Az RAGT Vetőmag Kft. szakmai videósorozatának következő része a zöldítés témakörét járta körbe. A kisfilm első előadója Lócsi Marcell, a Pannon-Mag-Agrár Kft. termeltetési és kereskedelmi vezetője volt, aki nyitó gondolatként a 2015-ben induló zöldítés programot mutatta be nagy vonalakban.
Az intenzív mezőgazdasági művelés, negatív hatást gyakorol a környezetre és az éghajlatra. A közös uniós agrárpolitika környezetvédelmi és éghajlati teljesítményének javítása végett 2015-ben olyan „zöldítési" támogatás került bevezetésre, amely közvetlen kifizetéssel jutalmazza a mezőgazdasági termelőket a talajminőségre, a szénmegkötésre és a biodiverzitásra nézve előnyös gazdálkodásért.
A zöldítés három különböző gyakorlat összessége:
- Állandó gyepterületek fenntartása
- Terménydiverzifikáció, azaz a növénytermesztés változatosabbá tétele
- Ökológiai jelentőségű területek kijelölése: ilyenek lehetnek a parlagon hagyott területek, az ökológiai jelentőségű másodvetés, a fasorok kialakítása, vagy nitrogénmegkötő növényekkel bevetett területek és további 16-féle lehetőség, amelyek közül a gazdálkodó kiválaszthatja a számára legmegfelelőbbet.
Az ökológiai jelentőségű másodvetés viszonylatában több jogszabályi változás történt. Bővült- és tovább bővül például a másodvetésben alkalmazható növények listája – amely jelenleg 32 fajt foglal magába.
Jelenleg ökológiai másodvetésben minimum 2 növényfajnak kell szerepelnie és a keveréknek legalább 60 napig a területen kell maradnia.
Változtak továbbá a zöldítéshez kapcsolódó bejelentési határidők, valamint életbe lépett a csávázószer- és növényvédőszer-használati tilalom is.
Mindezekkel párhuzamosan folyamatosan bővül a standard-, és egyedi keverékek palettája és 2020-ra megközelítőleg 135.000-140.000 hektár ökológiai másodvetést dolgoztak be a talajokba a termelők.
A zöldítés gyakorlata azonban még közel sem olyan elterjedt, mint a következő KAP időszakban lesz, ugyanis a 2023-tól életbe lépő új Közös Agrárpolitika értelmében a zöldítés már az összes közvetlen kifizetés előfeltétele lesz.
2023-tól életbe lépő új Közös Agrárpolitika értelmében a zöldítés már az összes közvetlen kifizetés előfeltétele lesz.
A zöldtrágya vetőmag-keverékek piaca mára a termelők igényeihez mért követelményeket támaszt. Nem elegendő az, ha megfelelő mennyiségű és minőségű, fémzárolt vetőmag-keverék áll rendelkezésre, hanem speciális összetételű, egyéni igényekre szabott keverékeket is össze kell állítani, amelyhez szakmai tanácsadást is biztosítani kell a gazdálkodók számára. Mindezek érdekében folyamatos kutatás-fejlesztésre is szükség van.
- Mindezek eredményeként a zöldtrágyázás következő kedvező hatásait várjuk:
- Szél és vízerózió káros hatásainak csökkentése
- Tápanyag feltárás, mobilizálás és megőrzés
- Talaj szervesanyag tartalmának növekedése
- Javul a talaj víz-levegő aránya
- Intenzív gyökeresedés indul meg több talajszinten keresztül
- A gyökerek talajlazító hatásának köszönhetően javul a talaj nedvességmegtartó képessége
- Csökken a talaj párologtatásának mértéke
- Növekszik a talajélet és az antagonista szervezetek aktiválódnak
- Növényvédelem támogatása (gyökérváladék nematicid hatásnak köszönhetően)
- Mindez a főnövény hozamnövekedéséhez vezethet
A zöldtrágyanövények tulajdonságai:
- lágyszárú növények
- rövid tenyészidejűek és gyors növekedésűek
- csírázáshoz és a kezdeti fejlődéshez mérsékelt vízigényűek
- dúsan és mélyen gyökerezők
- nagy zöldtömeget adnak
- takarják a talajfelszínt
- jó tápanyagfeltáró és mobilizáló tulajdonságúak
- megfizethető áruk van
A keresztesvirágúak – mint például a fehérmustár, olajretek, meliorációs retek és takarmányrepce – ideális zöldtrágyanövények, alacsony vetőmagnorma mellett vethetők és széles körben alkalmazhatók különböző talajtípusokon.
A pillangós virágúak – mint például a bíborhere, alexandriai here, bükkönyfélék és a csillagfürt – jelentős nitrogén megkötésre képesek, gyors lebomlásúak, nappalhosszra nem érzékenyek, széles vetésidő intervallummal rendelkeznek és könnyen bedolgozhatók.
A zöldtrágya vetőmag-keverékek piaca mára a termelők igényeihez mért követelményeket támaszt.
Egyéb gyors fejlődésű, nagy gyökér- és zöldtömegű, kórokozó- és kártevőmentes zöldtrágya növényfajok a pohánka, facélia, hajdina, mézontófű, zöldrozs, homoki zab és négermag.
Az érdekes ismeretátadás után Mózes Petra előadása következett, amelyből az RAGT Vetőmag Kft. zöldítő portfólióját ismerhettük meg.
RGT MIX 1 55 % mustár és 45 % olajretek keveréke.
Az RGT MIX 1 előnyei:
- gyors növekedés
- tápanyag mélyebb rétegbe történő bemosódásának gátlása
- kis igényűek
- megfizethető vetőmag
- előnyei továbbá a talaj szervesanyag-tartalom növelése és a talajszerkezet javítása
Megoldás lehet repcetermesztőnek, hogy keresztes virágúak helyett más fajok keverékét használják.
Javasolt fajok: Mézontófű, pohánka, bíborhere és homoki zab.
Mézontófű előnyei:
- megfelelő talajárnyékolás
- gyomelnyomó-képesség
- talajátszövő gyökérzete van – amely megfelelő talajnedvességet biztosít
- mulcsképzésre alkalmas
Bíborhere előnyei:
- gyors fejlődés
- N-megkötő gyökérzet
- kiváló elővetemény értéke van
- gyökere behálózza a talaj felső 40-50 cm-ét
- kalászosok elé kifejezetten ajánlott
Pohánka előnyei:
- mélyreható gyökérzet (30-40 cm)
- átszövi a talajt
- rövid tenyészidő
- gyors fejlődés- nagy zöldtömeg
- jól társítható (facéliával, herefélékkel)
- gyorsan bomló rostokkal rendelkezik
Homoki zab előnyei:
- magas N-tartalom
- nagy zöldtömeg
- gyors növekedés
- fonalféreg távoltartása
- mély gyökérzet
- talajjavító hatás
RGT MIX 2 10% facélia; 65% pohánka és 25 % bíborhere keveréke
RGT MIX 3 10% facélia + 65% homoki zab + 25 % bíborhere keveréke
_fill_540x300_0.jpg)
