A 2020-2022 között bekövetkezett árrobbanás óta a talaj tápanyag-utánpótlása az egyik legjelentősebb költségelemmé vált, ráadásul ez a hatalmas áremelkedés hatványozottan érvényes a nitrogénműtrágyákra. Ezért sok gazdálkodóban felmerül a kérdés: mit tehetek annak érdekében, hogy ez a komoly anyagi vonzattal járó befektetés maximálisan megtérüljön és a műtrágya optimálisan hasznosuljon?

Miért fontos a nitrogén?

A növények fejlődése szempontjából elengedhetetlen a nitrogén-utánpótlás, azonban nem mindegy, hogy ez mikor és milyen mennyiségben történik meg. Ha a növények egyszerre túl nagy mennyiségben jutnak nitrogénhez, az a szövetek túlzott megnyúlását, lazaságát eredményezi, elnyúlik a tenyészidő, súlyosabb esetben pedig kötődési zavarok vagy akár terméselrúgás is felléphet. Ezzel ellentétben, ha nitrogénhiányban szenved a növényünk, úgy rövid ízközöket és kisebb vegetatív tömeget képez, ez pedig végső soron a potenciálisan elérhető termés mennyiségét korlátozza.

Ráadásul a növény nitrogénigénye a fejlődése során nem egyforma mértékben jelentkezik. A fejlődés kezdeti fázisában még viszonylag kis mennyiséget igényel, ami a növény növekedésének gyorsulásával párhuzamosan növekszik, majd a generatív fázisban csökkenni kezd, a vegetáció végéhez közeledve pedig már minimális.

BASF műtrágya

A tápanyag-utánpótlás az egyik legjelentősebb költségelemmé vált – fotó: BASF Hungária Kft.

A legfontosabb nitrogénműtrágyák

Jelenleg Magyarországon a mész-ammon-salétrom és a szilárd karbamid típusú nitrogénműtrágyák a legjelentősebbek, ezekhez kezd felzárkózni az utóbbi években a Nitrosol, amely karbamid és ammónium-nitrát vizes oldatát jelenti. A hazai gyakorlatban a karbamidoldatok mellett a szilárd karbamid felhasználása is növekvő trendet mutat.

A karbamidhasználatnak azonban a hátrányait is ismerjük. Ezek közül a legjelentősebb, hogy a hatóanyag a növények számra levélen keresztül csak korlátozott mértékben, gyökéren át pedig egyáltalán nem vehető fel. Ahhoz, hogy hasznosuljon, előbb a talajban élő mikrobáknak fel kell tárniuk.

Ebben a folyamatban jelentős veszteség jelentkezik abban az esetben, ha hirtelen túl nagy mennyiségű ammónia keletkezik, hiszen ez a gáz elpárologhat a területünkről. Ez ellen elsősorban ureázinhibitorok használatával és bedolgozással védekezhetünk. A BASF mezőgazdasági megoldásai közül ilyen ureáz inhibitor, például a Limus® Perform, illetve az idei évtől elérhető, Limus® Care-el kezelt szilárd karbamid.

Limus® Perform és Limus® Care: mit mutatnak a kísérleti eredmények?

De pontosan mit várhatunk ezektől a készítményektől, mivel tud többet az ureázinhibitorral felületkezelt, „védett” karbamid a kezeletlenhez képest? A BASF-nél ezt vizsgáltuk a Mezőfalvai Zrt. egyik kukoricatábláján egy 10-10 hektáros, nagyparcellás kísérletben 2024 nyarán.

Ebben a kísérletben vetés előtt 300-300 kg/ha-os dózisban juttattunk ki, majd dolgoztunk be azonnal kezeletlen szilárd karbamidot és Limus® Care-rel kezelt karbamidot. A kijuttatást és a bedolgozást követően a területen ammóniacsapdákat helyeztünk el, melyek a karbamid bomlásakor kipárolgó gázt kötötték meg.

kumulált nitrogén hatóanyag veszteség (kg/ha)

Kumulált nitrogén hatóanyag veszteség (kg/ha) – forrás: BASF Hungária Kft.

