A Földügyek 2024 Agroinform webináriumon felmerült kérdésekre kaptunk újabb válaszokat.
|
Lesz-e támogatási lehetőség őstermelőknek kútfúrásra, öntözőrendszer kiépítésére?
Várhatóan a 2024-től induló pályázati időszakban is lesz öntözésfejlesztési pályázat, amelyben akár 65%-os támogatási intenzitással vehető igénybe pályázati forrás.
A NAK honlapján lévő településenkénti termőföld vételárárak mikor lesznek felülvizsgálva?
A NAK honlapján szereplő termőföld átlagárakat csak a 2023. május 1-június 30. között megkötött adásvételi szerződéseknél kellett alkalmazni, 2023. július 1-től viszont ezek hatályon kívül helyezésre kerültek.
A földárak alakulása miként változott?
A KSH friss adatai alapján:
A termőföldek ára átlagosan 12%-kal haladta meg az egy évvel korábbit (ez tavalyelőtt 8% volt, tavaly pedig 9,6%)
A forgalom viszont csökkent: az értékesített termőföldek területe 18%-kal csökkent
A szántók átlagára országosan 2,1 millió forint volt hektáronként, de ez megyénként jelentősen eltér.
"Szőlőültetvények területe van osztatlan közös tulajdonban. A többségi tulajdonos a saját ültetvényeinek nagy részét kivágta, illetve részben újat telepített. Több kisebb ültetvény területét hogyan lehet egybevonni és nevesíteni, ha azok nem egymás mellett vannak?"
Használati rendet lehet kialakítani és abban összevont használatot kijelölni [2013. évi CCXII. törvény 70-71. §].
Családi gazdaság fiatal korú tagja igényelheti-e a fiatal gazdák kiegészítő jövedelem támogatását? Ehhez a földhasználatot saját nevére kell íratnia vagy egyéb megállapodással helyettesíthető a családi gazdálkodó és a családi gazdaság tagja között?
A fiatal gazdák kiegészítő területalapú támogatását csak a 18-40 év közötti személyek vehetik igénybe [19/2023. AM rendelet 1. § 3. pont].
Egyébként nem szükséges a földhasználatot átadni, hiszen a földhasználó közeli hozzátartozója is igénybe veheti a támogatást [2007. évi XVII. tv. 44. § (7) bek. i) pont].
A jogszabály különbséget tesz-e más számára értékesítésre kerülő vetőmag termesztése és a saját felhasználásra előállított, nem fémzárolt szaporítóanyag előállítása között?
A Földforgalmi törvény nem tesz különbséget a kettő között, az elvárás az, hogy a kormányhivatalnál nyilvántartásba vegyék szaporítóanyag-előállítóként.
Ki fogja ellenőrizni utólag a biogazdálkói tevékenységet az adott területre vonatkozóan? Vagy csak bejelentés után ellenőrzik a rangsorban első biogazdát?
A Kormányhivatal mind bejelentésre, mind hivatalból eljárhat.
"Öröklés útján lettem földtulajdonos, azonban a földterületek vonatkozásában nem vagyok helyben lakó, így hátrányosabb helyzetbe kerülök a tevékenység végzése során. Mi a megoldás?"
Vannak bizonyos lehetőségek, melyeknél nem érvényesülnek az elővásárlási jogok, ezek a Földforgalmi tv. 20. §-ban vannak felsorolva.
"Ha csak tulajdoni illetőséget szeretnék vásárolni az adott ingatlanban, akkor is hivatkozhatok a Földforgalmi törvény 20. § i) pontjára?" (Azaz: elővásárlási jog nem áll fenn az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra levő közigazgatási határú településen legalább három éve életvitelszerű lakáshasználat helyével vagy mezőgazdasági üzemközponttal rendelkező földműves vevő által jelen szerzést megelőzően bármikor, bármilyen jogcímen megszerzett – függetlenül ezen szerzés vagy szerzések tulajdonjogának jelen szerzéskor való fennálltától vagy már fenn nem állásától – föld összes területével együtt összesen 10 hektár területnagyságot meg nem haladó további föld megszerzése.)
A jogszabály ezt nem zárja ki, bár azt érdemes tudni, hogy a helyi földbizottság és a kormányhivatal ilyen esetben ugyanúgy vizsgálja majd a földszerzés körülményeit, annak ellenére, hogy kifüggesztésre nem kerül sor.
A birtokaprózódások megakadályozása ugyanis kiemelt agrárpolitikai cél.
Adásvétel után a vevő meddig köteles sajátjaként használni a földet?
Ameddig ő a tulajdonos, magyarán ennek a kötelezettségnek nincs időbeli lejárata. Az 5 év csak a művelésből való kivonásra vonatkozik.
"Ha öt éven belül víztározó-építés miatt vonok ki szántót, akkor is a háromszorosára emelkedik a földvédelmi járulék?"
Nem kell földvédelmi járulékot fizetni vízkárelhárítási vagy öntözési célú vízilétesítmény létesítése esetén [2007. évi CXXIX. tv. 21. § (3) bek. b) pont].
Január 1-től változik a földforgalmi törvény – Fotó: Shutterstock
A kifüggesztés 10 ha alatt nem kötelező. Ez azt jelenti, hogyha megtörtént a bérleti szerződés megkötése a két fél között, akkor azt nem fogja tudni más elvinni?
A MAGOSZ részéről arra tettünk javaslatot, hogy bérleti joggal terhelt föld esetében ne legyen alkalmazható a 10 hektárig kifüggesztés nélküli adásvétel lehetősége.
Idős gazdálkodónak halála előtt van-e lehetősége a tulajdonában lévő földet nem földműves és mezőgazdasági végzettséggel nem rendelkező saját fia tulajdonába adni?
