A világ élelmiszer ellátásában ugyanis – amint azt Dr.Ryan Whitford, az Adelaide Egyetem hibridbúza programjának vezetője kifejtette – a búza adja táplálkozásban nagyon lényeges kalória és fehérje 20 százalékát, a népességszaporodásra való tekintettel azonban az évente előállítható búzatermést 2050-ig mintegy 60 százalékkal kellene növelni. A tudomány jelenlegi állása szerint ilyen mértékű termésfokozás legfeljebb csak a hibridizáció útján érhető el, ami a hektáronkénti termést legalább 10-15 százalékkal képes növelni a nem-hibrid fajtákhoz viszonyítva. A hibridbúza termésnövelő hatása fokozottan érvényesülhet a jobb csapadék-ellátású kelet-ausztráliai körzetekben.
A hibridbúza a termés mennyiségi növelése mellett nagyobb termés-stabilitást is garantál – Fotó: Shutterstock
A hibridek előállítása és kereskedelmi méretű szaporítása azonban a búzánál technológiailag sokkal nehezebben kivitelezhető mint a kukorica esetében. A két gondosan megválasztott tiszta vonalból nyerhető beporzó gént a búzánál külön kell fenntartani, és nem lehet a szülőpárok előállítását – a kukoricához hasonlóan – a végfelhasználóra bízni. Mindemellett hibridbúza előállításával a világban más vállalatok is próbálkoztak, így többek között az amerikai DuPont Pioneer is, amely az ausztráliakéhoz hasonló ígéretes megoldást fejlesztett ki.