Amennyiben elmaradt az őszi foszfor és kálium alaptrágyázás, akkor kora tavasszal – ahogy rá lehet menni a talajra – azonnal pótolni kell! Ez azt jelenti, hogy februárban a zab vagy a tavaszi árpa vetések alá igencsak sietni kell majd az NPK kijuttatással. De nem lesz ez másként a kukoricánál, a napraforgónál és más kultúrák esetében sem. Nincs sok időnk, a kijuttatás biztonsága érdekében a komplex készítményeknek már februárra, a nitrogénműtrágyának pedig legkésőbb márciusra a gazda raktárában kell lennie!
A kukorica, a napraforgó, a szója, a cukorrépa, és a burgonya vetése elképzelhetetlen kálium visszapótlása nélkül – fotó: Nitrogénművek Zrt.
Miért ilyen fajsúlyos a foszfor és a kálium pótlása?
Mert foszfor hiányában már a kezdeti fejlődés is vontatott lesz, gyengébb gyökeresedésre, a hajtások antociános elszíneződésére számíthatunk. Ezen felül a virágzatdifferenciálódás és később a generatív folyamatok zavart szenvednek, ami jelentősen csökkentheti a várható termés mennyiségét. Például egy 5-8 leveles kukoricában már zajlik a csődifferenciálódás, a szem foszforkészlete pedig már 2 leveles állapotra elfogy, ezért feltétlen szükséges a foszfor pótlása. Korai vetéskor, hideg talajon a foszfor, a Genezis NP Gold Starter mikrogranulátum, valamint a Genezis NP starter 15:25 (11% S) készítményekkel pótolható.
A kálium szintén elengedhetetlen a jó szárszilárdság, a betegségekkel szembeni ellenállóképesség és a jobb aszálytűrés kialakítása érdekében. A kukorica, a napraforgó, a szója, a cukorrépa, és a burgonya vetése elképzelhetetlen kálium visszapótlása nélkül.
Ráadásul az utóbbi két kultúra kloridérzékeny, azaz a kora tavaszi káliumpótlásnak a lehető leghamarabb meg kell történnie, hogy legyen ideje a kloridnak a mélyebb rétegek felé vándorolnia. Kapás kultúrákban a foszfor és a kálium 1:1 PK arányú vagy káliumtúlsúlyos NPK műtrágyával biztosítható (Genezis NPK 8-15-15; Genezis NPK 4-24-24; Genezis NPK 5-10-30; Genezis PK 10-20). Vízben kiválóan és gyorsan oldódó kompaktált NPK termékekkel akár vetéssel egy menetben is pótolható a szükséges PK mennyiség.
A három makroelem (NPK) visszapótlása során a legnagyobb figyelmet mindig is a nitrogén kapta. Nincs még egy olyan tápelem, amivel ilyen hatékonyan tudnánk növelni a termésmennyiséget, vagy javítani a minőséget, ha a többi tápelem megfelelő mennyiségben rendelkezésre áll. A nitrogén nem megkerülhető! Ugyanis a napjainkban termesztett intenzív fajták és hibridek drasztikus terméscsökkenéssel reagálnak a nitrogénhiányra.
Leszögezhetjük, hogy a nagy termésmennyiségek elérése ma már nem lehetséges szakszerű és harmonikus tápanyag-utánpótlás nélkül, ami a termésstabilitás fenntartásához is elengedhetetlen!
A nitrogénnel tudjuk leghatékonyabban növelni a termésmennyiséget, vagy javítani a minőséget – fotó: Nitrogénművek Zrt.
De vajon mennyi tápanyagra van szüksége a tavaszi vetésű kultúráinknak?
A kiindulás alapját a növények fajlagos tápanyagigénye jelenti, vagyis az egy tonna termés és a hozzá tartozó melléktermés előállításához a talajból felvett tápanyagmennyiség (1. táblázat).
|
1. táblázat: Fajlagos tápanyagigény (kg/t)
Forrás: Füleki, Gy. 1999: Tápanyag-gazdálkodás. Mezőgazda Kiadó. Bp, ProPlanta., Kádár, B. 1992: A növénytáplálás alapelvei és módszerei MTA TAKI, Bp.
A talaj tápanyagszolgáltató képességének összhangban kell lennie a növény tápelemfelvételi dinamikájával. A kijuttatandó hatóanyag-mennyiségek tervezését növény- és talajvizsgálatra, valamint a környezeti tényezők ismeretére célszerű alapozni.
Nitrogénpótlásra a Pétisó (27% N + 7% CaO + 5% MgO) ideális megoldás, mert nem savanyítja a talajt, kalcium- és magnéziumtartalma hozzájárul a növény szükségletének kielégítéséhez.
Mit tehetünk akkor, ha átmeneti makroelem-, vagy mikroelemhiány lép fel?
A levéltrágyázással a növények mikroelem-szükséglete részben vagy akár egészben is fedezhető, azonban a makroelemek tekintetében ez a lehetőség csak átmeneti megoldásként jöhet szóba, hiszen a növények teljes makroelemigénye levélen keresztül nem pótolható. Bizonyos helyzetekben (hő, stressz, aszály, fagyhatás) jó szolgálatot tehetnek a foszfor-, cink-, mangán-, bórtartalmú levéltrágyák (Genezis Pétisol Foszfor és káliumdús, Genezis Mikromix-A Kalászos, Genezis Mikromix-A cink, Genezis Mikromix-A Olajos növény, Genezis Pétibór Extra), valamint a biostimulátorok (Genezis Kalászos BS, Genezis Mikromix BS, Genezis Olajos BS).
A lombtrágyák hatékonyságát ugyanúgy, ahogy a szilárd műtrágyákét is, a termék helyes megválasztása a megfelelő dózis alkalmazása és az optimális időzítés határozza meg.
Érdemes tehát előre tervezni, és felkészülni a tavaszi műtrágya kijuttatásokra, valamint a levéltrágyákkal történő növénykondicionálásra.
_fill_540x300_0.jpg)
