A birtokrendszer elaprózódása, a piaci ismeretek hiánya és az időjárás változása is hozzájárult a termőterületek csökkenéséhez – fotó: Pixabay
A lap értesülései szerint a rendszerváltás előtt közel 40 ezer hektáron zajlott a burgonyatermesztés, ami a 2000 évekre többek között a birtokrendszer elaprózódása miatt kiszorult a termelési szerkezetből. Az Uniós csatlakozást követően sokan felhagytak a termeléssel a piaci ismeretek hiánya miatt és azért, mert nem tudtak a modern kiskereskedelmi igényeknek megfelelő minőségben és mennyiségben előállítani, tárolni és kiszerelni. Emellett az eltelt 30 évben hazánk időjárása is jelentősen megváltozott, a csapadék éves eloszlása nem kedvez a termelésnek.
Az Agrárminisztérium adatai szerint ma Magyarország nem önellátó burgonyából, a mirelit termékeket nem számolva évi 10-20 százalékra tehető az import.
A vetésterület idei növekedéséhez az is hozzájárulhatott, hogy 2017-től a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló rendelet a burgonyatermesztők számára is biztosítja a termeléshez kötött támogatás igénybevételét. Tavaly ennek mértéke meghaladta a hektáronkénti 67 ezer forintot – közölte az Agrárminisztérium.
Korszerű öntözés, gépesítés és megfelelő tárolókapacitások kialakítása lehet a megoldás – fotó: Pixabay
Más szakértők szerint a tavalyi fogyasztói áremelkedés is hozzájárulhatott a vetésterület növekedéséhez. Ez az árváltozás burgonya esetében 60-80 százalék közöttire tehető, ami azóta is csak februárban és márciusban tört meg.
A hosszútávú növekedéshez azonban ez sem elég. Az agrártárca szakértői szerint arra van szükség, hogy az áruházlánci igényeknek megfelelő minőségű, mennyiségű és kiszerelésű árut tudjanak előállítani a magyar termelők.
Ennek megvalósítása érdekében az öntözési beruházások növelésére, a speciális gépállomány korszerűsítése és jobb minőségű tárolókapacitások kiépítésére lenne szükség.