Minden gazdálkodó jól tudja, hogy 2022 nem a kukorica éve volt, a termés mennyisége és minősége is messze elmaradt az elvárttól. A rendkívüli aszály miatt bizonyos régiókban egyáltalán nem volt mit betakarítani, ahol pedig volt termés, ott minőségi problémákkal küzdöttek. Ennek tükrében jogosan merül fel a kérdés: hogyan alakul a jövő?
Nem hisszük, hogy a kukorica előtt teljesen bezáródtak az ajtók, de az biztos, hogy a termésmennyiség mellett felértékelődik a minőség, azaz toxinmentesség.
Kukorica – forrás: FMC-Agro Hungary Kft.
A termés minőségének romlásáért elsősorban a kukoricát támadó penészgombák által termelt mikotoxinok (pl. DON, aflatoxin) tehetők felelőssé. A tavalyi évben a legnagyobb problémát az aflatoxint termelő Aspergillus penészgomba okozta. Korábban csak raktári kártevőként ismertük, de az éghajlati viszonyok változása miatt a termőterületeken is előfordulhat. A gombafertőzés kapuit elsősorban a kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke lárváinak rágásai nyitják meg. A lárvák berágásainak következtében a fertőzés akár száraz, akár csapadékos évjáratban is kialakulhat.
A kukoricamoly kártétele a kukoricaszár belsejében és a csöveken egyaránt megjelenik. Az szárban okozott kártétel víz- és tápanyagellátási zavarokat okoz, ami negatív hatással van a termésre. Emellett szártörés is megnehezítheti a betakarítást. Az első nemzedék tehát a termés mennyiségére van hatással, a második nemzedék pedig a minőségi problémákat okozza, a mikotoxin-tartalom növekedését.
Kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) imágója, melynek lárvái komoly mennyiségi és minőségi veszteséget okozhatnak árukukoricában is – fotó: Szélles Tibor
A gyapottok-bagolylepke a generatív részeken okoz károkat. A kukoricacsőre rakott tojásokból kifejlődő lárvák a cső felső részébe rágnak be, ahol rejtve maradnak. Másodlagos kártételként ezen sérüléseken különböző gombák telepedhetnek meg, ami szintén rontja a minőséget.
Gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) peterakás közben. Lárvái komoly károkat okozhatnak a kukoricacső rágásával, ami melegágya a toxintermelő gombák megtelepedésének – fotó: Szélles Tibor
A toxinszint viszont okszerű és időben elvégzett rovarölő szeres kezeléssel csökkenthető, ennek a kulcsa a megfelelő szerválasztás és a rajzásmegfigyelésen alapuló időzítés.
Fent Coragen® 20 SC rovarölővel kezelt kukoricacső, lent kezeletlen fertőzött kukoricacső (Mezőberény, 2022.10.11.)
Szerválasztás
Egy pár napos, kontakt rovarölő szerrel nem tudunk a kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke ellen hatékonyan védekezni, hiszen a lárvák rejtett módon élnek a növényben, rovarölő szer nem éri utol őket, így pusztulásuk nem következik be. Kiváló eredményt csak felszívódó, hosszú tartamhatást biztosító készítménnyel tudunk elérni.
A megoldás jelentheti Coragen® 20 SC (150 ml/ha) rovarölő szer:
- Felszívódó, és hosszan tartó hatásának köszönhetően elhúzódó rajzás estén is kiváló eredményt érhetünk el kukoricamoly és gyapottok-bagolylepke lárvái ellen.
- A lárvák minden fejlődési alakja ellen hatékony.
- Valódi tojásölő hatással is rendelkezik.
- A táplálkozás gyors leállítását eredményezi, így nincs kártétel.
Különböző fejlettségű gyapottok-bagolylepke lárvák Coragen® kezelés után 3 nappal (Karcag, 2021.08.19.) – fotó: Szélles Tibor
Rajzásmegfigyelés, időzítés
Az FMC Arc TM farm intelligence rajzásmegfigyelő rendszere 2023-ban is segítséget nyújt a termelőknek a védekezés időzítésének meghatározásában. A május közepétől kihelyezésre kerülő csapdák rajzási adatai nyomon követhetők majd az applikációban, bővített funkciókkal:
- Időjárási adatok.
- Kártevő-előrejelzés csapdaszinten.
- Területi képviselők közvetlen elérése az Üzenetközponton keresztül.
Forrás: FMC-Agro Hungary Kft.
A Coragen® 20 SC rovarölő használata bezárja a fertőzés lehetőségének ajtaját a kukoricát károsító lepkekártevők előtt, így megakadályozza a toxintermelő gombafajok megtelepedését. Így a védekezéssel ajtót nyitunk a minőségi kukoricatermés előállításához.