Igen, ajándékozás útján.
A megajándékozott félnek ugyanis nem kell földművesnek lennie, a 300 hektáros maximumot azonban neki is be kell tartania.
"Ha van olyan földterületem, ami szőlő, épületként van feltüntetve a bérlemény, de szántóként használom. Erre is vonatkozik, hogy a tulajdonosnak a művelési ágnak megfelelően kell művelni vagy csak az újonnan vásároltakra vonatkozik?"
Ez minden földterületre vonatkozik.
Az elővásárlásnál tervezik-e föld nélküli, gazdálkodni vágyó fiatalok egy bizonyos területméretig az abszolút elővásárlási jog biztosítását?
Ez jelenleg 10 hektárig biztosított [Földforgalmi tv. 20. § i) pont].
|
Az ökogazdák vállalásának ellenőrzések kinek a feladata? Az illetékes földhivatal miért nem ellenőrzi már az adásvétel során rájelentkező ökogazda tevékenységét, hogy jogos-e az ökotevékenység az elővásárlásra? Hogyan vásárolhat meg, elővásárlási rájelentkezéssel az ökogazda osztatlan közös tulajdonban lévő földterületet, ahol nem vegyszermentes művelés zajlik?
A Kormányhivatal köteles és jogosult a vállalások utólagos ellenőrzésére. A kérdés az, hogy ilyen esetben biztosítottak-e az ökológiai átállás feltételei. Ezek szigorú kontroll alatt állnak a tanúsító szervezetek részéről.
Osztatlan közös tulajdonban lévő legelő vásárlási szabályok: miként lehetne az osztatlan közös tulajdonú ingatlant nevesíteni?
Tulajdoni hányad vásárlása esetén is az általános szabályokat kell alkalmazni, ugyanúgy sor kerül majd kifüggesztésre és ugyanúgy állásfoglalást ad a helyi földbizottság. Ha nevesítés alatt a közös tulajdon megszüntetését érti, akkor azt bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti és a tulajdoni hányadok méretétől függően kimérésre vagy bekebelezésre kerülhet sor.
Osztatlan közös tulajdon esetében, ha a tulajdonostárs elhunyt, vagy ismeretlen, nincs örökös, lehet-e tulajdoni hányadot szerezni?
A végső, ún. szükségképpeni örökös a Magyar Állam, feltéve, hogy a hagyatéki eljárást lefolytatják a területre. Amennyiben nem, úgy továbbra is az elhunyt személy lesz bejegyezve tulajdonosként az ingatlan-nyilvántartásba. Egyébként ezeknek a rendezése is megkezdődött hatósági szinten.
Termőföld vásárlása esetén a földvásárló vállalja, hogy 5 évig művelni fogja a földet. Abban az esetben mi a helyzet, ha még élő haszonbérleti szerződés van az érintett területen, ami pl. 5 év múlva jár le. Akkor a haszonbérleti szerződés lejártát követően újra bérbe adhatja az új tulajdonos, vagy ebben az esetben innen számítódik az 5 éves művelési kötelezettség?
Az 5 év csak a művelésből való kivonásra vonatkozik, a saját használatnak viszont azon túl is érvényesülnie kell.
Magyarán bérbe adni azt követően sem tudja (kivéve bizonyos törvényi esetekben [Földforg. tv. 13. § (2) bek.].
Az egybefoglalt szerződésekkel ki tudják zárni az elővásárlásra jogosultakat, és így nem tudják majd az osztatlan közös területeket felszámolni, mert azokba könnyen bele tudnak kerülni a földfelvásárlók. A többségi tulajdonú, helyben lakó, és a tulajdonostárs is hátrányba kerül.
Az egybefoglalt vételár nem a Földforgalmi törvény specialitása, az a Ptk-ban is szerepel dologösszesség néven.
A termőföld haszonbérbeadó a 15 napos kifüggesztés alatt vagy utána visszavonhatja-e a szerződést vagy elállhat-e tőle?
Elállásra rendes körülmények között egyáltalán nincs lehetőség, a hatósági jóváhagyás iránti kérelmet pedig legkésőbb a kifüggesztés megkezdéséig lehet visszavonni.
[474/2013. Korm. rend. 4. §]
A gyakorlat az, hogy osztatlan közös tulajdonú táblák esetében, ha az egyik tulajdonos földkimérést kezdeményez vagy változik a helyrajzi szám, akkor a tulajdonosok nem kapnak értesítést. Miért?
Az Ákr. alapján a hatóságnak főszabály szerint értesítenie kell minden ügyfelet (így a tulajdonostársakat is) a közigazgatási eljárás megindulásáról, legyen az kérelemre induló vagy hivatalból megindított eljárás [Ákr. 104. § (3) bek].
Szőlőültetvény a területtel együtt bekebelezhető?
Igen, viszont annak az ellenértékét is meg kell fizetni.
A földön létesített ültetvény, felépítmény értékét nettó pótlási költség alapú értékbecsléssel kell megállapítani [647/2020. Korm. rend. 22. §].
"Miért nem vagyok szomszéd a saját tulajdonú termőföldem vonatkozásában a szomszédos területet illetően, ha az nem a lakóhely szerinti település határán van? Várható ebben változás?"
Ez a kérdés rendre felmerül a gyakorlatban és azt gondolom, hogy erről érdemes is egyeztetni.
Vásárlás vagy haszonbérlet esetén, azonos elővásárlási/előhaszonbérleti jog esetén az elfogadó nyilatkozatban lehet érvényesíteni a kisgazdaságok stabil működésének és további fejlődésének a birtokpolitikai elvét?
Igen, sőt akkor is, ha nem azonos ranghelyen állnak.
[Földforg. tv. 24. § (3) bek. g) pont]
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
