Az orgona, ugyan csak néhány hétig virágzik, mégis igazán közkedvelt virág. A legjobb pedig, ha a mi kertünkben nyílik, hiszen nem csak a látványa gyönyörű, de az illata is bejárja az egész kertet. Nem véletlen, hogy örömmel ajándékozzuk az orgonát anyák napjára, és a ballagásokat is igazán illatossá varázsolja. Ha pedig még ebben a pár napban cselekszünk, jövőre már a mi kertünkben is nyílhat ez a csodás virág!
Most még tehetsz érte, hogy a te kertedben is nyíljon orgona
Az orgona sokak számára különleges virág. Rövid ideig láthatjuk a kertünkben, ezért nagyon meg is becsüljük. Nem véletlen, hogy az orgona lett az első szerelem jelképe is, mely reméljük nem illan el vele együtt, három hét alatt. De New Hampshire állam is a jelképévé választotta ezt a gyönyörű virágot. Amellett pedig, hogy szépsége megannyi kedves emléket varázsol elénk, még gyógyhatása is van. Tehát semmi sem magyarázza meg, ha még nincs belőle a kertünkben.
Először is határozzuk meg, milyen orgonát szeretnénk. A törpe- vagy miniorgona csupán 1 méter magasra nő, és igen sűrű növény, de ellene szól, hogy a virágai kevésbé illatosak, mint például a kisvirágú orgona esetében, amely 2 méter magasságra nő meg. A perzsa orgona ágain sűrű, levendulaszerű bugavirágzat található, míg a japán orgona csodaszép, fehér virágokkal örvendeztet meg bennünket, télen pedig sárgásbarna gyümölcsével válik a kert díszévé.
Az orgona ugyan csak három hétig virágzik, mégis meghatározó szerepe van a szívünkben, és persze a kertünkben. Fotó: Shutterstock
Akár a bozontos orgonát is választhatjuk, amelyik egy lombhullató cserje. Lilás-fehéres virágai a nyár elején nyílnak. A közönséges orgona pedig neve ellenére szintén nagyon mutatós, és virágai is csodás illattal lengik be kertünket. Bármelyik mellett is döntünk, egészen biztosan széppé fogja varázsolni a kertünket.
Az orgona nagyon kedveli a napos, meleg helyeket, és az agyagos, de nem túl magas talajvízű talajt, így ezek alapján válasszunk neki helyet a kertben. A szélnek jól ellenálló növény. Az orgona kezdetben nevelhető cserépben vagy dézsában, de kis bokorfaként, illetve sövényként is a kertünk ékessége lehet.
Az orgona ültetésének ideje március és november közé esik. Akkor semmiképp ne ültessük, amikor fagyok vannak! Az ültetőgödör nagysága legyen 60x60x60 cm. Tegyünk a gödör aljára szerves trágyát, majd fedjük le egy réteg földdel, hogy az orgona gyökerei ne érintkezhessenek közvetlenül a trágyával.
Fontos, hogy a gyökérnyak egy szintben legyen a talaj szintjével, és a földlabda ne látszódjon ki a földből. A talaj tömörítése után alaposan öntözzük meg. Ha sövényt szeretnénk telepíteni belőle, akkor 60-80 centiméteres távolságot tartsunk a tövek ültetésénél.
Az orgonát zölddugványozással lehet gyökereztetni, de mivel ez elég nagy szakértelmet igényel, célszerűbb inkább csemetét vásárolni. Sajnos az orgonának is vannak kártevői, mint amilyen a levélaknázó moly, de a levélfoltosságot okozó gombák is fenyegetik, éppen ezért nagyon fontos, hogy megfelelő szerrel rendszeresen permetezzük.
Metszeni is fontos az orgonát
Az orgona esetében is nagyon fontos, hogy mindig távolítsuk el az elszáradt virágokat, és az első néhány év folyamán az elvirágzott hajtásokat és terméseket is vágjuk le. Ezzel segítjük az orgonát, hogy minél hamarabb meg tudjon erősödni, és minden energiáját az új virágok hozatalára tudja fordítani.
A gyenge vesszőket és az ágakat a tél folyamán kell megmetszeni, míg az alakító metszésre a virágzást követően kerülhet sor. Ha azonban az orgonát túlságosan is visszavágjuk, akkor a következő évben sajnos el fog maradni a virágzás.
Ahogy a törzs öregszik, egyre kevesebb és kisebb virágokat fog hozni, melyen nagyban segíthetünk, ha rendszeresen metsszük. Az elöregedett töveket tehát meg kell ifjítani, míg a sarjakat el kell távolítani, a beteg, sérült ágakat pedig tőből vissza kell vágni. Tartsuk meg a ceruza vastagságú ágakat, mert ezeken lesz a legtöbb virág, de a kicsi, sok ágú hajtásokat vágjuk vissza.
