Idehaza akár 140-150 ezer hektáron is lehetne szóját termeszteni a jelenlegivel szemben, ami már jelentős növekedést jelentene. Ehelyett az elmúlt években inkább visszaesett a vetésterülete, így tavaly már a 60 ezer hektárt sem értük el.
Az idén újra elkezdtek érdeklődni a termelők a növény iránt, aminek az oka valószínűleg a gabonafélék látványos áresése volt. Ha ugyanis valaki elkezdett számolni, akkor azt láthatta, hogy a búzától, vagy a kukoricától ezen a piacon nem lehet sokat remélni – írja a novenyvedoszer.hu.
Arra a kérdésre, hogy milyen lesz az idei szójatermés még nem tudni a pontos választ – fotó: pixabay.com
Van, ahol nem ajánlott a szója termesztése
Amikor a szója termesztése kerül szóba, akkor a szakemberek a speciális igényeket, a nem hagyományos betakarítási gépeket, az eltérő környezeti feltételeket, és a sok csapadékot emlegetik meghatározó tényezőként.
Nem mindenütt lehet szóját termeszteni: például a Hajdúságban, vagy Bács-Kiskun nagy részében egyáltalán nem ajánlott, kivéve a Dunához közeli részeken. Az éghajlati igények mellett a talajra is nagyon oda kell figyelni, de a gépesítése is jócskán eltér a hagyományos gabonabetakarító gépektől: már a vetéséhez is speciális vetőgép kell, ráadásul a gyomirtása sem egyszerű.
A fentebb említett gabonapiaci zavarok miatt ennek ellenére mégis sokan fordultak a szója felé ebben az évben. A szójához is érteni kell, ugyanis nem adja könnyen magát. Cserébe viszont a piacon bármilyen mennyiségben el lehet adni, még a közepes terméshozam is meghálálja a gondoskodást.
Kiváló példa erre, hogy itthon már Zalában is termelnek szóját, pedig ezt senki nem gondolta volna még 15 évvel ezelőtt. Aki szójával szeretne foglalkozni, annak érdemes oktatáson részt vennie, a jövő év elején újra lesznek bemutatók az egyre népszerűbb fehérjenövénnyel kapcsolatban.
Az idén újra elkezdtek érdeklődni a termelők a szója termelése iránt – fotó: pixabay.com
Van remény a kitörésre
Akik a nehézségek ellenére is kitartottak és eredményt értek el, azoknál sok tapasztalat, és komoly tudás halmozódott fel, így vállalják az oktatást is. Az évente egyszer Mohács környékén megrendezett országos bemutatóra sokan elmennek. A Magyar Szója Nonprofit Kft. is szervez oktatást az ország több pontján februárban és márciusban.
Ausztriában és Szlovákiában nagyobb hektárterületen termelik a szóját, de hiába jobbak az eredményeik, ők sem tudtak többet húsz évvel ezelőtt, mint mi, azaz van remény a kitörésre.
Arra a kérdésre, hogy milyen lesz az idei termés még nem tudni a pontos választ: a téli csapadék ugyan jót tett a szójának, de a tavaszi már nem volt elegendő, így egyelőre termésbecslésre senki nem vállalkozik.
A jövő év elején újra lesznek bemutatók az egyre népszerűbb fehérjenövénnyel kapcsolatban – fotó: pixabay.com
A szója után jöhet a borsó?
15 évvel ezelőtt Zalában, vagy Győr-Moson-Sopronban szinte alig termeltek szóját, most azonban dinamikusan növekszik a vetésterülete.
A szója mellett már most érdemes egy másik növénnyel is újra megismerkedni: a borsó is jó alternatívát kínál a hagyományos termesztésű növényekkel szemben. Ha erre kellően nyitottak lennének az állattenyésztők, akkor nem lenne szükség ekkora mennyiségű importból származó fehérjére idehaza.
_fill_540x300_0.jpg)
