A folyékony nitrogén műtrágyák jelentős része (közel 50%-a) a talajból elpárolog, és egy erősen mérgező gáz, ammónia formájában a légkörbe jut, ezzel lassan a káros gázok egyik első számú kibocsátójává és a légkör fő szennyezőjévé lép elő, komolyan veszélyeztetve az emberek és az állatok egészségét – írja az mdpi.com.
A légkör ammónia szennyezettsége 70 százalékban a folyékony trágyákból származik – fotó: Pixabay
Ez különösen azért veszélyes, mert az európai mezőgazdaságban a vetésterület egyre nagyobb hányadát hígtrágyával kezelik, amely jelentősen növeli a légkör ammónia tartalmát. A légkör ammónia szennyezettsége (amely a talaj minőségétől és az időjárástól is függ) mintegy 70 százalékban éppen a folyékony trágyákból származik.
A lengyel kutatók munkája kisebb környezeti terhelés mellett lehetővé teszi a nagyobb hígtrágya adagok alkalmazását. Ráadásul kimutatták azt is, hogy ez a kezelés nem gyakorol kedvezőtlen befolyást a talaj baktériumflórájára, mivel a biodiverzitási indexek (Shannon index, Simpson index) gyakorlatilag változatlanok maradtak.
Európában a folyékony N-műtrágyákat főleg a kukorica vetésekben alkalmazzák, amelyek jelenleg a teljes vetésterület 11 százalékát foglalják el. Csak Lengyelországban az elmúlt 13 évben 146 százalékkal nőtt a kukorica vetésterülete. Ezért a lengyel kutatók felfedezése kiemelt jelentőséggel bír a levegő tisztaságának javítása szempontjából.
