Az idei február szélsőségesen meleg és száraz időjárást hozott. A téli hónapok sorozatát vizsgálva azt láthatjuk, hogy mindhárom hónapunk enyhébb volt az átlagosnál, és a decemberi jelentős csapadéktöbblet ellensúlyozta a másik két hónap viszonylagos csapadékhiányát.
Februárt tekintve rendkívüli enyheségről beszélhetünk, hisz hazánk nagy részén 5-7 °C-kal meghaladta a havi középhőmérséklet a sokéves átlagot (amelyet az 1991-2020 közötti időszak alapján származtattunk). Viszonylag egyenletes volt az anomália területi eloszlása, az eltérés általában 6-7 fokosnak mutatkozott, csupán az ország északkeleti csücskében (Záhony környékén), valamint délnyugaton (Nagykanizsa térségében) maradt el kissé ettől, ahogy az az alábbi térképen is látható. Ezzel együtt az egész télre vonatkozó hőmérsékleti anomália +3, +4 fok körül alakult az ország túlnyomó részén.
A februári középhőmérséklet eltérése a sokévi átlagtól 2024-ben – forrás: HungaroMet Zrt.
A hónap első napján ugyan országszerte fagyott (kivételt csak a magasabban fekvő részek, a hegyek képeztek), mégsem ekkor mérték a hónapban a legalacsonyabb hőmérsékletet, hanem 14-én, akkor Zabaron -6,9 °C-ig csökkent a hőmérséklet. Az időjárás enyheségét jellemzi, hogy fagypont alatti éjszakai hőmérséklet csak a hónap első napján, illetve a 14-e és 20-a közötti időszakban fordult elő, máskor, ha nem is országszerte, de zömében fagymentesek voltak az éjszakák. Az évszaknak megfelelő, téli idő egyáltalán nem fordult elő, hisz még a fagyos éjszakákat is a szokásosnál enyhébb nappalok követték.
Különösen meleg volt az 5-e és 12-e közötti, valamint a hónap végén, a 25-ét követő időszak. Ezekben az időszakokban az országos napi középhőmérséklet meghaladta a 13-14 °C-ot, így nem is csoda, hogy több napi maximum-hőmérsékleti rekord is született. A február 10-én Szeged külterületén mért 20,2 °C-kal, a 11-én Gyomaendrődön mért 20,9 °C-kal és a 27-én Körösszakálon mért 22,0 °C-kal új napi hőmérsékleti rekordok születtek. A hónapra jellemző extrém meleg, tavaszias időt jól szemlélteti a mellékelt grafikon is.
A februári napi minimum- és maximum-hőmérsékletek változása 2024-ben, valamint a hőmérsékleti minimumok, maximumok és napi középértékek sokévi átlagainak (országos területi átlagok) alakulása – forrás: MeteoPlaza
A 27-én Körösszakálon (Hajdú-Bihar vármegye) mért rekord volt egyben a hónap során mért legmagasabb hőmérséklet is. A szélsőségesen enyhe idő az ország egészét jellemezte, talán csak az Alpokalján, illetve az Északi-középhegységben volt kicsit hűvösebb idő, amikor hazánk nagy részén tombolt a tavaszi „hőség".
A hőmérséklet legmagasabb értékei 2024. február 27-én – forrás: MeteoPlaza
A tél korábbi részét inkább az átlaghoz közeli időjárás jellemezte, de volt több, attól pozitív irányban jelentősen eltérő időszak is, különösen februárban, amikor a rendkívül enyhe, időnként kifejezetten tavaszt idéző időjárás beindította a kis hőigényű növények, a korai virágzású gyümölcsfák, cserjék mellett számos lágyszárú növény életfolyamatait.
A mogyoró február végére sokfelé már elvirágzott, a hónap második felében már az északi országrészben is virágba borult a som a védettebb helyeken, délen egyre többfelé kivirágzott a mandula, néhol barackvirágok is megjelentek. Sajnos a februári enyhe idő egy újabb lökést adott a növények túl korai fejlődéséhez.
Az őszi vetések áttelelését februárban sem zavarta az időjárás, a növénybetegségek kórokozói és a rovarkártevők a tartósan fagyos idő hiánya miatt azonban a kívánatosnál kevésbé gyérültek. A fagyos idő hiányának volt pozitív hozadéka is, ugyanis így nem alakult ki nagyobb területen olyan alacsony hőmérséklet, ami komolyabb mértékben veszélyeztette volna a növényeket, fagykárok nagy területen ebben a hónapban sem keletkeztek.
A legtöbb helyen 1-jén volt a legerősebb lehűlés, de -5 foknál kissé erősebb fagy csak a Zalai-dombság, a Duna–Tisza köze és a Nyírség területén fordult elő nagyobb területen. A legalacsonyabb hőmérsékletet azonban 14-én mérték a Nógrád vármegyei Zabaron. Az akkor és ott mért -6,9 °C több mint 20 °C-kal marad el az ehhez a naphoz tartozó rekordtól (-27,2 °C), amit 1932-ben, Szegeden mértek.
