Agroinform - Mezőgazdaság percről percre

Baranyi Attila (Pap és Papp Kft.) az idén már négyféle kukoricahibridet vet a KWS Magyarország Kft. kínálatából. Mintegy 530 hektáron gazdálkodik családjával Baranya vármegyében, sok tekintetben különleges körülmények között. Itt ugyanis pont azokban az években számíthatnak a legjobb kukoricatermésre, amikor az ország nagy részén aszály tombol. Ennek oka az, hogy a Dráva egykori árterületein találhatóak a táblák, így rendkívül magasan van a talajvíz.

Baranyi Attila

Baranyi Attila, dél-dunántúli gazdálkodó – Fotó: KWS

A vetésterület egyharmadán termelnek kukoricát, a kétharmadán pedig szója és kalászos vetőmagot, illetve a talajtakarás és az ideális vetésforgó miatt kisebb-nagyobb területeken lóbabot, szöszös bükkönyt, cirokvetőmagot.

"A KWS Hypolitót bedobtuk a mélyvízbe – szó szerint"

A KWS Hypolito (FAO 350-400) kukoricahibriddel 2023-ban szereztek először tapasztalatot, és úgy döntöttek, 2024-ben további KWS hibrideket fognak kipróbálni.

"A Hypolito próbaképpen került hozzánk a tavalyi évben, és sajnos, mint utólag kiderült, a legrosszabb időjárási körülményekkel megáldott helyre vetettük. Intenzív belvizesedést okozott a lehulló csapadék. Ennek ellenére jó teljesítményt produkált, emiatt fogunk idén is vetni Hypolitot. A vízleadása nagyon jól alakult, meglepően gyorsan adta le a nedvességtartalmát" – számolt be Baranyi Attila a KWS Hypolitóval szerzett tapasztalatairól.

Tavaly 9 tonna/hektáros üzemi átlagot értek el a kukoricával, ami a hatalmas területeken gondot okozó belvizet és a félintenzív technológiát tekintve nagyon jónak számít, némi profitot is tudtak realizálni az alacsony terményárak ellenére is.

Az agrotechnológia kapcsán Attila külön kiemelte azt, hogy igyekeznek a min-till és a strip-till irányába haladni. Ennek oka elsősorban a költségcsökkentés. "Én nem abban hiszek, hogy a támogatásokkal lehet majd mindent kompenzálni, a költségcsökkentésben és a hatékonyságnövelésben látom a megoldást. Ezért mi minden megteszünk annak érdekében, hogy csökkentsük a felhasznált input mennyiségét, okszerűen végezzük a kijuttatást és kevesebb műveletet, csökkentett talajbolygatást alkalmazzunk" – mondta Attila.

A kukoricaterületen sávos műveléssel dolgoznak, nem szántanak. Nyáron a gabonatarlón az alapművelés sávosan zajlik, hígtrágya-kijuttatással egy menetben. Ezután takarónövényes fedést kap a talaj. A kukorica vetése előtt, körülbelül márciusban a sávfrissítés a következő művelet. "Ez jó a talajélet szempontjából, folyamatosan élő gyökerek vannak a talajainkban, így tudunk legtöbbet tenni a talajegészség érdekében. És ne felejtsük el: lényegesen olcsóbb így a talajművelés. Nálunk 30 liter/hektár gázolaj alatt nagyon nehéz lenne szántani, ehhez képest ennek a feléből megvagyunk az alapműveléssel. A kukorica terméseredményen ez egyáltalán nem mutatkozik negatívan. Szerintem fontos, hogy a ne sztereotípiákat fogadjuk el, hanem amit lehet, próbáljunk ki, így vagyunk mi is a strip-till technológiával" – foglalta össze a gazdálkodó.

Három további KWS kukoricahibridet próbálnak ki idén

Az idei évben a Hypoliton kívül három másik kukoricahibridet is vetnek. A KWS Forturio (FAO 350-400) rendkívül jól szerepelt a Debreceni Egyetem 2023. évi Agrotechnikai Potenciál kísérleteiben. A KWS Forturiot a legjobb adottságú területeken fogják vetni. Bíznak abban is, hogy a szár- és csőbetegségekkel szembeni ellenállósága nagy terméshozamban fog megmutatkozni.

A 450-500-as FAO számú KWS Giro (FAO 450-500) hibrid számára mintegy 50 hektárt "tesznek félre". "A közelünkben van egy sertéstelep, ahová magas nedvességtartalommal betakarítva tudjuk majd szállítani, ezzel kicsit szét tudjuk húzni időben a munkacsúcsot. Ha száraz terményre alapozunk mindent, akkor összecsúszik minden, egyszerre kell majd aratni" – mondta Attila.

A KWS Oltenio (FAO 350-400) a kitettebb körülményekhez is jól alkalmazkodik, kiemelkedő az aszály- és stressztűrő képessége, a 350-400-as FAO szám is összhangban van Baranyi Attila elvárásaival. Az Oltenio a Magyar Kukorica Klub kísérleteit is jól zárta.