Fenyődi Andrea, az RAGT Vetőmag Kft. területi képviselője a Magyarországon egyre nagyobb jelentőséggel bíró napraforgó növényt- és annak gyomosodási problémáit helyezte előadása középpontjába.
A napraforgó jövedelmező termesztéséhez elengedhetetlen a megfelelő gyomszabályozás és az állomány gyommentesen tartása.
Az előadásban bemutatott kísérlet célja a területre legjellemzőbb gyomfajok által okozott termésveszteség összehasonlítása, valamint egy gyorsan és egyszerűen alkalmazható módszer kidolgozása termésbecsléshez. Fontos cél továbbá a gyomszabályozás szükségességének, illetve mértékének meghatározása.
Napraforgóban a legnagyobb borítottsággal és fajgazdagsággal az egynyári, T4-es formacsoportba tartozó növények sorolhatók, amelyek közül a legfontosabb a parlagfű, azaz Ambrosia artemissiifolia.
A parlagfű szabályozása nagyon nehéz feladat napraforgó kultúrában, amelynek oka részben a közeli rokonságban álló növényfajok – másrészt pedig az elhúzódó csírázás.
Másik jelentős gyomnövény napraforgó kultúrában a mezei acat, azaz Cirsium arvense. Mezei acat esetében a gyomszabályozás nem megoldott napraforgó kultúrában, így amennyiben ez a gyomnövény jelen van a táblánkon, akkor mindenképpen még az előveteményben el kell végeznünk a gyomszabályozást – ugyanis később a legkorszerűbb gyomirtó szerekkel is csak visszafogható a mezei acat a betakarításig.
Parlagfű (balra) és mezei acat (jobbra) – fotó: Fenyődi Andrea
Miért ilyen nehéz a mezei acat szabályozása?
A mezei acatot a G3 formacsoportba tartozó növények közé soroljuk. A tarackosokra – így a mezei acatra is jellemző – hogy a szaporító gyökereik vízszintesen futnak a talajban és minden rügypikkelyből képes új növényt létrehozni – tehát nagyon gyorsan szaporodik és nagyon erős az elnyomóképessége a kultúrnövényünkkel szemben.
Fenyődi Andrea a gyomnövények kártételét két részre osztva vizsgálta.
Gyomnövények kártételei – ábra: Fenyődi Andrea
Közvetett kártételek közül a termőhely elfoglalása, a vízkészlet- és a tápanyag elhasználása minden gazdálkodó számára ismert, azonban érdekes megemlíteni a talajhőmérséklet csökkenését, hiszen akár 5 C fokkal is hűvösebb lehet a gyomfertőzött talaj! Ennek azért van nagy jelentősége, mert a kultúrnövénynek már a csírázástól- és a legérzékenyebb kezdeti fenológiai fázistól számítva sokkal nehezebb feltételekkel kell megküzdenie a hűvösebb talaj esetében.
Közvetlen kártétel esetében az előadó kiemelte a gyökérélősködő szádor fajokat, amelyek olyan veszélyes és karanténra kötelezett fajok, hogy felbukkanásuktól számított 8-10 éven belül nem vethetünk ugyanarra a területre napraforgót.
A kritikus kompetíciós periódus a gyomszabályozás egyik fontos fogalma, amely azt az időtartamot jelenti, amelyben biztosítanunk kell a gyommentességet a kultúrnövényünk számára ahhoz, hogy a kompetícióból adódó termésveszteséget elkerüljük. Egyszerűbben megfogalmazva, ebben a periódusban át kell segítenünk a kultúrnövényünket a gyomnövénnyel történő versengés időszakán.
A kritikus kompetíciós periódus hossza függ a termesztett növényfajtól, a gyomnövényzet összetételétől, valamint a termesztéstechnológiától is.
A gyomfelvételezés eredményeit Fenyődi Andrea szemléletes táblázatokban foglalta össze, amelyekből kiderült, hogy
a mezei acat esetében már 25%-os gyomborítottság is komoly, 28%-os terméskiesést eredményezhet!
Gyomfelvételezés eredményei a mezei acat esetén napraforgó kultúrában – ábrák: Fenyődi Andrea
Parlagfű esetében szintén megfigyelhető meredek terméskiesés-növekedés – azonban nem olyan kifejezett, mint a mezei acat esetében. A terméskiesés mértéke is kicsit elmarad a mezei acatétól, így például 60%-os gyom-borítottság mellett 50,3%-os volt a terméskiesés, ami egyébként szintén nagy veszteség.
Gyomfelvételezés eredményei parlagfű esetén napraforgó kultúrában – ábrák: Fenyődi Andrea
Az előadó prezentációjában komoly hangsúlyt fektetett a fenntartható peszticidhasználat ismertetésére, illetve az integrált növényvédelem irányelveinek ismertetésére.
Fenyődi Andrea kiemelte, hogy a gyomszabályozást nem a peszticidek használatával kellene azonosítania a mezőgazdasági termelőknek, hanem komplex rendszerként érdemes értelmezni, amely technológiában egyformán fontos szerepet kap a megelőzés – amelyben fontos szerepet kapnak az ellenálló fajták használata és a hasznos szervezetek kímélése is.
