Ugyanis elkészült az EU új géntechnológiai szabályozásának tervezete, melyet július 5-én ismertet az Európai Bizottság. Eszerint az új géntechnológiákkal, a génszerkesztéssel létrehozott növények kikerülnek a GMO-szabályozás hatálya alól. Ezt sokan ellenzik, így például az ökotermelésben érdekelt szervezetek is. A Kossuth Rádió HajnalTáj című műsorában ütköztek az álláspontok, a génszerkesztéssel kapcsolatos érveiket oszthatták meg a szakemberek: dr. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője és Sándorfy András, a Marton Genetics ügyvezető igazgatója.

A műsorban elhangzott: az Ökogazdálkodók Európai Szövetsége állásfoglalást adott ki arról, hogy aggályosnak tartják az új irányt.

– Ha egy génszerkesztéssel létrehozott tulajdonságot le lehet védeni szabadalommal, akkor egy klasszikus eljárásokkal dolgozó nemesítőnek fizetnie kell majd, ha ugyanazt a tulajdonságot sikerül nemesítéssel létrehoznia – fogalmazott dr. Drexler Dóra, aki egyben a szövetség alelnöke is. – Ezért az a félelmünk, hogy a nemesítés és a vetőmagok feletti rendelkezés, hogy úgy mondjam, a jogi és üzleti hatalom még jobban koncentrálódik azoknál a nagy agrárkonszerneknél, amelyek már így is uralják globálisan az élelmiszer-termelést. A kialakuló helyzet hátrányba tudja hozni az hagyományos európai nemesítést.

Az Ökogazdálkodók Európai Szövetsége azt is nehezményezte, hogy ha az új szabályozásban nem különül el egymástól élesen a génmódosítás és a génszerkesztés, akkor vajon hogyan lehet majd azt jelölni, ha valaki nem használ GMO-t – ami pedig az ökológiai gazdálkodás alapja. Ez már élelmiszerbiztonsági kérdés is.

– Az ökogazdálkodás kizárja a termelésből és az élelmiszerek köréből is a génszerkesztett termékeket – szögezte le Dr. Drexler Dóra. – Márpedig ha kiesik a szabályozás alól az összes új géntechnológia, akkor szinte ellehetetleníti a szabad választást, tehát hogy a fogyasztóknak biztosítani tudjunk olyan termékeket, melyekben bizonyosan nincs GMO.

génszerkesztés

Nagy csatákra lehet még számítani a génszerkesztés hívei és ellenzői közt – fotó: pixabay

Ezzel szemben Sándorfy András úgy véli: adott helyen sikeresebben termeszthető, új tulajdonságokkal rendelkező növények létrehozása a cél, a modern eljárással (mely ebben segíthet) szemben nincs aggályuk.

– Üdvözöljük a bizottság bátor és szakmai hozzáállását, ami azért fontos, mert a növénynemesítés területén nem feltétlenül szakmai alapon születtek döntések – mondta Sándorfy András, a Marton Genetics ügyvezető igazgatója. – Ez pedig jelentősen korlátozta a nemesítőket abban, hogy mindig a legjobbat, a környezethez legjobban igazodó, a termelők igényeinek leginkább megfelelő fajtát nemesítsék. Ezen jelzésével az Európai Bizottság mindenképpen minket is arra bátorít, hogy vegyük elő a tarsolyból azon ötleteinket és lehetőségeinket, amiket eddig még nem használtunk fel ahhoz, hogy jobb, szebb és gazdaságosabban termeszthető fajtákat tudjunk előállítani. A gyorsaság nagyon fontos a nemesítésben, olyan új tulajdonságok jöhetnek létre a génszerkesztéssel, amilyeneket a természet is létre tud hozni, csak sokkal lassabban.

A hagyományos nemesítési eljárások nem képesek felvenni a versenyt a génszerkesztés új technológiájával. Amíg előbbinél 10-12 év alatt kerül piacra egy új fajta, addig utóbbinál ehhez elegendő 3-4 év is. Nagyon fontos hangsúlyoznom, hogy amikor ilyen gyorsan változik a klíma, változnak a külső, akár gazdasági tényezők, nem működik az tovább, hogy ma kitűzök egy nemesítési célt, amit majd csak 12 év múlva tudok behozni a piacra. S ami ennyi idő elteltével már lehet, hogy egészen más körülmények között egészen más fogadtatásra talál. Mennyivel jobb, ha az új technológiával gyorsan tudunk reagálni egy kihívásra, s alkalmazkodni a piaci elvárásokhoz – mondta Sándorfy András.