A kedvezőtlen időjárási körülmények és a terméscsökkenés miatt lanyhult a kukoricatermesztési kedv, a kalászosok termelése viszont 8-10 százalékkal nőtt. Egyre népszerűbb a cirok is.

Dr. Kovács István, a KITE Zrt. terménykereskedelmi üzletág-igazgatója az Agroinform "Hogyan éri meg? – Kukorica webináriumán" előadásában azt mondta: tavaly átlagosan 7,5-8 tonnás hektáronkénti termésátlaggal takarították be a kukoricát, míg idén 5,5-5,7 tonna közötti termésátlagok voltak jellemzők. S ha ez még nem lett volna elég, rontotta a jövedelmezőséget az aflatoxin-fertőzés is.

– A végfelhasználók nagyon szigorú feltételeket szabnak meg és az állataik, illetve a saját biztonságuk érdekében beszállított kocsinkénti mintavételezést követelnek meg a termelőktől – bocsátotta előre a KITE Zrt. szakembere. –  A kereskedők oldaláról a certifikát megléte szükséges, de nem elégséges feltétel egy-egy szerződés lezárásához, mind a mennyiségi, mind pedig a certifkáton szereplő minőségi paramétereknek teljesülniük kell az átadás során. Ami a terménypiaci kukoricaárakat illeti: a tavasz vége felé 30-40 eurós diszkontjuk volt a párizsi árutőzsde jegyzéseihez képest a magyar, belföldi kukoricaáraknak, ám ez a különbség eltűnt, amikor jelentős hőstressz érte a hazai növényállományt, aminek következtében a hazai árak teljesen összeértek a párizsi árutőzsde áraival.

Dr. Kovács István, a KITE Zrt. terménykereskedelmi üzletág-igazgatója – fotó: KITE Zrt.

A MATIF-jegyzések mélypontja márciusban volt, amikor 190-200 euró között jegyezték a kukoricát, illetve a csúcsa májusban 225-230 euró között. Most olyan 215 euró körül alakul az ár. Ez az az ár, amit a gyárak beszállítva hajlandók fizetni az 5-ös aflatoxin érték alatti toxinszintű kukoricáért. Megnyitottak továbbá egy olyan lehetőséget, melynek keretében az 5 és 20 ppb közötti toxinértékű kukoricát diszkont áron veszik át. Továbbá a 20 fölöttiekre is van átvételi lehetőség, ezek esetében azonban már mélyen a MATIF jegyzése alatti árszintekről beszélhetünk, a végtermékek esetén elsősorban biogázüzemek jöhetnek szóba felvevőpiacként.

Dr. Kovács István hozzátette: tőlünk keletebbre, Romániában és Bulgáriában még rosszabb, hektáronként 3-4 tonnás termésátlagok realizálódtak, ami 4 millió, illetve 1 millió tonnával kevesebb terményt jelent, ha a tavalyi évet tekintjük a bázisnak. Magyarországon sem érjük el a tavalyi 6 millió tonnát, hanem csak 5,4 milliót. Éles a kontraszt, ha nyugatra tekintünk, ahol 10 tonnás vagy afölötti terméseredmények születtek. Ez azt jelenti, hogy a keleti államokban kieső termésmennyiség az összeurópai piacra szinte semmilyen hatást nem gyakorol. Azaz: ebben a vonatkozásban az árak jelentős emelkedésére apellálni teljesen felesleges. Ha pedig a világ össztermésmennyiségét nézzük, akkor elmondható, hogy az 1 milliárd 220 millió tonnáról 1 milliárd 217 millió tonnára csökkent, ami elenyésző.

kukorica

"A keleti államokban kieső termésmennyiség az összeurópai piacra szinte semmilyen hatást nem gyakorol." – fotó: Shutterstock

– Az európai 60 millió tonna kukorica a globális termésmennyiségnek mindössze az 5 százaléka – fogalmazott a szakember. – Európa ezenkívül tavaly 20 millió tonnát importált is a szükségletek kielégítésére, várhatóan az idei import sem lesz sokkal kevesebb. A záró- és nyitókészletek 7-8 millió tonnás szintje 6,5-7 millió tonnára csökken a várakozások szerint. Jelenleg más irányú piaci turbulenciát nem látunk.

A KITE Zrt. terménykereskedelmi üzletág-igazgatója azt is elárulta: véleménye szerint az 5-ös, tehát megengedett aflatoxin-érték alatti kukoricatételek eladásával nem érdemes sokáig várni s a magasabb árszintre számítva betárolni, mert ha a gyárak "jóllaknak" vagy találnak kedvezőbb árszintű importkukoricát, akkor várhatóan ismét csökkenő hazai árakkal kell szembenézniük a termelőknek – mint ahogy történt ez 2023-ban, amikor az ukrán termény megérkezett az európai piacra.

– Ha valaki a lehető leghosszabb ideig szeretné megőrizni a kukoricája egészségét, akkor mindenképpen érdemes szárítani, vagy a terményt többször átrostálni (ugyanis a tört és/vagy vizes, éretlen szemek a toxinfertőzés melegágyai). Aranyszabály, hogy az egészséges és a fertőzött tételeket tilos összekeverni a toxinszint csökkentése érdekében, ezzel ugyanis pont az ellenkező hatást érjük el – hangsúlyozta dr. Kovács István.

A szakember azt is megjegyezte: ahhoz egyébként, hogy a hazai kukoricatermesztés jövedelmező legyen, hektáronként minimum 7-8 tonna termésátlagot kell elérni. Ez azonban évről évre nehezebb, ennek tudható be, hogy a kedvezőtlen időjárási körülmények és a terméscsökkenés miatt lanyhult a kukoricatermesztési kedv idehaza, a kalászosok (főleg az őszi kalászosok) termelése viszont ezzel párhuzamosan 8-10 százalékkal nőtt. Ezek mellett egyre népszerűbb a cirok is, mely várhatóan még inkább teret nyer.