Az intelligens gazdálkodási megoldások segítik a gazdálkodókat a gazdaság hatékonyabb működtetésében, az erőforrások hatékonyabb felhasználásában, a műveletek egyszerűsítésében, a növénytermesztés helyi körülményekhez való testre szabásában és végső soron az optimális döntések meghozatalában. Az ebben rejlő lehetőségeket mind többen ismerik fel. A megfelelő megoldások nyereségesek lehetnek, nagy és kis gazdaságok számára egyaránt. A gazdaságokban már ma is számos digitális megoldás működik, amelyek hatékonyabbá, fenntarthatóbbá teszik a gazdálkodást. Az ilyen rendszerek globális piaci potenciálja hatalmas, ugyanis a gazdálkodók készek és hajlandóak váltani.
Ezért lesz a digitalizáció a november 12-18-án Hannoverben megrendezendő Agritechnica 2023 agrárgépipari és technológiai vásár fő témája. A világ legnagyobb mezőgazdasági innovációs vására ideális helyszín a legújabb technológiák és fejlesztések megismeréséhez. A szervezők reményei szerint az idei rendezvény a jövőorientált gazdálkodók legfontosabb találkozóhelyévé válhat.
Napjaink legfontosabb, az agrárdigitalizációt érintő témakörei kerülnek terítékre. Nézzük, melyek is ezek.
A digitalizálás alapját jelentő érzékelő-technológiák
Az érzékelők alkotják az intelligens és precíziós gazdálkodás gerincét. A műholdas képek használata a növénypopulációk tápanyaghiányának és betegségeinek megfigyelésére, vagy kamerák alkalmazása a gyomok és a növények megkülönböztetésére csak kettő a már rendelkezésre álló számos példa közül. Testreszabott algoritmusok dolgozzák fel az érzékelők méréseit, amelyeket aztán a növénytermesztéssel kapcsolatos döntések meghozatalához használnak, például a műtrágyák és növényvédő szerek bevitelének kiszámításához, a helyi körülményekhez optimalizálva, a talajviszonyok elemzéséhez, vagy a szántóföldi öntözés szabályozásához.
Testreszabott algoritmusok dolgozzák fel az érzékelők méréseit, amelyeket aztán a növénytermesztéssel kapcsolatos döntések meghozatalához, például az öntözés szabályozásához használnak – fotó: agritechnica
Gépkezelői támogatás
Az intelligens érzékelőket, például a kamerát és a radart egyre gyakrabban használják a mezőgazdasági járművet vezető gépkezelő terhelésének enyhítésére, támogatva az olyan tevékenységeket, mint a betakarító járművek optimalizált terhelése és a mechanikus gyomirtás. A kiterjesztett valóság (AR), ahol a számítógép által generált kép a gépkezelő valós világra vetített képére épül, szintén egyre fontosabbá válik, lehetővé téve a vezető számára, hogy megalapozott döntéseket hozzon anélkül, hogy figyelmét át kellene helyeznie az előtt lévő munkaterületről egy monitorra. Ezzel együtt vannak időszakok – például a betakarítás – amikor a gépkezelők jelentős terhelésnek vannak kitéve. Itt is segítenek az intelligens érzékelők, azok a rendszerek, amelyek figyelik a vezető pulzusát és szemmozgását, keresik az álmosság jeleit, például ásítást, vagy a szem dörzsölését, szükség esetén figyelmeztethetik a vezetőt, sőt, ha kell, akár le is állíthatják a gépet.
A mezőgazdasági robotok meghódítják a földeket
A mezőgazdasági robotok, amelyeket néha agribotoknak, vagy terepi robotoknak is hívnak, kétségtelenül a digitális mezőgazdaság leginkább figyelemfelkeltő példái közé tartoznak. Egyre több autonóm terepi robot végez munkát, például vetést, trágyázást, kapálást és betakarítást, s mivel nincs szükségük szünetre, ezt éjjel-nappal megtehetik. Az autonóm gépeknek számos előnyük van. A mezőgazdasági ráfordítások és a munkaidő terén elért jelentős megtakarítások, valamint a jobb talajvédelem nagyobb fenntarthatóságot biztosítanak, miközben csökkentik a költségeket. A munkaigényes speciális növénykultúrákban pótolhatják a hiányzó személyzetet. A biztonsággal és a felelősséggel kapcsolatos néhány kérdést még tisztázni kell, de a jövőjük biztos, ez már most kijelenthető.