A hőmérséklet legalacsonyabb értékei 2024. február 14-én – forrás: MeteoPlaza
A rendkívül csapadékos december, az átlagos csapadékú január után az utolsó téli hónapban, februárban országszerte jóval kevesebb csapadék esett az átlagosnál. Az ország túlnyomó részén az átlagos mennyiség kétharmadát érte el a csapadékösszeg, 30 mm-nél többet azonban csak a Dunántúlon, de ott is csak elvétve, illetve az Északi-középhegységben regisztráltak, ugyanakkor nem kis területen, főleg Csongrád-Csanád, Békés és Hajdú-Bihar vármegyékben 10 mm-nél is kevesebb esett, ahogy a mellékelt térképen is látható.
A februári csapadékösszeg 2024-ben – forrás: MeteoPlaza
Ez a viszonylagos szárazság azért is érdekes, mert aránylag sok időjárási front haladt át hazánk felett a hónap folyamán, de nagyobb területen komolyabb csapadékot csak a 10-e tájékán felettünk átvonuló, hullámzó frontrendszer okozott. A Kárpát-medencét elérő vagy megközelítő többi front csapadékrendszere vagy elkerülte térségünket, vagy csak hazánk kis területét öntözte csapadékával.
Tartósan kiépülő anticiklon sem alakult ki a hónap folyamán felettünk, nagy valószínűséggel emiatt maradtak el az erős faggyal járó időszakok. A hónapra jellemző zonális (nyugat-keleti irányú) áramlások miatt folyamatos volt az enyhe levegő utánpótlása, ez okozhatta a jelentős pozitív hőmérsékleti anomáliát, vagyis a szokatlanul enyhe időt, a rekordokat megdöntő csúcshőmérsékleteket.
A havi csapadék jelentős része tehát a hónap közepe táján, 10-én, 11-én esett egy felettünk átvonuló, hullámzó frontrendszer hatására. A Dunántúlon és északkeleten kiadós volt a csapadék, de az Alföld nagy részén ekkor is csak kevés eső esett. A hónap végén főként az ország északi, északkeleti régiójában volt nagyobb csapadék, az ország nagy részén a napi csapadékmennyiség ekkor sem érte el a 4 mm-t.
Havazás a hónap első napján, de akkor is csak időszakosan és csupán északkeleten fordult elő, a gyenge havazásból megmaradó hóréteg nem alakult ki. A hónap közepén a hűvösebbre forduló időben már csak Kékestetőn tellett egy hózáporra. Szerencsére tartós fagy nem alakult ki a hónap folyamán, így nem okozott problémát a hótakaró hiánya.
A hónap végén a havi csapadékösszeg országos, területi átlaga csupán a sokévi érték kétharmada körül alakult, ahogy a mellékelt grafikon is mutatja. A száraz február ellenére az egész tél összességében csapadékosabb volt az átlagosnál, az eltérés az ország közel háromnegyedén 30-70 mm között alakult.
A februári napi csapadékmennyiség területi átlagai és ezek, valamint a sokévi értékek összegződése a hónap folyamán 2024-ben – forrás: MeteoPlaza
A kevés csapadék következtében, a korábbi jelentős növekedés után februárban valamelyest csökkentek a talaj vízkészletei. A felső 50 cm-es talajréteg nedvességtartalma hazánk nagy részén 80% alá csökkent, a telítettséghez közeli állapot csupán északkeleten, de ott is csak kisebb körzetekben maradt meg.
A felső 50 cm-es talajréteg nedvességtartalma február végén – forrás: HungaroMet Zrt.
Kedvező következménye ugyanakkor a csapadékszegény időjárásnak, hogy februárban lényegesen kisebb lett a belvízzel elöntött területek nagysága.
A belvízzel borított területek aránya – forrás:vizugy.hu
A mélyebb rétegekben ugyanakkor nem csökkent a nedvességtartalom, legtöbb helyen maradt a telítettséghez közeli állapot. Az 50-100 cm-es mélységben továbbra is csak a délkeleti vármegyékben volt 90% alatt a növények számára hasznosítható víztartalom aránya.
Az 50-100 cm-es talajréteg nedvességtartalma február végén – forrás: HungaroMet Zrt.
A talaj vízhiányának a felső 1 m-es rétegre vonatkozó becsült értéke csak igen kis területen, a délkeleti vármegyékben haladta meg a 40 mm-t, az ország túlnyomó részén 20-30 mm között alakult a hónap utolsó napján, ahogy az alábbi térképen is látható.
A felső 1 m-es talajréteg vízhiánya február végén mm-ben – forrás: HungaroMet Zrt.
Az előzőkhöz hasonlóan az utolsó téli hónap időjárása sem hozott megpróbáltatásokat az áttelelő növények számára. Bár az őszi vetések februárban is tartós hótakaró nélkül maradtak, olyan erős lehűlés nem volt, ami nagy területen kifagyást okozott volna. A gyümölcsösökben, szőlőkben sem keletkeztek jelentősebb fagykárok.
Az enyhe időjárás ugyanakkor veszélyt is jelenthet a növények mélynyugalmi állapotának megzavarásával, az életfolyamatok túlságosan korai beindításával. Ilyen esetben a növények jobban ki vannak téve a tavaszi fagyok káros hatásainak. A februárban is elmaradó, tartós hideg a növényi kórokozók, kártevők áttelelését is segítette, ami növeli a növényvédelmi feladatok fontosságát a vegetációs időszakban.
A száraz február ellenére a tél végén a talaj nedvességviszonyai többnyire kedvezően alakulnak, ami mindenképpen biztató.
