Dr. Pusztavámi Mártont, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vas megyei elnökét kérdezte az Agroinform.hu, hogy milyen évet zárnak a vasi termelők. Meglepő dolgokat hallottunk.

Kukorica

A legutóbbi aratási bizottsági ülésen elhangzott adatok szerint 7,5 tonna/hektár feletti eredményeket hozott idén a takarmánykukorica, ami döbbenetes szám, ha arra gondolunk, hogy több kelet-magyarországi megyében négyessel kezdődnek a termésátlagok. A Békés megyei hozamokról például ebben a cikkünkben számoltunk be. Ami érdekes, hogy ezek az átlagok nem kifejezetten az öntözött területeknek köszönhető, mert bár van példa erre is, öntözetlen területeken is voltak 10 tonna feletti hozamok az országos átlaghoz képest kedvezőbb csapadékhelyzetnek hála.

kukorica betakarítása

7,5 tonna/hektár feletti eredményeket hozott idén a takarmánykukorica Vas megyében – Fotó: Envato

Napraforgó

A napraforgó megyei szinten 2,9 tonnás hektáronkénti átlagtermést hozott. Az időjárás kevésbé viselte meg a napraforgót, a kevés csapadékot is kiválóan tudta hasznosítani. Napraforgót a megyében mintegy 7 200 hektáron termesztettek idén.

Búza

"Sajnálatos módon a betakarításkor és az előtte lévő időszakban rendkívüli aszály volt, így a terméseredmények elmaradtak a rekordtól, de így is 6,4 tonnás hektáronkénti átlagot könyvelhet el a vasi búzatermesztés" –mondja dr. Pusztavámi Márton. Immár harmadik évben haladták meg Vas megyében a 6 tonna feletti termésátlagot, idén még az aszály ellenére is sikerült.

Hogy mi a siker titka, arra dr. Pusztavámi Márton röviden a következőket válaszolta:

  • A NAK mindent megtesz azért, hogy nyugat-európai színvonalon termelhessenek a vasi gazdák, a legújabb hibrideket mutatják be a termelőknek, a legjobb genetikával rendelkező vetőmagok beszerzésében nyújtanak támogatást. Három évnél "idősebb" fajták használatát nem támogatják.
  • Vas megyében az országos átlagot messze meghaladó mértékű a fémzárolt vetőmag használata (60 % feletti).
  • "Nem lehet eléggé hangsúlyozni a búzatermelési verseny jelentőségét": Vas megyében 7. éve folyik a megmérettetés, ahol a legjobb termelők versengenek egymással, azok akik rendszeresen 10 tonna feletti eredményeket érnek el. A NAK azon dolgozik, hogy ezeknek a termelőknek a technológiája minél szélesebb körben legyen alkalmazott. Az eredmények magukért beszélnek, ezek a termelők bebizonyították, hogy Vas megyében is elérhetőek a 10 tonna feletti eredmények búzatermesztésben.

A növényvédelmi problémákra kitérve kiemelte, hogy elsődleges agronómiai gondot az jelentett, hogy tavaly októberben, amikor javában zajlott az őszi búza vetése, 180 mm eső esett 20 nap alatt. Emiatt rendkívül megkésett a vetés, lehetetlenné illetve feleslegessé téve az őszi növényvédelmi munkákat.

Szója

A Vas megyei szójatermesztés kiemelt figyelmet érdemel, ugyanis az országos trenddel ellentétesen itt a szójatermő területek meghaladják a napraforgó-területeket, sőt növekedő tendenciát mutatnak a számok. (Országos szinten a napraforgót körülbelül tízszer akkora területen termelik, mint a szóját). 2,8 tonnás hektáronkénti átlagot értek el a vasi szójatermelők az idei évben, a betakarítás már jóval 90 % felett tart.

A NAK Vas megyei Igazgatósága nagyon sokat dolgozott a vasi szójatermelés előrelendítésén, sok lehetőséget kapnak a gazdák, legyen szó akciós áron beszerezhető vetőmagról, vagy szakmai segítségről.

szója

Idén volt az első szójatermelési verseny Vas megyében – Fotó: Envato

A búzatermelési verseny mintájára 2021-ban először szervezték meg az első vasi szójatermelési versenyt. A szervezők arra számítanak, hogy hasonló eredményességet és hatást gyakorol majd a szójatermelésre, és a lehető legjobb termesztési gyakorlatok fognak elterjedni a megyében.

A szója termesztésének ráadásul mindennél meghatározóbb aktualitást ad most a nitrogéntartalmú műtrágyák árának drasztikus emelkedése. A rendkívül nitrogénigényes búzával szemben ugyanis a szója a nitrogénmegkötő baktériumok jelenlétének köszönhetően jóval kevesebb műtrágyával termeszthető, aminek az eredménye a termelési költségekben is jelentkezni fog.

Repce

Az őszi káposztarepce szempontjából kifejezetten rosszul alakult az időjárás, gyenge, 2,5 tonnás hektáronkénti átlageredmény született Vas megyében. Ráadásul sok helyen olyan szintű károkat okozott a már virágzáskor jelentkező fagy, hogy ki kellett szántani az állományokat.

"A fagy időpontja volt kritikus. A fagyot megelőző napokban dinamikusan nőtt a hőmérséklet, volt olyan is, hogy napközben 22 fokot mértek. Majd éjjelre mínusz 8 fokig süllyedt a hőmérséklet: a 30 fokos különbséget sok repcevetés nem tudta tolerálni, kevés becő tudott kifejlődni" - mondja a NAK Vas megyei elnöke.