Ezt mondta többek közt az Agroinformnak adott interjújában Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, akivel az aktuális terménypiaci helyzetről beszélgettünk. Természetesen, mi mással is indíthattunk volna, mint az aflatoxin-problémakörrel.
– Alfatoxin mindig volt, van és lesz is, a mértéke nem mindegy – bocsátotta előre Petőházi Tamás. – Végülis az idei évben nem lett annyira rossz minőségű a kukorica, mint azt néhányan, főleg a kereskedelem és a feldolgozóipar oldaláról vizionálták, de tagadhatatlan, a tavalyi évhez képest valamelyest magasabb volt az aflatoxin mértéke. Ez elsősorban az aszályos, száraz időjárásnak tudható be. Termelői oldalról azt tudom mondani, hogy a gazdák a nem aflatoxinos, vagy határérték alatti aflatoxin-fertőzött kukoricát betárolták, a toxinost pedig megpróbálták a hazai piacon "elsütni". Ez lehet, hogy csak két-háromszori kísérlet után sikerült, de sikerült. Vannak különféle módszerek, eljárások a toxinszint határérték alá csökkentésére és a felvásárlók mérési technológiája és átvételi rendszere se tökéletes. Ha pedig mindezekkel együtt sem jártak sikerrel, akkor lényegesen alacsonyabb áron tudták csak eladni. Az Agrárminisztérium illetékesei szeptember végén, október elején azt mondták azon piaci szereplőknek, akik aggódtak és megpróbálták elérni, hogy ukrán kukoricát engedjenek be Magyarországra, hogy a piac megoldja ezt a kérdést ebben a szezonban is, éppen úgy, ahogy 2022-ben megoldotta. Úgy tűnik, igazuk lesz.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnöke szerint pozitív tendenciák indultak el a terménypiacon – forrás: Agroinform
Az elnök hozzátette: a kukorica takarmánypiaci helyzetét alapvetően befolyásolta, hogy a 2024 nyarán beharangozott rekordtermés elmaradt, végül 3 millió tonnával kevesebb termett, de a hazai felhasználás 4 millió tonna – s a hazai felvásárlók ilyen helyzetben rákényszerülnek a belföldi össztermés megvásárlására. Korábban a most hiányzó 3 tonna tette lehetővé, hogy válogathassanak a tételek közt, ám ez a lehetőség idén nem állt rendelkezésre.
– Újra keresleti piac alakult ki napraforgóból, búzából és kukoricából is, s nyilván, ez nem mindenkinek tetszik, mert nem erre számítottak. Az volt a várakozás, hogy kínálati piac lesz és a gazdák majd könyörögni fognak, hogy az ő terményüket vegyék meg és ezért akár még hajlandók lesznek áralkuba is belemenni – fogalmazott Petőházi Tamás. – Szerencsére, nem így történt.
S hogy mit hoz 2025 a gabonapiacon? Ez a kérdés sokakat izgat ma.
– Kétféle változatot vélelmezek – magyarázta az elnök. – Közép-Európában hiány mutatkozik kukoricából, ennek következtében emelkedhetnek az árak. Ez az egyik. Ám ha a háborús helyzet tovább romlik, akkor ismét előtérbe kerülhetnek a szárazföldi szállítások Ukrajnából – ha nem is hozzánk, de például Lengyelországba, Szlovákiába, Romániába. Ez okozhat problémákat a piacon, ez lenne a 2-es számú forgatókönyv. A kettő között pedig bármi megtörténhet... Jelenleg az orosz piaci nyomás csökken, mert idén nem sikerültek jól náluk a gabonafélék. Ukrajnából 12 millió tonna búza várható, ebből 6 millió jön Európába, a mediterrán térségbe, a másik 6 millió pedig az észak-afrikai térségbe kerülhet. Visszatérve az orosz búzára: 80-90 millió tonnáról hallani, de az én szerény véleményem szerint az ennél kevesebb, 70 tonna körüli. Szerencsére, inkább Kína, Észak-Korea felé viszik, ahol egyébként a hadianyagért is tudnak vele fizetni. Ugyan Amerikában jó gabonatermést takaríthattak be, de ott most az elnökváltás és a gazdaságpolitika átalakulása miatt mindenki kivár. Ráadásul én nem is gondolom, hogy ez az áru Európába jönne akkor, amikor Afrikába is mehet. Amerikának elég most az az üzlet, amit a cseppfolyós gáz utaztatásával realizál.
Dinamikusan nő a napraforgó ára, a szakember reményei szerint ugyan lassabban, de a kukoricáé is követni fogja – forrás: Pixabay
Keresleti piac van, ez mégsem tükröződik kellő mértékben például a kukorica árában – vetettük közbe.
– A napraforgóéban viszont igen, 220 ezer forint egy tonna napraforgó és ugyan jóval lassabban, de drágul a kukorica is – válaszolta kérdésünkre a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke. – Próbálják visszafogni, ugyanakkor jelzi a tendenciát, hogy a malmi búza ára jelentős mértékben emelkedett és várható, hogy ez a többi takarmánynövénynél is így történik majd. Persze, ismétlem, a háború alakulása sok mindent befolyásolhat.
Az elnök azt is hozzátette, mivel kevés a kukorica az európai piacon, a kereskedőknek és a feldolgozóknak két választásuk van: megpróbálják helyettesíteni, vagy megfizetni. Ugyanakkor van még valami, amiről nem szabad megfeledkeznünk: Lengyelországban néhány év alatt 1,6 millió hektárra növekedett a kukorica vetésterülete. Ez még bővülhet 2 millió hektárig és akár 7-8 tonnás hozamokat is elérhetnek, hiszen a kukoricatermesztés éghajlati határa északabbra tolódott. Ez utóbbinak is köszönhető a lengyel "kukoricarobbanás". Ezért nagyon ajánlott a magyar termelőknek is elgondolkodni azon, hogyan tudják másképpen termelni a kukoricát, vagy hogy mit termelnek a jövőben helyette...
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
