Az utóbbi hónapokban a NÉBIH-hez érkezett bejelentések alapján felmerül a kérdés: miért bizonyulhatnak kevésbé hatékonynak a korábbi évekhez képest a burgonyabogár elleni védekezésre engedélyezett rovarölő szerek? A jelenségnek több oka is lehet, így például a felhasználók hiányos szakértelme, a rovarölő szerek nem megfelelő adagban történő kijuttatása, de akár a burgonyabogár ellenállóbbá válása is.
A hatóság tapasztalatai szerint gyakran előfordul, hogy a termelők éveken keresztül ugyanazzal a rovarölő szerrel védekeznek, illetve a védekezést nem a burgonyabogár legérzékenyebb fejlődési alakjai, a fiatal lárvák ellen időzítik, hanem a kifejlett bogarak ellen hajtják végre.
Számos esetben csökkenti a rovarölő szerek hatékonyságát, ha azok kijuttatása nem az előírt adagban történik. További gond, hogy a burgonyabogár érzékenysége mérséklődhet bizonyos hatóanyagokkal szemben. Mivel a kártevő idővel „alkalmazkodik” a rovarölő szer hatóanyagához, a vele érintkezésbe kerülő egyedeknek olykor csak egy része pusztul el.
A burgonyabogár lárva korában lenne legsebezhetőbb, sokan mégis csak akkor lépnek fel ellene, amikor már késő – Fotó: Shutterstock
Ugyancsak nem elhanyagolható szempont, hogy az Európai Uniós szabályozás kapcsán az elmúlt években csökkent a kártevők ellen felhasználható hatóanyagok száma. Jó néhány eredményesen használható rovarölő szert soroltak az I. és II. forgalmi kategóriába, melyeket a kiskertes termelők ‒ megfelelő végzettség hiányában ‒ nem vásárolhatnak meg. E probléma ismeretében az engedélyező hatóság idén kiterjesztette egy spinozad hatóanyagú rovarölő szer engedélyét burgonyabogár ellen is. A készítmény kis kiszerelésben III. forgalmi kategóriájú, azaz szabadforgalmú rovarölő szernek minősül, amely a kiskertes felhasználók számára is elérhető.
A burgonyabogár ellen használható növényvédő szerek okiratai a felhasználási előírással megtalálhatók a NÉBIH honlapján, az engedélykeresőben.
