E kérdés foglalkoztatja a legtöbb kukoricatermelőt a forró napokon. A jó hír az, hogy a kukoricanövény a fiatalabb növekedési szakaszokban meglehetősen jól bírja a magas léghőmérsékletet.
„Valójában a víz a központi kérdés" – mondja Emerson Nafziger, az Illinois-i Egyetem emeritus professzora. – „Általában a hőségről beszélünk, mert az zavarja az embereket, de egy kukoricanövény még a 38 Celsius fokban sem szenved igazán, ha a vízellátása megfelelő."
Bár a szükséges talajnedvesség rendelkezésre állhat, a talajtömörödés, vagy a kései vetés miatt károsodott gyökérrendszerek nehezen férnek hozzá.
„Amikor a hőséggel szembesülünk, mindig azt reméljük, hogy jól gyökerezett növényünk van, és hozzáfér a talajban rejtőző nedvességhez" – mondja Nafziger. – „Ugyanakkor ha magas léghőmérséklet mellett a szél is fúj és a párolgási ráta nő, hiába van a talaj mélyebb rétegeiben bőven víz, a gyökérrendszerek egyszerűen nem képesek elég gyorsan felvenni a vizet."
A hőstressz a virágzáshoz közeli fejlődési szakaszban okozhat nagyobb problémát – forrás: Pixabay
"A korábban vetett kukorica esetében, amely ilyenkor már a virágzáshoz közelít, a hőség aggodalomra adhat okot" – mondja Chad Lee, a Kentucky Egyetem kiterjesztési szakértője. – „A kukorica fejlődése ebben a növekedési szakaszban felgyorsul" – mutat rá. – „Ezért magától értetődő módon több vízre van szüksége a gyökérzónában, hogy felvehesse a tápanyagokat. A hosszabb magas hőmérsékletű időszakok csapadék nélkül gyorsabban kiszárítják a talajt és lassíthatják a növekedési folyamatot."
Az Iowa Állami Egyetem kutatása szerint négy napos, a 12.-14. leveles növekedési szakaszban bekövetkező súlyos stressz (azaz amikor a kukorica négy egymást követő napon keresztül hervad) 5-10%-os terméscsökkenést eredményezhet. A cső szemsor-száma a 12 leveles fázisban dől el és körülbelül egy héttel a virágzás előtt véglegessé válik. Nafziger rámutat: az újabb hibridek, amelyeket kifejezetten stressztűrésre nemesítettek, kisebb termésveszteséget szenvednek el a kedvezőtlen körülmények ellenére is.
"A kukorica leveleinek délutáni sodródása aggodalomra ad okot" – mondja Nafziger. „A kukorica rendelkezik egy olyan mechanizmussal, amely lehetővé teszi, hogy levelei összesodródjanak, amikor a növény nem képes elég gyorsan felvenni a vizet, ez egy védelmi mechanizmus a nehéz időszak átvészeléséhez. A probléma az, hogy ilyenkor a növény nem fotoszintetizál. Ha pedig nem fotoszintetizál, nem is fejlődik."
Néhány nap vagy akár egy hét késleltetett növekedés a hőség miatt azonban hosszú távon nem számít sokat a stressztűrő fajták esetében.
„Ezek a növények képesek átvészelni néhány nehéz időszakot a szezon során, és még mindig elegendő növekedési potenciállal rendelkeznek ahhoz, hogy tisztességes, ha nem is kiugró hozamot produkáljanak, amennyiben a talaj mélyebb rétegeiben ott a szükséges nedvesség" – mondja Nafziger.
Forrás: Successful Farming
_fill_540x300_0.jpg)
