A kondicionalitás – úgy, mint a jelenlegi Kölcsönös megfeleltetés – a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) előírásait, valamint a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények (JFGK) szabályrendszerét foglalja össze.
Első cikkükben általános képet adtak a KAP zöld felépítményéről, majd a HMKÁ 1 - Állandó gyep fenntartása az állandó gyep mezőgazdasági területhez viszonyított aránya alapján és a HMKÁ 2 - Vizes élőhelyek és tőzeges területek védelme (2025-től indul) előírásokat tekintették át.
Tarló, nád, növényi maradvány, valamint gyepek égetése tilos, kivéve zárlati károsító megjelenése esetén, hatósági határozattal elrendelve – fotó: pixabay.com
HMKÁ 3 - A szántóföldi tarlóégetés tilalma, kivéve növény-egészségügyi okokból
Ez az előírás nem új, hiszen a tarlóégetés tilalmát az eddigi szabályozás is tartalmazta.
Tarló, nád, növényi maradvány, valamint gyepek égetése tilos, kivéve zárlati károsító megjelenése esetén, hatósági határozattal elrendelve.
A tarlóégetés legfőbb indokaként a kártevők, kórokozók elleni védekezést szokták megjelölni. A „gyufával történő kaszálást" csak nagyon indokolt esetben szabad alkalmazni növény-egészségügyi okból hatósági hozzájárulással. Csak akkor égessünk, ha muszáj!
A tarlóégetéssel ugyanis károsodnak a talajban lévő hasznos bioszervezetek, tovább pazaroljuk a talaj igen lecsökkent szervesanyag készletét – rontva ezzel szerkezetességét, aszálytűrését, vízmegtartó képességét és nem elenyésző az élővilág pusztulása sem. A tarlóégetés nem csak a talajba juttatható, a talajban lévő szerves anyag felelőtlen pazarlását jelenti, hanem levegőszennyezést is okoz. A levegő védelméről szóló rendelkezés is egyértelműen tiltja a tarlóégetést, fentiek szerinti eseti kivétellel.
HMKÁ 4 - Vízfolyások mentén védelmi sávok kialakítása
A vízvédelmi sávokra vonatkozó előírások hozzájárulnak a vízszennyezés elleni védelemhez, vizeink minőségének megőrzéséhez - írja a NAK
A vízfolyások mentén védelmi sávok kialakítása eddig sem volt ismeretlen, de annak mértéke a jövő évtől szigorodik.
A vízvédelmi sávokra vonatkozó előírások hozzájárulnak a vízszennyezés elleni védelemhez, vizeink minőségének megőrzéséhez – fotó: pixabay.com
Nem juttatható ki műtrágya, szervestrágya és növényvédőszer – (tehát már a növényvédőszer kijuttatás is bekerült az előírásba):
- a MePAR-ban grafikusan megjelölt egyéb felszíni vízfolyások partvonalától mért 5 méteres sávban. A védőtávolság 3 méterre csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 méternél nem szélesebb és 1 ha-nál kisebb területű.a völgyzáró gátas halastavak esetében a partvonaltól mért 5 méteres sávban,a MePAR-ban grafikusan megjelölt 5000 négyzetméter feletti állóvizek partvonalától mért 20 méteres sávban,
- a műtrágya esetében eddig 2 m-es sáv elhagyása volt kötelező. Január 1-től az általános egyforma szélességű sáv elhagyása lesz elvárt.
- a szervestrágya esetében a meghatározott védőtávolságok nem vonatkoznak a legeltetett állatok által elhullatott trágyára, amennyiben az az itatóhely megközelítése miatt következik be.
Fontos megjegyezni, hogy a Kondicionalitás HMKÁ4 előírás keretében ezen védősávokon a mezőgazdasági tevékenység folytatása megengedett azonban, ha tájképi elemként el szeretnénk számolni a HMKÁ 8 előírásban is, úgy ott a termelés sem megengedett, csak a kultúrállapotot biztosító tevékenység, azaz kaszálás, legeltetés, mechanikai gyomirtás - írja a NAK
A cikksorozat folytatódik!
_fill_540x300_0.jpg)
