Mit jelent a szívességi földhasználat, és miben más, mint a haszonbérlet?

Szívességi földhasználati szerződést csak közeli hozzátartozók köthetnek egymással – fotó: pixabay.com

Kik és hogyan köthetnek szívességi földhasználatot?

Szívességi földhasználati szerződést csak közeli hozzátartozók köthetnek egymással. Érdemes tisztázni, hogy kit értünk ez alatt. Közeli hozzátartozónak minősül a házastárs (de az élettárs már nem!), a testvér, az egyesági rokon (például az apa-fia, nagyapa-unoka) és fontos azt is tudni, hogy az örökbefogadással is közeli hozzátartozói kapcsolat keletkezik.

A rokoni fokon túl a szívességi földhasználónak földművesnek is kell lennie, ezt a jogszabály kötelezően írja elő számára.

Miben hasonlít egy haszonbérletre?

Amikor megkötünk egy szívességi földhasználati szerződést, akkor ugyanazokat a vállalásokat kell megtennünk, mint egy haszonbérlet esetében. Ezt a szerződést is írásba kell foglalni, tehát még a családtagok esetén sem elegendő a szóbeli megállapodás, hiszen azzal jogszerű földhasználat nem keletkezik.

A földhasználónak továbbá vállalnia kell azt is, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének. Egy másik korlát az 1200, 1800 hektáros birtokmaximum, amit a szívességi földhasználattal sem léphetünk túl.

Miben tér el egy haszonbérlettől?

A szívességi földhasználat minden esetben ingyenes, tehát sem pénzbeli, sem természetbeni ellenszolgáltatást nem lehet kikötni a szerződésben.

Mivel itt egy családon belüli jogügyletről van szó, ezért a szerződést nem kell kifüggeszteni és az előhaszonbérleti jogosultak sem jelentkezhetnek rá.

Szívességi földhasználatot akár határozatlan időtartamra is köthetünk (tehát 20 éven túl is van lehetőség a használatra), de azzal számolni kell, hogy a közeli hozzátartozói viszony bármilyen okból történő megszűnésekor a földhasználat 30 nap múlva megszűnik.

Hogyan lehet felmondani a szerződést?

A szerződést felmondani - a haszonbérlethez hasonlóan - csak meghatározott esetekben lehet. Ilyen például, ha a földhasználó nem tesz eleget a művelési kötelezettségének vagy ha a földhasználó megromlott egészségi állapota miatt nem tudná megművelni a területet [2013. évi CCXII. törvény 57-60. §].

Nincs jelentősége viszont annak, ha a felek között megromlana a viszony, hiszen ez önmagában még nem teszi lehetővé a szívességi földhasználat felmondását.

Nem keletkeztet „volt haszonbérlői" ranghelyet

Egy haszonbérlet lejártakor a volt haszonbérlőt gyakorlatilag mindenkit megelőző előhaszonbérleti jog illeti meg.

A jogszabály is a „volt haszonbérlő" fogalmát használja a rangsor megállapításakor, amiből viszont az is következik, hogy a szívességi földhasználót nem illeti meg ez a ranghely, még annak ellenére sem, hogy eddig ő használta a területet.

Más a helyzet az elővásárlási jognál, hiszen ott a ranghely nem a haszonbérlőre korlátozódik, hanem általánosságban a földhasználóra, így egy adásvétel esetén a szívességi földhasználót is megilleti a kiemelt elővásárlási jog.