Ezt Morva Tamás növényorvos válaszolta az Agroinform kérdésére. Mint rámutatott: a növényvédő szer hatóanyagok jók, a nagyobb probléma az, hogy nem figyelünk oda a növényvédelemre.

– Sok esetben nem a növényvédőszer okozza a problémát, hanem az, hogy például nem váltunk hatóanyagot, vagy hasonló hatóanyagot használunk huzamosabb időn keresztül – szögezte le elöljáróban a szakember. – Ezzel kialakítunk egy rezisztenciát, ami ugye már meg is történt több növénykultúránál, számos kártevővel szemben. A fő probléma ez. A másik hiba, amit elkövetnek a gazdák, hogy habár kötelező a növényvédő gépek felülvizsgálata, ezen túlmenően a szezonban nem fordítanak rájuk kellő figyelmet. Mindig azt szoktam mondani, hogy ha a növényvédelmet és annak hatékonyságát nézzük, akkor az tulajdonképpen egy piramis.

Ennek a csúcsán foglal helyet a növényvédőszer minősége, ami a legkisebb hozzáadott értéket jelenti. Ahogy haladunk a piramis alapja felé, a csúcs alatt helyezkedik el a kijuttató eszköz minősége, állapota. A szórófejek, fúvókák néhány éven belül tönkremennek, nem adnak teljes szórásképet, teljes fedettséget – s a növényvédő szer nem fog "működni", ha nem telítik ki vele a területet. A legalsó, legszélesebb szint pedig maga a növényvédőszer, ami a mi választásunk, illetve a szerrotáció és a beavatkozás időpontja, maga az időzítés.

Morva2

Morva Tamás – forrás: morvanövénydoki.hu

Miért nem becsülik a növényorvosokat?

– Ezek a legfontosabb tényezők, amikor hatékonyságról beszélünk, nem mindegy ugyanis például a gyomirtószerek esetében, hogy mikor juttatjuk a készítményt, adott esetben a parlagfű hány leveles korában – folytatta. – Négy-hat leveles állapotig teljes mortalitást okoznak a készítmények, azon túl már egyre kevésbé hatnak. És ezért nem a terméket kell hibáztatni, az tökéletes, csak nem jó időben lett kijuttatva. Itt jön képbe a hozzáértés, vagy a hozzá nem értés. Nagy baj, hogy Magyarországon a növényorvoslás egy teljesen eltiport, degradált szakmává vált, az általános szemlélet szerint a növényorvos arra jó, hogy írja fel, amire szükségünk van és kész. Holott komplex, költséghatékony és környezetbarát technológiát is össze tud állítani, melyben az előbbi problémák nem merülnek fel.

S-metolaklór: megrendítő hatású lesz a kivonás

Morva Tamással beszélgettünk a szerkivonásokról is. Mint elmondta: az s-metolaklór kivonásának több nagy szántóföldi kultúrában megrendítő hatása lesz, jelentősen megnehezedik az egyszikű gyomok elleni védekezés. Nagy mennyiségben használták a gazdák napraforgóban és repcében gombás megbetegedések ellen a Pictor nevű készítményt is, de ezt sem lehet már forgalmazni. Van ugyan alternatívája, kijött a gyártó egy ugyanolyan hatékonyságú készítménnyel. A probléma csak annyi, hogy közel kétszer annyiba kerül.

De ezeken kívül még számos, közel 30 hatóanyag engedélyét nem hosszabbították meg, vagy vonták vissza, ami az adott anyag felhasználásának tilalmát jelenti 2025. március 1-jétől. A spirotetramátot főként szúró-szívó szájszervű kártevők elleni védekezésben alkalmazták kiskultúrákban, az acetamiprid és a piretroidok csoportjába tartozó hatóanyagok lehetnek a helyettesítői.


A legtöbb visszavont hatóanyag a gombaölők közé tartozik. A legnagyobb kihívást a széles hatásspektrumú, kontakt hatásmódú metiram helyettesítése jelentheti, de a burgonya- és paradicsom fitoftórás betegsége elleni védekezés is nehezebbé válik a fenpropimorf, a dimetomorf és a bentiavalikarb hatóanyagok visszavonásával. Emellett a rágcsálóirtó pépek egyik hatóanyagát, a difenakumot is visszavonták, ami nagyon rossz hír azoknak, akik erős pocokgradációval küzdenek.

kert permetezése

A kiskerttulajdonosok járnak a legrosszabbul – forrás: Pixabay

A hobbikertészek nehéz döntésre kényszerülnek

– Azoknak azonban, akik rendelkeznek megfelelő növényvédelmi képzettséggel – márpedig a nagy gazdák ilyenek – marad még mozgásterük – magyarázta a szakember. – A hobbikertészeket, a kisebb felületen gazdálkodókat azonban nagy csapás éri. Azt gondolom, nekik nincs más választásuk, felhagynak a termeléssel, vagy áttérnek a biológiai növényvédelemre. Ez egyébként kedvező tendencia, tudatosan tereli ebbe az irányba ezeket a termelőket az EU, mert mégiscsak étkezésre termelnek úgy, hogy számosan közülük megfelelő tudás nélkül össze-vissza keverik a hatóanyagokat, nem tartják be a töménységre vonatkozó előírásokat, vagy éppen az élelmezés-egészségügyi várakozási időt.

Azt gondolom, ezeknek a gazdáknak el kellene engedniük, hogy profi hibridekkel akarnak termelni, mert a minőség és a mennyiség nyilván valami, általában az ellenállóképesség rovására megy. Ezért ezeket egyre nehezebb megvédeni. Ennek okán azt javaslom a hobbikertészeknek, hogy térjenek át, illetve vissza a régi, bevált, kevésbé igényes fajtákhoz, esetleg a tájfajtákhoz. A gyümölcstermesztők számára is ez az ajánlatom. Igaz, hogy ezeknél az ellenálló fajtáknál jóval kisebb a hektáronkénti termésmennyiség, de nem igényelnek akkora ráfordítást sem és talán az a kevés biztosabban megterem.


Morva Tamás kérdésünkre azt is elmondta: az eredeti és az utángyártott növényvédő szerek hatékonyságában nincs különbség, elvileg nem lehet, az viszont tény, hogy ma már a szabadforgalmú kategóriába sorolt készítmények eleve "gyengébbek", mint azok, amelyek használata engedélyhez kötött. Megfelelő használattal, szerrotációval azonban elérhető a megfelelő hatékonyság – s itt ismét visszautalt a korábban általa mondottakra: ebben bizony, nagy hiányosságaink vannak.

Indexkép: Pixabay