A Dél-Alföldet nem csak a rossz kukorica és napraforgó terméseredmények sújtják, hanem az aflatoxin megjelenése is lényegesen erősebben kimutatható itt, mint az ország más területein. Köztudott, hogy az aflatoxin termelődése hőmérsékletfüggő: a négy héten át tartó folyamatos hőség kedvezett a terjedésének. A fertőzés mértéke attól is függött, hogy miként sikerült a gazdálkodónak védekeznie a gyapottok-bagolylepke ellen, – ahol ez eredményes volt, ott kisebb volt az esélye a magasabb toxintartalom kialakulásának. A novenyvedoszer.hu a dunántúli helyzetre volt kíváncsi.

Az Alföldön sok a toxinos kukorica – fotó: pixabay.com

Szigli Zoltán, az Isztiméri Bakony Kft. ügyvezető igazgatója, a MAGOSZ Fejér vármegyei elnök-helyettese és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vízgazdálkodási és fenntarthatósági környezetügyekért felelős osztályának az elnöke elmondta, hogy ezt a problémát a gyenge terméseredmény hozza magával, de a térségben abban bíznak, hogy nem lesz vészesen erős a mennyisége, illetve azt is lehet kezelni, ami aflatoxinnal fertőzött.

"A napraforgónál is nagy a terméskiesés, ami a minőség romlását is maga után vonja. Kicsik és üresek a szemek, ennek is van egy tisztítási folyamata, amikor még nagyobb lesz a szemveszteség, ezért ebben az évben is meg kell küzdeni a magyar gazdáknak ezekkel a problémákkal. Fejér vármegyében egyelőre hallomásból értesültünk arról, hogy kimutatták, ezért nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy azzal fertőzött a magyar kukoricatermés valahány százaléka. Ezt elsősorban a dél-alföldi területről hallottuk, ahol kirívóan gyenge lett a terméshozam, ami megnyitotta az utat az aflatoxin megjelenése előtt. A Dunántúlon egyelőre nem hallottam erről, viszont a dontoxin sokkal inkább előfordulhat" – fogalmazott Szigli Zoltán.

Hasonlókat tapasztalt Mátrai Zoltán agrármérnök is, aki a Somogy vármegyei Szőlősgyörök határában gazdálkodik. Véleménye szerint a toxin megjelenése után toxinlekötőre lenne szükség, ami bár drágítja a terményt, de a kezelés hiányában a toxinos gabona takarmányként nehezen értékesíthető.

"Az Alföldön úgy tűnik, sok a toxinos kukorica, a Dunántúlon eddig az volt a hírekben, hogy nem jelentős, bár még megjelenhet. A kimutatásának többféle módja van: léteznek kevésbé biztos és egyértelmű módszerek, ez utóbbiak egyértelműen drágábbak, hiszen gépi és kémiai eljárásról van szó, így a végeredményt nehéz vitatni. Az egyszerűbb módszer úgy néz ki, hogy LED-fénynél látni lehet a világító toxint. A másik nehéz kihívás a mintavétel során jelentkezik: egy rakománynál bele lehet nyúlni toxinos foltba és kevésbé toxinosba és felmerül a kérdés, hogyan képezzünk ebből átlagot. Ugyanis az állatok elé a gabona keverten kerül és nem tudni, hogy a toxin szintje eléri-e a veszélyeset" – nyilatkozta Mátrai Zoltán a novenyvedoszer.hu-nak.

A szakember hozzátette: ebben a kérdésben még várhatóak viták a termelők és az átvevők között, de az objektív vizsgálat érdekében a hiteles szerveket mindenképpen fel kell keresni, ahol a mintavétel profi módon történik.

Elmondta: Szőlősgyörökön ránézésre nem toxinosak a gabonák, és nem látni benne fluoreszkáló kukoricaszemeket sem. A továbbiakban ronthatja az esélyeket az eső, ráadásul a vadkár is gondot okoz a somogyi dombok között és – mint fogalmazott – "nincs az a kerítés, ami egy szarvast meghátrálásra kényszerít".

Mivel a gazdáknak nem először ad komoly feladatot a toxin, ezért idén is korán el kellett kezdeni a védekezést. Mindezt már Kulik Zoltán agrárpiaci szakértő, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója mondta, aki szerint azonnal monitorozni kellett a gabonát a betakarítás után, mert ez a hőhatás negatívan hatott a toxinhelyzetre, de még nem tudni, hogy milyen százalékban. Az már biztos, hogy komoly toxinproblémákkal kell szembesülnünk, így a toxinkötőkre mindenképpen szükség van.

"A tej esetében igen markánsan jelenik meg az aflatoxin és a tej önköltségét 4-5 forinttal is növelheti a toxinkötő alkalmazása, de erre azért van szükség, mert a toxinos tejet nem veszik át a tejfeldolgozók, ezért óriási károkat okozhat a tejtermelőknek" – hívta fel a figyelmet Kulik Zoltán.