A délelőtti program részeként dr. Milics Gábor egyetemi tanár (MATE) vezetésével zajlott le az a kerekasztal-beszélgetés, melynek során három gazdálkodó avatta be a több száz fős érdeklődő közönséget abba, hogy
- hol tartanak az agrárdigitalizációban,
- lehet-e valaha nélkülözni az emberi döntéseket a folyamatokból.
Csepregi Attila (Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport) elmondta, hogy mintegy 5000 hektáron (saját területek és bérmunkában művelt területek vegyesen) hagyományos növénykultúrákkal és vetőmag-előállítással, valamint bérmunka-szolgáltatással. A szántóföldi tevékenység kiegészült állattartással, 2000 kocás sertésteleppel rendelkeznek, amely a tervek szerint 70 ezer malac/év teljesítménnyel fog működni hosszabb távon.
Dr. Milics Gábor, dr. Katona László, ifj. Dusnoki Csaba, Csepregi Attila – Fotó: Agroinform
A precíziós gazdálkodásba néhány évvel ezelőtt fogtak bele, és meglátása szerint jó döntés volt. Az AgroVIR rendszert használják az adatgazdálkodáshoz, emelett flottakövető rendszerrel is rendelkeznek. E rendszereknek köszönhető az, hogy könnyebben el tudják kerülni a munkacsúcsokat, precízebben tudják elvégezni a munkákat, összességében pedig a precíziós technológia, az adatokkal való felelősebb gazdálkodás gyorsabb megtérülést eredményez.
Csepregi Attila szerint nem lehet 100 százalékosan átállni digitális vállalatirányításra, mert a helyismeret, a szakmai alapon nyugvó megérzés, a kockázatok mérlegelése miatt mindig szükség lesz az emberi közreműködésre is.
Amiben nagy változás történt, és nehézséget jelent, hogy más kompetenciákra van szükség a gépkezelők részéről. Ma már nem az a fontos, hogy precízen tudjon vetni a gépkezelő, hiszen ezt a robotkormányzással, RTK-val automatikusan meg lehet tenni, az érzék szerepét átveszi a tudás és a digitális technológiákra való nyitottság.
A precíziós szolgáltatások kapcsán azt mondta, sok esetben jobb egy szolgáltatóval végeztetni az agrárinformatikai feladatokat, mert egy vállalkozó jó eséllyel több helyzettel találkozott, nagyobb rálátása van a szakmára, mint annak, aki csak a saját gazdaságában elérhető információk alapján dolgozik nap mint nap.
Csepregi Attila elmondta, a használt rendszerekkel könnyebben el tudják kerülni a munkacsúcsokat, precízebben tudják elvégezni a munkákat – Fotó: Agroinform
Ifj. Dusnoki Csaba, a NAK precíziós munkacsoportjának vezetője Dunapatajon gazdálkodik közel 2000 hektáron (saját területek és bérmunkában művelt területek vegyesen). Hat évvel ezelőtt kezdték el a precíziós gazdálkodásra való átállást, amelyet mintegy 3 évvel ezelőtt fejeztek be. Új vezetési struktúrára álltak át. Szerencsés helyzetnek nevezte, hogy a precíziós pályázat megvalósításába már úgy tudtak belevágni, hogy voltak saját tapasztalataik a precíziós szolgáltatások, megoldások (differenciált vetés, precíziós talajmintavétel, kontrollmérések) tekintetében. A pályázat keretében a meglévő technológiát egészítették ki. Az adatkezeléshez és döntéstámogatáshoz a PGR rendszert használják.
Dr. Katona László mintegy 200 hektáros területen gazdálkodik édesapjával, így talán az ő kijelentése szélesebb réteg számára lehet hiteles: "a precíziós gazdálkodásnak mindenhol, területmérettől függetlneül van létjogosultsága". Farmmenedzsment programot használnak a döntéstámogatáshoz, szavai szerint kötelezővé tenné az agrárionformatikai megoldások használatát, a precíziós gazdálkodást a kisebb gazdaságokban is. Ennek oka, hogy rengeteg idő elmegy az adminisztrációra és sajnos számos buktató van benne, észre kell venni, hogy hatalmas könnyebbséget jelent egy jó vállalatirányítási rendszer 200 hektáron is.
