Nagy István hangsúlyozta, hogy Magyarország deklarálta GMO-mentességét, ami piaci előnyt jelent. Cél, hogy legalább 100 ezer hektáron 300-350 ezer tonna szóját állítsanak elő, amivel az import mintegy fele kiváltható lenne.
Kitért arra is, hogy a világon 10 éven belül 40 százalékkal több fehérjére lesz szükség, amelyet húsból vagy fehérjenövényekből lehet kielégíteni. Bár jelentős növény a szója, ugyanakkor egyéb fehérjeforrásokat is be kell vonni a termesztésbe.
Idén Magyarországon 60 ezer hektáron 174 ezer tonna szója termett – fotó: Shutterstock
Zászlós Tibor, a NAK mezőgazdaságért felelős országos alelnöke elmondta, hogy a világon tavaly 331-333 millió tonna szója termett, amely idén közel 20 millió tonnával nőtt. Az Európai Unióban (EU) "óriási" fehérjehiány van, 800-900 ezer hektáron termelnek szóját, ami 2,5 millió tonnát tesz ki, az import szójabab 14 millió tonna, a szójaliszt pedig 18 millió tonna.
A fórumon a NAK, a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület, valamint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) stratégiai együttműködési megállapodást írt alá többek között a legfrissebb kutatási eredmények, innovációs tartalmak széles körben elérhetővé tétele, megosztása érdekében.
Zászlós Tibor hangsúlyozta, hogy a tudásátadásnak nagy szerepe lesz a termesztés növelésében. A törekvések, mint például az országos fehérjeprogram, azonos irányba mutatnak a gazdaságpolitikával.
Gyuricza Csaba, a NAIK elnöke az aláírást követően elmondta, hogy tavaly kezdődött a nemzeti fehérjetakarmány program kidolgozása, amelyet átalakított koncepcióval és tartalommal indítanak majd el, az ágazati szereplők összefogásával. A program nemcsak a szójáról szól.
A fórumon a magyar szója és fehérjenövénytermesztés érdekében kifejtett eddigi munkáért és az egyesületi célok megvalósulása érdekében folytatott szakmai tevékenységért hárman Seiwerth Gábor díjban részesültek, az elismeréseket az agráminiszter és Seiwerth Anna, a Lajtamag Kft. tulajdonos-ügyvezetője adta át.
