A gyomok vizet és tápanyagot vonnak el a szántóföldi kultúráktól – fotó:MTI/Rosta Tibor
Vízhiány
Idén nagyon kevés csapadék esett, aminek következtében jelentős vízhiány lépett fel. A tavasszal vetett növények esetén rögös, poros magágyba kerültek a magok. A szakember szerint a csapadékhiány egy komoly stresszhelyzetet alakított ki a szántóföldi kultúrákban, amire oda kell figyelni. Ha adott fenológiai fázisban a növény nem kapja meg a szükséges csapadékmennyiséget, akkor nincs oldószer, amivel a tápanyagot fel tudná venni, és nem fog megfelelően fejlődni. Az adott időszakban kieső tápanyagmennyiséget utólag már nem lehet pótolni.
Ahol megjelentek a gyomok, például a veronikafélék, a tyúkhúr, a galaj, a vadrepce, a mezei acat és az árvakelésű napraforgó, ott a gyomirtást minél hamarabb meg kell kezdeni, ugyanis a gyomok szintén nagy mennyiségű vizet és tápanyagot vonnak el. Ha pedig a növény nem kapja meg a fejlődéshez szükséges vizet és tápanyagot, akkor stresszként fogja megélni a helyzetet.
Hőstressz
Több hullámban jelentős fagy érte Magyarországot idén tavasszal. Amikor a hőmérséklet ilyen mértékben ingadozik, az is stresszforrás lehet. Az év elején hideg hatások később pedig a száraz, meleg hatások vannak befolyással a növényeink állományára. Sipos József felhívta a figyelmet, hogy ha kombinációs partnerű készítményeket állítunk össze sok készítményt ne keverjünk, mert a hőmérséklet ingadozások mellett még jobban stresszelhetik a növényt.
Kártevők
A másik nagy probléma, hogy gyakorlatilag nem volt tél, így nem volt gyérítő hatása a károsító képletekre. A hideg nem szelektálta a rovarokat és a kórokozókat, ennek köszönhetően a károsító folyamatok korán elindultak. A különböző kórokozók a levél felületében tesznek kárt, gyakorlatilag megeszik a növénynek a levelét, csökkentik az asszimilációs felületét, visszavetve a növényt a fejlődésben, ami komoly stresszt okoz. Ugyanez igaz a rovarok rágására is.
A vetésfehérítő kártevők közül a veresnyakú árpabogarak áprilisban mikor 10 fok felé emelkedik a hőmérséklet érési táplálkozást folytatnak és kezdik lerakni a petéiket. A repce fénybogarak imágó vagy bogár alakban telelnek át és szintén ebben az időszakban kell fokozottan figyelni a repcetáblákat. A gabonafélékben az enyhe tél miatt a sűrűbb állományoknál megjelenik a helmitospórium, septómia, és a lisztharmat.
A talajlakó kártevők is egyre nagyobb pusztítást végeznek. A csávázószerek EU-s szabályozása miatti kivonása, a vetésszerkezetben történő zöldítések hatása, és egyéb problémáknak megjelenése megkönnyíti a pattanóbogarak, a mocskospajor, és különféle szívó-rágó kártevők jelenlétét, amelyek talajon keresztül fejtik ki károsító hatásukat.
