Lesz-e elég kukoricavetőmag? És egyáltalán milyen hibridet válasszak?

Vannak félelmek a termelőkben, hogy vajon lesz-e elég, megfelelő minőségű vetőmag és természetesen az is fontos, hogy milyen áron. Ezek a kérdések főként annak apropóján kerülnek elő, hogy az idei aszály nyilvánvalóan nem csak az árugabonatermelésre nyomta rá a bélyegét, hanem a vetőmag-előállításra is. "Előre láthatólag lesz elegendő vetőmag, de egyes kukoricahibridek hiányára fel kell készülni, hiszen az idén kevesebb vetőmagot állítottak elő a fajtatulajdonosok és szinte nincs tavalyról áthozott készlet" – mondta el kérdésünkre Szanyi István, a KWS Magyarország Kft. ügyvezetője.

A klímaváltozás miatti időjárási szélsőségek egyértelművé tették, hogy sokkal bonyolultabbá válik ezentúl a vetőmagválasztás és a gazdálkodás. Az alábbi összefoglalóból kiderül, hogy milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a gazdáknak az

• aszállyal,
• inputanyag-, műtrágyadrágulással,
• energiaválsággal nehezített új világban.

1. Át kell gondolni a vetésforgóban az arányokat, a korlátozások figyelembe vétele mellett

Az egyes növénykultúrák más-más időpontban vannak a legkritikusabb fenológiai fázisban, ez jó kiinduló alap az újratervezéshez. Sok termelő már el is jutott arra döntésre, hogy inkább az őszi kalászosokra helyezi a hangsúlyt, hiszen azok esetében hosszabb idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy kompenzálódhasson egy-egy kedvezőtlenebb időjárást hozó hét vagy hónap. Viszont őszi kalászosokkal nem lehet tartani a vetésforgót.

A napraforgó jobban viseli a kritikus időjárási helyzeteket, mint a kukorica, de vannak határai a vetésforgóba való beillesztésnek – Fotó: Shutterstock

Logikus választásnak tűnik a napraforgó is, hiszen jobban tűri a szárazságot és a szélsőséges időjárást, de növényegészségügyi okból nem tanácsos 3 évnél korábban újravetni. A napraforgó vetésterülete már majdnem elérte a 700 ezer hektárt, ami körülbelül a csúcsnak mondható, ennél nagyobb területen már kockázatos lenne vele foglalkozni, és kikerülhetetlen a leprofesszionálisabb növényvédelem, ami egyre nagyobb kihívás lesz a szerkivonásoknak is köszönhetően. A napraforgó esetében azt is érdemes figyelemmel kísérni a termelőknek, hogyan alakul az alapvetően hektikusan változó magasolajsav-tartalmú (HO) és a linolsavas napraforgómag piaca. Jelenleg az látható, hogy a feldolgozók a kereslet visszaesése után újra nyitottak arra, hogy felárat fizessenek a HO napraforgóért.

Az aszályra megfelelő választ adhatunk például a szemes vagy a silócirok termesztésével is. Egyre jobban beilleszthető az állati takarmányozásba, ráadásul nem csak az az előnye, hogy jobban tűri az aszályt a kukoricánál, hanem alacsonyabb tápanyagszint mellett is jó terméseredményre lehet számítani. Tekintettel arra, hogy ma már akár 300-350 ezer forint is lehet a hektáronkénti műtrágya-költség, nem utolsó szempont. (Ha viszont kételkedik abban, hogy van piaca a ciroknak, EZT a cikket ajánljuk.)

Szanyi István a KWS Magyarország Kft. ügyvezetője – Fotó: KWS

2. Kukoricahibridek tudatosabb kiválasztása

A kukoricának stabil piaca van, óriási rá a kereslet, ezért hiába is mondja idén a termelő, hogy az aszály és a gázárak miatt kiugró szárítási költségből okulva inkább kihagyja a vetésforgóból, mert hosszú távon a kukorica nélkülözhetetlen. Viszont az eddig bevált gyakorlaton érdemes lesz változtatni, és ezeket a szempontokat figyelembe venni a vetőmagválasztásnál és a vetésnél:

• A kukoricánál több éréscsoportot ajánlott kipróbálni egyidejűleg különböző táblákon, mert jó eséllyel elkerülhető, hogy ugyanabban a fenológiai fázisban legyen kitéve minden állomány például hőstressznek.
• A 400-as FAO számú hibridek helyett/mellett ajánlott elmozdulni a 300-as FAO számú hibridek felé. Vannak már olyan FAO 300-asok, amelyek hozama a 400-os hasonló, viszont 3-4 százalékkal jobb a vízleadásuk. A gázárak emelkedése miatt idén sokszorosára, akár több 100 ezer forintra nőtt az egy hektárról lekerülő kukoricatermésre eső szárítási költség, emiatt rendkívül fontos, hogy 18 vagy 15 százalékról kell levinni 13-14-re a nedvességtartalmat.
• Ésszerű, korai vetés preferálása: olyan hibridet, olyan genetikát is érdemes kipróbálni, amely korán vethető, aminek köszönhetően előbbre lehet hozni a virágzást, és így jó eséllyel elkerülhető a komolyabb hőstressz.
• Vannak olyan kukoricahibridek, amelyek jobb tápanyag-hasznosító tulajdonsággal bírnak más hibridekhez képest, a nehezen beszerezhető és méregdrága műtrágya korában erre a paraméterre is érdemes odafigyelni hibridválasztáskor.
• Az idei esztendő tanulsága, hogy a tőszám megválasztásánál érdemes alacsonyabb tőszámokban gondolkodni, ahol nagyobb a termésbiztonság. Ezekhez olyan hibrideket érdemes választani, amelyek rugalmas tőszám reakcióval bírnak és alacsonyabb tőszámon is jó termést adnak.

A kukorica piaca stabil, a világpiaci ára magas, így megéri termeszteni, de nagyobb figyelmet kell fordítani a vetőmagválasztásra – Fotó: Shutterstock

3. Több tervezés, kevesebb ad hoc döntés

Létezik rengeteg olyan eszköz, precíziós megoldás, ami segíteni tudja a gazdákat. A KWS honlapján elérhető myKWS program például információt ad arról, hogy milyen a talajhőmérséklet az egyes térségekben, így egy ésszerű, korai vetés a terméshozamra nézve minimális kockázattal valósítható meg. Szintén fontos elemezni az időjárás-előrejelzéseket bizonyos algoritmusok alapján, ami szintén támogatást ad ahhoz, hogy a lehető legpontosabban meg lehessen mondani, mikor vethető el például a kukorica.

4. Kockázatok csökkentése biztosítással

A meglévő kárenyhítési és aszálykárbiztosítási lehetőségek mellett vannak újfajta, parametrikus biztosítások, aminek az a lényege, hogy nem a kár bekövetkezése alapján térít a biztosító, hanem egyes paraméterek (pl. talaj nedvességtartalmának egy meghatározott szint alá kerülése) elérése esetén. Ilyen konstrukciók egyébként a KWS-nél is elérhetőek.