A monitoring, az előrejelzés, valamint a vizuális megfigyelés szintén elengedhetetlen, hogy időben, okszerűen tudjunk beavatkozni.
Az agrotechnikai, illetve mechanikai védekezések a környezetkímélő mivoltuk mellett költséghatékony módszerek is lehetnek.
Fontos továbbá a megfelelő növényvédőszer kiválasztása, a csökkentett peszticidhasználat, az antirezisztencia stratégia – amely szer-rotációt jelent, azaz különböző növényvédő szereket kell használnunk – valamint a beavatkozások hatékonyságának értékelése. Ez utóbbi szintén nagyon fontos, hiszen
nem elég egy herbicid szert kijuttatni, meg kell figyelnünk annak a hatékonyságát is, mert így tudjuk a megszerzett tapasztalatot és tudást a következő években kamatoztatni.
A szakember felhívta a gazdálkodók figyelmét a Viballa szerrel történő kezelésekre, amelyet a csillagbimbó megjelenéséig ki lehet juttatni és amellyel gondos odafigyelés mellett szép eredményeket lehet elérni napraforgóban.
A vizsgálatok eredményeinek elemzése után Fenyődi Andrea az alábbi javaslatokat tette:
- Hatékony gyomszabályozás érdekében fontos az integrált növényvédelem irányelveit betartani
- A gyomflóra folyamatos felmérése elsődleges feladat
- A kezelések időzítése rendkívül fontos: a kompetíciós periódusra kell koncentrálni
- A gyomszabályozás eszközrendszerét komplex módon kell alkalmazni – ajánlott a herbicid toleráns hibridek használata
- Kémiai gyomszabályozás szakszerű alkalmazása
Záró gondolatként egy tanulságos és bölcs találós kérdéssel zárta előadását Andrea, amelyet érdemes minden gazdálkodónak megszívlelnie:
" – Mit gondolnak, mi a különbség a jó és a rossz termelő között?
– Mindössze két hét!"
A tartalmas gyomszabályozási prezentáció után Szemerits Balázs fejlesztőmérnök "Fejlesztői percei" következtek, amelyben továbbra is a napraforgó maradt a középpontban.
Előadásában a szakember az RAGT napraforgó hibridek nemesítésének irányvonalait mutatta be.
A nemesítés során természetesen fő szempont a minél magasabb terméspotenciál elérése.
A nemesítőknek ezen felül meg kell felelniük a gyomok elleni küzdelemben és a minőségi paraméterek javításában is.
Az érés- és betakarítás szempontjából nagyon fontos az RAGT fejlesztői számára, hogy a szűkülő növényvédőszer-kínálat miatt olyan napraforgókat nemesítsenek, amelyek saját maguktól is beérjenek. Természetesen ez nem mehet a termésmennyiség rovására!
Az RAGT nemesítőinek több szempontot is figyelembe kell venniük a napraforgó hibridek nemesítése során – ábra: Szemerits Balázs
Fontos nemesítői feladat továbbá, hogy elkülönítsük a linolsava és magas olajsavas piacot, hiszen mindkét vonalara igény van a hazai mezőgazdasági termelők körében – és a felvásárló piacon is.
Mindezek tükrében Szemerits Balázs bemutatta az RAGT Vetőmag Kft. napraforgó termékpalettáját:
2021-ben már megjelenik az RAGT Sittingbull CLP-s változata is a termelők számára – ábra: Szemerits Balázs
Az RGT Castellano koraisága miatt lett kiemelve – a piacon talán a legkorábbi napraforgó hibrid.
Az RAGT RA hibrid már pár nappal későbbi napraforgó hibrid – fontos kiemelni, hogy peronoszpóra-rezisztencia tekintetében a legújabb, RLM9-es génrezisztenciával rendelkezik. Szádor rezisztencia tekintetében A-tól az E-rasszig rezisztens.
Az utóbbi években vizsgálat folyt arról, hogy ez a hibrid mely területeken állja meg a leginkább a helyét.
A vizsgálatok beigazolták, hogy a hazai piacon a piacvezető versenytárshoz viszonyítva vagy ugyanolyan, vagy még jobb eredményt tudott elérni az RA azonos körülmények között.
Az első expressz-toleráns napraforgó az RAGT palettáján az RG INTERSTELLAR SU középkorai napraforgóhibrid.
Ez a hibrid annak ellenére, hogy SU hibrid, csak 195-200 cm magasság körül alakul, tehát sokkal "barátságosabb", illetve könnyebben kezelhető állományt alkot a termelők számára.
Az RAGT szakemberei az RG INTERSTELLAR SU középkorai napraforgóhibridet szintén megvizsgálták egy piacvezető expressz-toleráns versenytárs hibridhez viszonyítva. Az eredmény az alábbi grafikonon jól látható: az RAGT hibridje bizonyos esetekben ugyanolyan jól – több esetben pedig sokkal jobban is teljesített versenytársánál.
Mindezen ismeretek tükrében Szemerits Balázs arra biztatta a gazdálkodókat, hogy bátran válasszák az RAGT Vetőmag Kft. napraforgó hibridjeit – a vállalat szakembereinek ajánlása és a területi adottságok figyelembe vétele mellett.
Szívesen tanulmányozná részletesebben az RAGT szakmai videósorozat előadásait?
_fill_540x300_0.jpg)
