A témáról Dr. Balázs Lászlóval, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növénytermesztési-tudományok Intézet Agronómia Tanszék docensével beszélgettünk, aki a jubileumi, X. PREGA Precíz Gazdálkodási Konferencia egyik előadója lesz. Előadása témája: Szamócatermesztés vertikális farmon.
– A vertikális farm, általánosabban fogalmazva a beltéri növénytermesztés lényege, hogy a növényeket teljesen mesterséges körülmények között, a természetes környezetükből kiszakítva, egy épületben neveljük/termesztjük úgy, hogy LED fényforrásokkal biztosítjuk számukra a fényt, és kontrolláljuk a környezeti paramétereket, a hőmérsékletet, a páratartalmat, a megvilágítás időtartamát, spektrális összetételét és intenzitását – ez utóbbi a legfontosabb – mondta kérdésünkre Dr. Balázs László.
– A beltéri növénytermesztés tulajdonképpen egy űrtechnológia. Az ezzel kapcsolatos kísérletek azért indultak el, hogy ha a Földtől eltávolodik az ember, akkor is legyen egy technológia, mely révén akár egy űrállomáson is friss, egészséges táplálékhoz lehet jutni. Ám ma már itt a Földön is egyre jelentősebbé válik a beltéri növénytermesztés, elsősorban az élelmiszer-biztonság, élelmiszer-ellátásbiztonság miatt.
Dr. Balázs László egyetemi docens – forrás: MATE
– A Covid-járvány idején láttuk, hogy a jelentős élelmiszerimportra szoruló országok bajba kerültek, mert hiába rendelkeztek a szükséges erőforrásokkal és anyagi eszközökkel, ha lezárják a kikötőket, megszakadnak a globális elosztó láncok, élelmiszerhiány keletkezik az adott országban. Úgyhogy ez az egyik oka annak, hogy beltéri növénytermesztéssel kapcsolatban jelentős beruházásokról hallunk, főleg az arab és ázsiai országokból. Az is nagyon fontos tényező, hogy a fogyasztói szokásaink jelentősen átalakultak az elmúlt néhány évtizedben. Megszoktuk, sőt, igényeljük, hogy télen-nyáron folyamatosan friss zöldségekhez és gyümölcsökhöz jussunk. Ez szintén nagyon fontos hajtóerő, olyannyira, hogy sok, főleg nyugati országban ez az elsődleges szempont igazából – folytatta a szakember.
A MATE vertikális farmján termelt szamóca – forrás: MATE
Dr. Balázs László hozzátette: a világ legnagyobb szamócatermelő vertikális farmját az Amerikai Egyesült Államokban adták át 2024 őszén – a növények éppen mostanában fordulnak termőre. Ez hatalmas beruházás, mely azzal a céllal született meg, hogy a fogyasztókhoz közel termesszék a szamócát jó minőségben, viszonylag jó áron.
– Ez a farmot Virginiában építették, ahonnan egy nap alatt kamionnal akár 100 millió fogyasztó is elérhető – folytatta a MATE docense. – Azaz egy óriási fogyasztói réteg számára rövid időn belül friss gyümölcsöt tudnak szállítani. Ugyanakkor tagadhatatlan, ez a technológia nagyon drága, mesterséges világítást kell alkalmazni, hűteni, páramentesíteni kell a környezetet, mindennek nagy az energia- és beruházási igénye, utóbbi költsége csaknem 300 millió USA dollárra, 120 milliárd forintra rúg. A kapacitás viszont évente 1800 tonna és ezt egész éven át "tudja".
A szamócavirágok beporzását nem poszméhekkel végzik, hanem olyan légáramlást teremtenek a vertikális farmon, ami eljuttatja a polleneket egyik virágról a másikra. Tizenkét különböző kamrában termesztik a növényeket időben eltolva. Tehát ez azt jelenti, hogy a különböző fejlődési szakaszokhoz más-más körülmények, páratartalom, megvilágítás, tápoldat, tápanyagmennyiség szükséges.
A környezeti paraméterek szabályozásával próbálják a terméshozamot maximalizálni. Kamerarendszereket is alkalmaznak, folyamatosan figyelemmel kísérik, hogy a virágok hogyan fejlődnek, a termés hogyan alakul ki, hogyan érik és természetesen, az automatizációhoz rengeteg egyéb érzékelő, szenzor is kell. Ezek nagy mennyiségű adatot gyűjtenek az egyes folyamatokról, melyek feldolgozása komoly számítástechnikai hátteret igényel, tehát a mesterséges intelligencia itt is mind nagyobb szerepet kap.
A vertikális farmoké a jövő? – forrás: iStock
Hozzátette: számításai szerint az amerikai beruházás megtérülési ideje körülbelül 10 év, de úgy véli, itt nem ez volt az elsődleges szempont, hanem a technológiát bemutató jelleg.
– A MATE-n is foglalkozunk a témával, kulcsfontosságú, hogy megértsük, hogyan reagálnak a növények a környezeti paraméterek változására és hogyan tudunk egy zárt termesztőberendezésben olyan körülményeket teremteni egy növény számára, hogy a lehető legjobb terméshozamot takaríthassuk be majd a termesztési szezon végén. Ezt a tudást a legkönnyebben akkor tudjuk megszerezni, ha a legprecízebb módon gyűjtjük az adatokat a környezetről és a növények fejlődéséről. Az információt már fel lehet használni egy üvegházi termesztés során is. Ugyanis nem csak a nagy beruházási költségű, teljesen automatizált termesztőberendezésekben hasznosítható a kísérleteink során megszerzett tudás. Az új ismereteket megszerezni és a tudást átadni a gazdálkodóknak, ez mi feladatunk – zárta mondandóját Dr. Balázs László.
Kövesd a PREGA folyamatosan frissülő programját a PREGA.hu oldalon.
_fill_540x300_0.jpg)
