A változó klíma még inkább rávilágított arra, hogy változtatnunk kell a megszokott talajművelési módozatainkon annak érdekében is, hogy a földünk talaját helyben tartsuk, s a kellő gondoskodás eredőjeként szerkezetessé tett talajainkban megtartsuk helyben a vizet, mely az aszályos, vízhiányos periódusok megrövidítését is elősegítheti gazdaságunkban – írja a nak.hu a tájékoztatójában

talaj

A talajaink számára a megújulást, a megfelelő kondíciót, a megfelelő talajéletet a dús és váltakozó mélységbe hatoló gyökérzet biztosíthatja leginkább – fotó: pixabay.com

Építsük újra talajaink szerkezetességét

Tapasztalhatjuk, hogy egyre több helyen okoz gondot – akár a közlekedésben is – a porvihar, ami  nem csak a homoktalajoknál, hanem a legjobb minőségű csernozjom talajainknál is előfordul.

A talajok általában 45% ásványi anyagot (homok, iszap, agyag), 5% szerves anyagot, 25% vizet és 25% levegőt tartalmaznak. A jó szerkezetes talaj pórustereiben – gondoljunk egy szivacsra, vagy kenyérdarabkára – „kötődik meg” a víz és a levegő.

Az idő előrehaladtával a talajforgatással, a talaj nehézgépekkel történő keverésével folyamatosan csökkenhetnek, és végül teljesen megszűnhetnek a hasznos pórusterek, így romlik a beszivárgás és felszámolódnak azok a biológiai ragasztók, amik biztosítják talajaink szerkezetét. Az összetartó erőt elvesztő vázalkotókat elfújja a szél. A megoldást ezen „por” alkotók „újraragasztása” jelentheti – írja a nak.hu

talaj

A talajok általában 45% ásványi anyagot (homok, iszap, agyag), 5% szerves anyagot, 25% vizet és 25% levegőt tartalmaznak – fotó: pixabay.com

A talajok szerkezetének stabilitása részben biológiai, részben kémiai eredetű

Ott, ahol rendben van a kémia – a tápanyagok egyensúlya, a szerkezet szempontjából különösen a kalcium (Ca) és a magnézium (Mg) aránya fontos – és a biológia – megfelelő talajélet –, ott a talaj levegőellátása, víz- és tápanyag-gazdálkodása is jól működik.

A talaj szervesanyag-készlete javítható azzal, ha:

  • a vetésforgóba minimum 3-4 növény termesztését illesztjük be
  • a talajművelés során minimalizáljuk a talajbolygatást és a művelési időpontot talajállapottól függően választjuk meg
  • talajfedést biztosító növénykultúrákat termesztünk (zöld növényi borítottság, mulcs)
  • évelőket termesztünk
  • szervestrágyát, szennyvíziszapot használunk fel

A talajaink számára a megújulást, a megfelelő kondíciót, a megfelelő talajéletet a dús és váltakozó mélységbe hatoló gyökérzet biztosíthatja leginkább.

Ezen túlmenően fontos a talaj időnkénti mésztrágyázása, hiszen a kalciumnak fontos szerep jut a morzsalékos talajszerkezet kialakításában is.

Fentiek miatt is fontos lehet a takarónövények alkalmazása a betakarítást követően, persze a lehulló csapadék talajba történő tárolása mellett.

traktor

Minimalizáljuk a forgatásra irányuló talajművelést – fotó: pixabay.com

Az agrotechnika sem mindegy

Amennyiben a szerkezetesség még adott, vagy már újra alakult, úgy azt tartsuk is fenn az alkalmazott agrotechnikákkal:

  • csökkentsük a menetszámot, illetve a haladási sebességet
  • csökkentsük az erőgépek és művelőeszközök járókerekeinek taposásából eredő tömörödést (alacsony-nyomású, széles gumiabroncsok használata)
  • alkalmazzunk mulcsot – ezzel csökken a talajra nehezedő nyomás, esőben véd a talajszemcsék szétesésétől, táplálja a talajlakó élőlényeket, csökkenti a kipárolgást stb.
  • minimalizáljuk a forgatásra irányuló talajművelést

A leírtakon túl megfontolandó a fasorok létesítése vagy fenntartása, hiszen természetes szélfogók, stabilizálják a mikroklímát, csökkentik a párolgást, hűtik a légkört – írja a nak.hu