A mezőgazdasági robotok jövője biztos – fotó: agritechnica
Információ az égből
A digitalizálás nem korlátozódik a földre. A mezőgazdaságban használt drónok száma folyamatosan növekszik, nagy felbontású fedélzeti kameráik hasznos információkat adnak a talajminőségről, a szántóföldek gyomosodásáról, vagy értékes betekintést nyújtanak a növények növekedésébe. Ha hőkamerával vannak felszerelve, a drónok betakarítás előtt felderíthetik az esetlegesen a területen lévő gyermekeket, vagy állatokat. A nagy drónok a szőlőültetvények meredek lejtőin láthatók növekvő mértékben, ahol növényvédelemre használják őket. A kukoricaföldeken a Trichogramma fürkészdarázs petéinek kijuttatását végzik drónokkal, melyekkel eredményesen lehet felvenni a harcot a kukoricamollyal és a gyapottok-lepkével.
A mezőgazdaságban használt drónok száma folyamatosan növekszik – fotó: agritechnica
Az operatív irányítás javítása
Sok európai gazdálkodó az adminisztráció egyszerűsítését a digitalizálás hozadékának tekinti. A gazdaságirányítási rendszerek feldolgozhatják és részletesen elemezhetik az adatokat egy adott gazdaságra vonatkozóan, segítve például a növénytermesztési döntéseket és a mezőgazdasági támogatások iránti kérelmek elkészítését, valamint javíthatják a gazdaságirányítást. Az átfogó cél a mezőgazdaság összekapcsolása az értéklánc más szereplőivel, ezáltal optimalizálva az áruk és anyagok áramlását. A gépek és mezőgazdasági inputanyagok beszállítói, valamint a downstream értékesítés és kereskedelem egyaránt profitálhat az együttműködésből. Szintén kívánatos lenne a mezőgazdasági termelők irányítási rendszerei és a kormányzat közötti zökkenőmentes adatcsere, de számos kormányzati informatikai rendszer nem rendelkezik a szükséges nyílt interfészekkel, ami megakadályozza a digitális adatátvitelt.
A DLG (Német Mezőgazdasági Társaság), az Agritechnica szervezője, egy nemzetközi csapat tagja, amely részt vesz az EU horizont "Mezőgazdasági interoperabilitási és elemzési rendszer" (ATLAS) projektjében, amelynek célja egy nyílt interoperabilitási hálózat kifejlesztése, amely lehetővé teszi bármely rendszer számára az adatok egyszerű szolgáltatását vagy visszakeresését.
Akadályok, melyeket le kell küzdeni
A hálózati lefedettség problémát jelent
A mobilhálózati lefedettség továbbra is problémát jelent számos vidéki régióban. A digitalizálás országos, nagy teljesítményű lefedettséget igényel, különösen azért, mert az online feldolgozandó és valós időben elérhető adatok mennyisége folyamatosan növekszik. Az összekapcsoltság hiánya megakadályozza a gépek közötti és a gazdálkodóval való kommunikációt, így sok helyen korlátozza a digitalizálás előnyeit.
A Big Data hálózatépítést igényel
Az információk növekvő gyűjtése, tárolása és elemzése gyakran jelentős mennyiségű adatot eredményez, amelyet csak az úgynevezett "Big Data" elemzéssel lehet érdemben feldolgozni, amelynek kombinációja és értékelése támogatja a gazdálkodókat a helyes stratégiai (hosszú távú) és operatív (rövid távú) döntések meghozatalában. Ennek előfeltétele azonban a robusztus vezeték nélküli hálózat és a megfelelő felhőerőforrásokhoz való hozzáférés.
A mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek
A mesterséges intelligencia (AI) jelenleg a felkapott téma. Bár a mesterséges intelligencia néha ellentmondásos, az öntanuló rendszerek nagy előnyökkel járhatnak a mezőgazdaság számára. A gépi tanulási algoritmusok több évnyi mezőgazdasági adatot használhatnak fel a mezőgazdasági műveletek átláthatóbbá tétele érdekében. A siker kulcsai, amelyeket egy adott gazdaságra szabtak, levezethetőek, ami jobb döntésekhez vezet. Például a növénybetegségek, gyomok, vagy kártevők az időjárástól, a helytől és más tényezőktől függően korábban észlelhetők, vagy előre jelezhetők.
Az Agroinform az Agritechnica kiállítás hivatalos online médiapartnere.
