Mindig azonos mélységből vett, azonos mennyiségű minta kerül kiértékelésre – fotó: Carmeuse Hungária Kft.
Fontos, hogy ezen túlmenően ezeket az eredményeket 4-5 évig használhatjuk, így különösen felértékelődik az a tény, hogy pontos, ellenőrizhető minták legyenek, amelyek alapjai lehetnek a következő évek műtrágyázási gyakorlatának.
A gépi mintavételezés előnyeinek köszönhetően mindig azonos mélységből vett, azonos mennyiségű minta kerül kiértékelésre. A mintavételezési mód mellett szól az is, hogy mindig ugyanarról a pontról vett mintákkal, pontosabban tudjuk nyomon követni a talajban történő változásainkat. A rossz vízgazdálkodású, tömörödött, nehezen művelhető, vagy éppen szerkezet nélküli talajállapot, és a vele párhuzamosan kialakuló savanyú kémhatás és kalciumhiány, könnyen kiolvasható a kapott talajminta-eredményekből.
Precíziós gazdálkodás digitális adatkezeléssel – fotó: Carmeuse Hungária Kft.
A pH-érték csökkenésével, a talaj savanyodásával a tápanyaghasznosulás jelentősen romlik
Savanyú talajainkban a tápelemek, és itt főleg a makro- és mezo-elemek felvehetősége a savanyodás mértékével arányosan korlátozódik. A nitrogén, a foszfor és a kálium tápelemek mellett fontos a kalciumra is jelentős figyelmet fordítani, mert a talajaink javításához és a növények fejlődéséhez gyakran a foszfornál is nagyobb mennyiségben van rá szükség!
Fontos tudni azt is, hogy a kalciumfelvétel nincs szoros összefüggésben a talaj kalciumtartalmával, mert a kalcium nagy része oldhatatlan állapotban van jelen, felvételét több környezeti tényező, mint a talaj nedvességtartalma, alacsony kémhatása és szervesanyag-tartalma, illetve magas kálium és magnézium tartalma is erősen akadályozza.
A talaj kémhatásának helyreállításához, és a felvehető kalcium biztosításához ismerni kell a kalciumpótló (meszező) anyagok hatóanyagtartalmát, valamint annak feltáródási, felvehetőségi összefügéseit. Nem mindegy, hogy karbonátot (CaCO3) vagy oxidot (CaO) alkalmazunk. A karbonátok hatóanyagtartalma kb. 45-50%, a kalcium savak hatására (magasabb pH esetén hosszabban) oldódva szabadul fel több év alatt, míg az oxid tartalmú kalciumpótló anyagok kb. 90-95% hatóanyagot tartalmaznak és vízben oldódva azonnal aktív kalciummal látják el a talajt. A kalciumpótlás javítja a talaj pH értékét, a kijuttatott tápanyagok felvehetőségét, a talajszerkezetet, valamint helyreállítja a levegő- és vízháztartást és felpezsdíti a talajéletet. Jelentősen javul a műtrágyahasznosulás, tehát a növény felveszi és beépíti azt, amit kijuttatunk.
Fontos figyelmet fordítani a talaj kalcium-tartalmára – fotó: Carmeuse Hungária Kft.
A tudás alapú felhasználáshoz a korszerű gazdálkodók számára az aktív kalcium-hatóanyagú (kalcium-oxid) TERRACALCO 95 jelenti az ideális megoldást. 2-8 mm szemcsés szerkezetének és kezelhető dózisának (0,3-1,0 tonna/ha) köszönhetően műtrágyaszóróval könnyen kijuttatható. A savanyú talaj kémhatását a semleges irányba mozdítja el, aktiválja a talajéletet, javítja a talaj szerkezetét, vízháztartását, a műtrágya-hasznosulást, és felvehető kalciumot biztosít a növények számára még az enyhén lúgos talajokon is.
A precíziós mintavételezés és a mintákhoz tartozó bővített talajvizsgálati eredmények ismeretében, térinformatikai rendszerek alkalmazásával, mindenki számára érthető térképeken lehet ábrázolni az adott terület pH-, kalcium- és tápelem-ellátottságát. Az adatok ilyen irányú feldolgozása és szakmai elemzése, kiértékelése az okszerű precíziós gazdálkodás alapját képezi, amire a következő évi termelést tervezni lehet.
Ajánlott a lépcsőzetes, kisebb mennyiségekkel és rendszeresen évente ismételt kijuttatás. A precíziós kijuttatás során olyan anyagot érdemes választani, amely esetén biztosított az egyenletes adagolhatóság és szórhatóság, még nagy munkaszélesség mellett is.
A kalcium nem egy új, mesterségesen létrehozott termék, hanem az egyik legalapvetőbb építőelem – egyaránt talajban és növényben, de még magában az emberben is. Ha hozzáférhető formában biztosítjuk, a pozitív változások evidensnek – majdhogynem automatikusnak – tekinthetőek.
|