Nyáron vágjuk vissza az elszáradt virágokat az első ágig, hogy tömött maradjon a növény, és ne kopaszodjon fel. A fiatalító metszést középen kell kezdeni, soha nem a külső ágakon. Az ágakat 30-40 cm hosszúrságúra vágjuk vissza. Az első évben érdemes az ágak egyharmadát visszavágni, míg a második évben belülről kifelé haladva azoknak az ágaknak a felét metsszük meg, amelyek az előző évben kimaradtak. A harmadik évben kerüljön sor a külső ágak megmetszésére. A keletkezett gyökérhajtásokat a lehetõ legmélyebben vágjuk le.
Így szaporíthatod az orgonát
Az orgonát legkönnyebben dugványok vagy hajtások segítségével lehet szaporítani. Magról termeszteni ennél jóval kockázatosabb, és legalább öt évet kell várni, amíg az orgona virágba borul, így érdemesebb inkább az első két módszernél maradni.
Az orgona virágaiból még finom szörpöt is lehet készíteni. Fotó: Shutterstock
Az orgona tavasszal és kora nyáron szaporítható. A hajtásokat akkor vágjuk le, amikor a növények aktívan növekszenek. Ha nem így teszünk, akkor az orgona nem fog jól gyökerezni. A dugványok megszerzéséhez a legjobb időpont a nyár, mert ekkor a legaktívabb a növény. Ekkor vágjunk le egy 8-12 centiméteres, teljesen egészséges puhafa szárat. A szár alsó részéről távolítsuk el a leveleket, majd vágjuk el 45 fokos szögben a levél csomópontja alatt. A hajtás végét mártsuk gyökerező porba, majd ültessük el egy cserépbe úgy, hogy az alsó levelek csomópontjai le legyenek fedve.
Fontos, hogy ne hagyjuk kiszáradni a dugványt, és biztosítsunk számára párás környezetet. Ezt akár egy műanyag zacskó segítségével is megtehetjük, amellyel befedjük azt. A dugványt közvetett fényű helyen neveljük, majd körülbelül 6 hét múlva, amikor már kifejlődtek a gyökerei, el tudjuk ültetni a kertben, az orgona mellé.
Ismerd meg az orgona titkait
Először kezdjük az orgona egyik sötét titkával. Az orgona ugyanis enyhén mérgező, így nagyon óvatosan kell felhasználni egyes részeit. A népi gyógyászat a szárított levelekből, illetve a kérgéből készített teát, melyet lázcsillapításra használtak, a virágaiból készített teát pedig az immunrendszer és az emésztőrendszer erősítésére használták. Az orgona virágai segítenek az ízületi gyulladások, a megfázás, a zúzódások és a sebek kezelésében is.
A virágjából kiváló reumaolaj készíthető, mely bedörzsölve hat az ízületekre, de belélegezve még megfázás ellen is kiváló. Virágjából ezen kívül készülhet még ecet, cukor, szörp, lekvár és szirup is. De természetesen nagyon sok parfüm alapanyagaként is visszaköszön, és szappant is készíthetünk belőle. Az orgonavirág ráadásul ehető. Az orgonából készült szörp illata pedig egész évben felidézheti nekünk ezt a csodás virágot.
Készíts orgona szörpöt
Az orgonából készített szörphöz mindig friss virágokat használjunk. Fontos, hogy ne forgalmas út mellől szedjük a virágokat, ezért is kiváló, ha a kertünkig kell csak menni az orgona virágaiért. A virágokat csipkedjük le a szárról, és mossuk át alaposan, hogy ne maradjon bennük bogár. Ahhoz, hogy igazán szép legyen a szörp, válasszunk sötét színű virágokat.
A szörphöz szükségünk lesz
- 1 liter vízre
- 500 g cukorra
- 1 teáskanál citromsavra és
- 15 db orgona virágra.
Forraljuk fel a vizet, adjuk hozzá a cukrot, majd hagyjuk szobahőmérsékletűre hűlni. Ezek után öntsük rá a virágokra, majd hagyjuk egy napig állni. Szűrjük le, forraljuk fel, és adjuk hozzá a citromsavat. Töltsük tiszta üvegbe az elkészült szörpöt, és zárjuk le az üveget. Ha műanyag flakonba töltjük, azt akár le is fagyaszthatjuk, így egész évben rendelkezésünkre áll majd az orgona szörp. Felbontás utána azonban mindig tartsuk hűtőben, és pár nap alatt fogyasszuk is el.
Orgonában gazdag kertet kívánunk!