Felmérhető, hogy a közeljövőben milyen hatással lesz az éghajlatváltozás a termésbiztonságra?
Konkrét mérések nincsenek ezzel kapcsolatosan, de a klímakutatók véleménye szerint az éghajlatváltozás a mezőgazdaságot is érinteni fogja.
Milyen választ adhatunk az éghajlatváltozás okozta problémákra?
Az agárkamara élére áll minden olyan kezdeményezésnak, amellyel csökkenteni tudja az éghajlatváltozás káros hatásait (pl.:jégkármérséklés, öntözési rendszer kiépítése).
A klímaváltozás hatására gyakoribbá válnak a szélsőségesebb időjárási jelenségek – fotó: Shutterstock
Milyen technológiák alkalmazhatók a jégeső elleni védekezésre?
A jégesők elleni védekezésben a világon alkalmazott (bevált, vitatott, illetve kísérleti) technológiák közül a talajgenerátoros háttérmagvasítási eljárás a legelterjedtebb. A generátoros jégkármérséklés során a talajfelszínen működő egyszerű berendezésekből elpárologtatott ezüst-jodiddal segítik elő a jégszemképződést. Ez a módszer preventív módon működik, a kialakult jégszemeket már nem tudja megszüntetni, de a továbbiak kialakulását gátolja.
A rakétás jégkármérséklés a közvetlen felhőbe injektáláson alapuló technika. A rakéta típusától függően 4-6 km magasra is képes feljuttatni a hatóanyagot, tehát közvetlen a jégképződés helyén képes kifejteni a hatását. Korlátozottan használható például lakott területek és fontos objektumok közelében, illetve a légtérhasználat kapcsán meg kell teremteni az összhangot a légi irányítással.
A repülőgépes védekezésnek szintén az ezüstjodid az alapja, de a hatóanyag légtérbe juttatására repülőgépre szerelhető speciális párologtató eszközt, úgynevezett ködgyertyát használnak. Hatékony módszer, de csak a légi irányítással összehangoltan alkalmazható. Hátránya, hogy a gépek száma és az általuk szállított hatóanyag mennyisége korlátozott.
.jpg)
Az országos rendszer összesen 986 darab (222 automata és 764 manuális) talajgenerátorból áll – fotó: Agroinform.hu
Sikeresen védekeztünk a jégeső ellen 2018-ban? Milyen károk fordultak elő?
A hálózat egy rendkívülinek tekinthető évben kezdte meg működését, hiszen 2018. májustól szeptemberig tartó időszakban több zivataros nap volt, mint az elmúlt években. Tavaly nyáron a megszokottal ellentétben a csapadék döntő többsége helyi kialakulású zivatarokhoz kapcsolódott.
Magyarországra általában a csapadék-utánpótlás a határon túlról érkezik és az esetek többségében átvonul az országon. Az 2018. nyári időszakban nem ez volt jellemző, hiszen június végétől egészen augusztus közepéig a határon túlról nem érkezett számottevő csapadék-utánpótlás. Ezáltal a zivatarok az országhatárainkon belül alakultak ki. A magas hőmérséklet hatására a talajból a nedvesség légkörbe került, ami később csapadék formájában kilométerekkel távolabb hullott a talajra. Ennek a jelenségnek köszönhető, hogy Magyarország jelentős részén egyszerre fordultak elő zivatarok és nagy területen aszályos területek is 2018-ban.
Hányszor kellett bekapcsolni a generátorokat?
113 napon kellett az ország bármely pontján bekapcsolni. Legtöbbet a Kiskunhalasi járásban kellett bekapcsolni, ahol 86 bekapcsolás jutott 76 napra.
A Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés (NEFELA) kezelésében több mint negyed évszázada működik eredményesen jégkármérséklő-rendszer. Ez milyen sikerrel működött eddig?
Mivel sikeres volt NEFELA rendszere, ezért az ő működési modelljüket vette alapul a NAK az országos rendszer kiépítésére.
Mi pontosan a JÉGER (jégkármérséklő rendszer), hogyan működik?
A talajgenerátor ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot éget el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét.
A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le.
A JÉGER már valóban teljes, országos lefedettséget biztosít?
Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab (222 automata és 764 manuális) talajgenerátorból álló talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer 2018. május 1-jén kezdte meg működését. A NAK által kiépített és működtetett rendszer finanszírozása az Agrárminisztérium agrárkár-enyhítési rendszeréből történik.
Győrffy Balázs a rendszert bemutató 2018-as sajtótájékoztatón – fotó: NAK
Megéri egy ilyen komoly rendszer működtetése anyagilag? Milyen költségekkel járt a JÉGER 2018-as működtetése?
2018-as működés 1,5 Mrd Ft költségvetéssel gazdálkodott, ami jóval alacsonyabb összeg, mint amennyi kár keletkezett volna a rendszer működtetése nélkül (lásd alábbi táblázat – a szerk.).
Hatásos volt a működése, beváltotta a hozzá fűzött reményeket?
A talajgenerátoros jégeső-elhárítás lényegesen csökkenti a jégfelhőkben kialakuló jégszemek méreteit, lényegében megfelezi, jó esetben harmadolja, de nem tudja megakadályozni a zivatarfelhők kialakulását. A jégképződésbe való mesterséges beavatkozás nyomán ugyan több jégszem keletkezik, mint természetes körülmények között, de a kialakuló jégszemek mérete kisebb lesz.
Összességében elmondható és kiemelendő, hogy a NAK nem „jégmentesítő”, hanem jégkármérséklő rendszert üzemeltet, amely a működtetésével csökkenthető az átlagos végső jégszem mérete. A rendszer hatékonyságát viszont csak néhány év múlva lehet majd értékelni, amikor összehasonlítjuk a jégkárok mennyiségét a korábbi évek adataival.
Az azonban már most megállapítható, hogy a rendkívüli időjárás ellenére az összes mezőgazdasági kárbejelentésen belül éves szinten harmadára csökkent a jégkár aránya.
A fokozott védekezés ellenére az ország néhány pontján természetesen hullott jégeső, hiszen nincs olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető lenne ez az időjárási jelenség.
A 2018-as évre vonatkozó eredmények:
|
* Mérési pontok átlaga alapján számolt érték (összesen 113 napon volt szükség védekezésre).
** Zivataros időszakban a jégeső kialakulási hajlam mindig villámtevékenységekkel jár együtt.
Mikor indult a védekezési szezon 2019-ben?
A 2018-as és a korábbi évek tapasztalataiból kiindulva a jégkármérséklő rendszer indítása 2019-ben már április 15-én megtörtént. A korábbi beüzemelésre a gazdák termőföldjeinek, illetve az egyéb vagyontárgyak megóvása érdekében van szükség. A riasztási időszak szeptember 30-ig tart.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
