Visszatértek a gazdák a kukoricához

A Nyugat-Dunántúlon termelők a kérdésre egyértelmű igennel válaszolnak, hiszen akár tíz tonna feletti átlaghozamokat is elértek a gazdálkodók, míg az Alföldön szinte alig volt termés két éve.

A külföldről beáramló kukoricadömping viszont mindkét országrészben éreztette a negatív hatását. Ha ez nem lett volna, akkor sokkal gazdaságosabb lehetne a termelés. Az elmúlt évek azonban nem a mezőgazdaság jövedelmezőségéről szóltak, hanem a túlélésről, amelyért a legkevésbé az időjárás volt a felelős – írja a novenyvedoszer.hu.

A kukorica gyökérzete igen erőteljesen halad lefelé a talajban keresve a nedvességet – fotó: pixabay.com

Nincs akkora a visszaesés a kukorica vetésterületében, mint ahogy azt várták

A szakértők még év elején azt feltételezték, hogy kevesebb lesz a kukorica vetésterülete, de az adatok ezt megcáfolták: csak pár százalékos a visszaesés, amiért javarészt a szója a felelős. A Dél-Alföldön is visszatértek a gazdák a közkedvelt növényükhöz, amely szépen fejlődik.

Bozó József, a Békés Vármegyei Agrárgazdasági Kamara igazgatóságának alelnöke felidézte a március közepén tapasztalt időjárást, a csaknem harminc fokos meleget, aminek eredményeképpen a talaj is felmelegedett, a gazdák pedig elkezdhették a kukorica vetését, majd a gyomirtást.

"A 2022-es aszály miatt a következő évben visszafogták a gazdák a kukorica termesztését, de a vetésforgónak mindenképpen része maradt ez a növény a búzával és a napraforgóval együtt. A repce termőterülete csökkent igazán látványosan, amely manapság is vegyes képet mutat: vannak a nagyon jó repcék, s azok, amelyek igen ritkák. Az időjárás három héttel előbbre tart, ami meghatározta a búza és az árpa kalászosodását, ezért Péter, Pál előtt már megkezdődhet az aratás" – mondta a szakember.

A hideg visszafogta a kukorica növekedését

A kukorica jól hasznosítja a csapadékot, a gyökérzete igen erőteljesen halad lefelé a talajban keresve a nedvességet. Tavaly áprilisban az Alföldön 18 milliméter csapadék hullott, de idén a téli csapadékmennyiséget jól eltartalékolta a talaj.

Ennek ellenére a felső harminc centiméteren szárazság van, ezért akinek van rá lehetősége, az öntöz, vagy várja a csapadékot.

Győr-Moson-Sopron vármegyében a területek megművelését és csapadékkal való ellátottságát illetően az országos átlag fölöttiek a kilátások – a területek nagy része vízzel telített, a kukorica kelése egyöntetű, jó képet mutat. Aki korábban vetett, ott a tapasztalatok szerint a hideg visszafogta a növekedést, de a mostani időjárás ezt helyrehozta. A kukorica vetését csak a belvizes foltok akadályozták, emiatt a jövőben rövid tenyésztési idejű, vagy tömegtakarmánynak való fajtákat célszerű választani.

A két évvel ezelőtti aszály ellenére a gazdák visszatértek a kukoricához, a korábbi évekhez hasonló mennyiségben vetették a növényt. Ahol csökkent a mennyiség, ott általában a szója javára történt a változás. A nyugati országrészben nem tartanak annyira a későbbi csapadékhiánytól, viszont az Alföldön az jár jobban, aki öntözni tudja a kukoricát.