A XX. század közepe óta a mezőgazdasági távvezérlés része az adat-gyűjtésének, döntéstámogatásnak. A technológiában ami az elmúlt évtizedekben változott az csupán a felvételezéshez használt eszközök és az adatok  időbeli és terepi felbontása. Az adatgyűjtés mellett a drónok új táv-latokat vagy frontot nyitnak az inputanyag kijuttatásában.

A permetező drónok egészen az 1990-es évekre nyúlnak vissza, amikor már a piacon elérhető eszközök álltak rendelkezésre a gazdálkodók számára. Az elmúlt 25 évben, de leginkább az elmúlt 5 évben az eszközök már autonóm vezérlésre is alkalmassá váltak, képesek rajban repülni, így készen állnak arra, hogy Ázsia után meghódítsák a többi piacot is.

Míg a korábbi elterjedésnek elsősorban technológiai akadályai voltak, lassan eljutunk odáig, hogy a fő akadály nem az eszköz, hanem a gondolkodásmód, a szabályozás hiánya, illetve az inputanyagok terén való termékkategória-hiány.

Minden drónozáshoz eseti légtérhasználati engedélyt kell kikérni a tevékenységet megelőző egy hónappal - fotó: Pixabay

Két fő gondolkodásmód alapján választható szét a drónok szántóföldi permetezésben való alkalmazása. Az első csoport alkotják azok, akik elzárkóznak az újdonságoktól, mondván, hogy személy-  és vagyonbiztonságra veszélyesek lehetnek ezek az eszközök. A másik csoportba tartoznak az új eszközökre nyitott emberek, akik már azonnal kipróbálnák a technológiát.

Ma Magyarországon szinte bárminemű drónozáshoz eseti légtérhasználati engedély szükséges. Egy ilyen engedélyt a a tervezett használat előtt egy hónappal meg kell igényelni a szakhatóságtól. Ez a lassúság a gyakorlati szakemberek számára elképzelhetetlen, nehéz a használatot beilleszteni a termesztéstechnológia tervébe.

Ezenfelül a hazai engedélyezett növényvédő szerek töredékét lehet légi úton kijuttatni. A következő lépés - amennyiben jogszabály engedélyezi a drónos permetezést - a drónnal való permetezés során kijuttatható szerek engedélyokiratba foglalása.

A drónokkal való permetezés előterjesztése négy éve indult meg, de ez a tevékenység még mindig illegális, amely hatósági intézkedést, szankciót vonhat maga után. Ennek megfelelően a drónoknak még nincs elérhető típusminősítése hazánkban. A hagyományos technológia szerint a permetezéshez általánosan 150-300 liter, pilótával rendelkező légi jármű esetén 50-60 liter vízre van szükség.

Ehhez képest a drónok pár literből gazdálkodhatnak. Ilyen alacsony lémennyiségekkel végzett kezelésekről viszont szinte elhanyagolható mennyiségű információ áll rendelkezésünkre. A növényvédőszer-gyártó cégek az egyes általuk kínált szerekhez egyetlenegy esetben sem adtak ki eddig ajánlást ilyen alacsony lémennyiség mellé.

A következő kérdés, hogy ki vezetheti majd legálisan ezeket a gépeket. Ugyanis ahhoz, hogy bárki ezt az egész technológiacsomagot így egyben a kezébe vehesse és használhassa, rendelkeznie kell minimum a legalapvetőbb növényvédelmi és repülési ismeretekkel. A növényvédő szerek kézbevételéhez pedig szakirányú végzettséggel kell rendelkezni. Kiegészítendő, hogy az esetleges felmerülő nem kívánt események, a károkozás kérdésköre is szabályozásra szorul.