Az ammóniacsapdázás alapján megállapítható, hogy a legnagyobb veszteséget mindkét kezelés esetén a fejlődés korai szakaszában, az első négy hét alatt tapasztaltuk, a későbbiekben ez már jóval kisebb mértékű. Ezen felül szembetűnő, hogy a 12 hét alatt mért teljes veszteség a kezeletlen karbamidhoz képest a Limus®-szal kezelt karbamid esetén 56%-al kisebb mértékű, tehát valamivel kevesebb, mint a fele.

A BASF kísérlet egy még jelentősebb vizsgálati része az volt, hogy a kijuttatott nitrogén mikor és mekkora mennyiségben válik elérhetővé a növények számára. Ennek érdekében először a kijuttatást megelőzően, majd a kijuttatást követően 4 hetente vettünk talajmintákat, amelyekből ásványinitrogén-vizsgálatot végeztünk, így kaptuk meg a talajban felvehető nitrit és nitrát együttes mennyiségét.

Kukorica relatív nitrogén felvétele (%) a fejlődése során és a felvehető nitrogén mennyisége (kg/ha) a különböző műtrágyák esetén

Kukorica relatív nitrogén felvétele (%) a fejlődése során és a felvehető nitrogén mennyisége (kg/ha) a különböző műtrágyák esetén – forrás: BASF Hungária Kft.

A talaj 0-30 cm-es szelvényéből szedett talajminták nitrit- és nitráttartalma alapján azt állapíthatjuk meg, hogy a fejlődés korai szakaszában a kezeletlen karbamidból (223 kg/ha) jóval nagyobb mennyiségű nitrogén volt elérhető a növények számára, mint a Limus®-szal kezelt karbamidból (165 kg/ha). Ám ebben az állapotban a növény nitrogénigénye még igen csekély, hiszen eddig a teljes vegetációja során felvett nitrogénnek csak nagyjából az 5%-át veszi fel.

4 héttel később, a 8 leves állapotban szedett talajminták között már jóval kisebb különbséget tapasztaltunk, ráadásul itt már a kezeletlen karbamid esetén mértünk kevesebb felvehető nitrogént (25 kg/ha-ral). Ez azért fontos, mert a növény fejlődése során ez az időszak a legfontosabb a nitrogén rendelkezésre állása szempontjából!

A különbség a két műtrágyából felvehető hatóanyag mennyisége között az utolsó mintavételi alkalommal (12 héttel a kijuttatás után) ismét tovább nőtt, ekkor a Limus®-kezelés hatására már 55 kg/ha nitrogénhatóanyag-többletet mértünk.

A kísérlet tanulságai

A BASF mérései alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a Limus®-szal kezelt szilárd karbamid működése sokkal ideálisabb, mint a kezeletlen karbamidé. A műtrágya elnyújtott feltáródása lehetővé teszi, hogy a nitrogén ne egyszerre, hanem időben elnyújtva jelenjen meg a talajban, így sokkal inkább kiszolgálva a növény későbbi, jelentősebb nitrogénigényét.

Az is szembetűnő, hogy a vegetáció végéhez közeledve a kezeletlen karbamidból feltáródó hatóanyag egyre gyorsabb ütemben fogy, míg a Limus®-os karbamid esetén inkább stagnált a felvehető nitrogén koncentrációja a talajban.

Mindezek alapján megállapítható, hogy a Limus® segítségével jelentős megtakarításokat érhetünk el, hiszen azonos műtrágyadózisok esetén, a kedvezőbb feltáródás és alacsonyabb veszteség következményeképpen a kritikus időszakban több nitrogén lesz elérhető a növényeink számára, mintha nem használtunk volna ureáz inhibitort. Vagyis minimális többletráfordítással jobb hatékonyságot és kevesebb veszteséget könyvelhetünk el, így spórolhatunk a Limus® segítségével!

Amennyiben szeretne többet megtudni a Limus® használatának előnyeiről, és a BASF mezőgazdasági megoldásairól, látogasson el a BASF Hungária Kft. oldalra!