni, de ennek hatalmas a kockázata egészségügyi és a más növénykultúrákra kifejtett hatás kockázata miatt.

Az elsodródásra az időjáráshoz való maximális alkalmazkodáson túl a cseppnehezítő alkalmazása is jó megoldás lehet, de ezzel kapcsolatban is folyamatos kísérletek zajlanak.

Könnyű felmérni a légi permetezés kockázatát, ha arra gondolunk, hogy egyébként az EU-s rendelet szerint tilos a légi kijuttatás, kivéve akkor, ha engedélyezett légi vagy drónos kijuttatásra a készítmény (drónra engedélyezett jelenleg nincs Magyarországon), vagy ha máshogyan nem lehet megoldani a növényvédelmi kezelést, és nagy lenne a gazdasági kár. Ebben az esetben adhat ki a hatóság szükséghelyzeti engedélyt.

A kísérleti engedély pedig egy másik típusú engedély, ami ahhoz kell, hogy kísérleti körülmények között lehessen drónnal permetezni. Most már szükségesek a képzettségek és az engedélyek is. Nem szolgáltatásszerű permetezésre ad lehetőséget. Pontosan azért tart ilyen sokáig a feltételrendszer kialakítása, mert a növényvédelmi kezelés önmagában veszélyes üzem, a légi növényvédelem pedig kockázatot jelenthet.

Hogyan alakulnak a felelősségi körök? Mi a szerepe a növényvédelmi szakirányítónak? A drónpilóta is kell, hogy rendelkezzen növényvédelmi végzettséggel?

Nem kell, hogy a pilóta is rendelkezzen növényvédős képzettséggel, azonban kötelező a szerződés növényvédelmi szakirányítóval a jövőben. A szakirányítónak is ott kell lennie a permetezéskor, figyelnie kell az időjárást, és neki kell tudnia a kijuttatásra vonatkozó információkat, szabályokat, amelyek a növényvédő szerek engedélyezési okiratában lesznek lefektetve. A kijuttatásért a drónpilóta a felelős. A kezelés során együttes a felelősség.

Mit gondolsz, hány növényvédő szer lesz idén engedélyezve drónos kijuttatásra?

Ezt nehéz lenne megmondani, de tekintettel arra, hogy a szakszerű és jogszerű használathoz hosszadalmas és költséges kísérletekre van szükség, pár készítménynél nem lesz több az idén. Ez a drónpilóták szempontjából azért probléma, mert nem lehet megoldani egy teljes szezont. Mondjuk márciustól novemberig tudunk kezeléseket végezni, ahhoz, hogy az elejétől a végéig a különböző fenológiai állapotokban is alkalmazható legyen a drónos permetezés, ahhoz nagyon sok készítményre lenne szükség. Ha a hagyományos permetezési módot nézzük: arra minden készítmény engedélyezve van, tehát egész évben lehet használni, a drónokkal nehezebb lesz egyelőre felépíteni egy vállalkozást erre legálisan.

Nagyon sok kockázatra hívtad fel most a figyelmet, de mégiscsak ez a jövő, és gyakran mondjuk, hogy az innováció mindig megelőzi a szabályozást. Te mit gondolsz erről?

Számomra rendkívül inspiráló ez a folyamat, ami a drónos permetezés kapcsán zajlik, valóban ez a jövő egyik nagy lehetősége a növényvédelemben. A PREGA konferencián szekcióvezetőként is arra törekszem évről évre, hogy minél több és hasznos információ jusson el az agrárium szereplőihez erről az új és innovatív technológiáról. Tény viszont, hogy minél többet tud valaki egy témáról, annál inkább látja a veszélyeit, a megoldásra váró területeket. Én magam is azon fogok dolgozni, hogy a drónos permetezés minél hamarabb jelentsen hatékony és biztonságos megoldást az agráriumban a lehető legkülönfélébb növényvédelmi kihívások kezelésére. A következő években eldől, milyen kultúrákban, milyen körülmények között lesz kiváló megoldás ez a technológia.