Kátai Zsolt 2010-ben kezdett a precíziós technológiákkal foglalkozni, és azóta gyűjti az adatokat, amelyeket szerinte „nem csak gyűjteni szükséges, de kell egy platform is, ahová be lehet olvasni”, mert csak így válik láthatóvá minden egyes mozzanat a területről.
Nem csak gyűjteni kell az adatokat, hanem elemezni is és következtetéseket kell levonni a precízebb gazdálkodás érdekében.
Hozzátette: nem a végéről kell elkezdeni a precíziós gazdálkodást, hanem az adatok szisztematikus, több éves gyűjtésével. A technológia hozadéka már tapasztalható, és az eredmények sikerélményt nyújtanak a gazdálkodónak. Szerinte döntő mozzanat, hogy a saját területére mindenkinek magának kell kiválasztania a megoldásokat, és a helyspecifikumokat figyelembe kell venni. „Az adaptáció elengedhetetlen.” Mint mondta, jelenleg precíziós gépekkel helyspecifikusan dolgoznak.
A mintegy 5 ezer hektáron szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó Csepregi Attila megfogalmazása szerint ők még nagyon gyerekcipőben járnak a precíziós gazdálkodást illetően, „a nagy svédasztalról még csak egy-két elemet vettünk le”.
Felidézte: egyik első lépésként a vetőgépekbe szereltek automata szakaszolót, a befektetés 1 év alatt megtérült, és ez indította őket arra, hogy ebben az irányban folytassák tovább. Csepregi Attila úgy véli, a differenciált műtrágyaszórást és a differenciált vetést a műholdtérképek, talajtérképek, a talajvizsgálati eredmények, valamint a gazdálkodónál meglévő tudás és helyismeret alapján már igenis el lehet kezdeni, hiszen ezek már fontos információbázist jelentenek.
Nem hagyható figyelmen kívül sem a környezettudatosság sem az adaptáció.
Kovács Viktória családi gazdálkodóként a Zsámbéki medencében folytat mintegy 600 hektáron szántóföldi növénytermesztést, és mint mondta, 2000 körül indultak el a precíziós gazdálkodás-szerű fejlesztés irányába. Mivel zárul az olló, az inputanyagok árán lehet spórolni, ehhez pedig helyspecifikusan kell kezelni a táblákat. De környezetvédelmi okokból is a precíziós gazdálkodás felé kell továbbmozdulni – tette hozzá, hiszen „egyértelműen e felé megy a világ, a környezettudatosság, a támogatások tekintetében is.”
A digitális technológiai felkészültségben és az alkalmazásban már ugyancsak elöltartó Ifj. Büdi Károly és az Agro-Tár Kft. 2020-ban vág bele „a valóban precíziós gazdálkodásba”. Mint fogalmazott, először „precízen” kell gazdálkodni, ez jelenti az alapot.
„Az elmúlt közel egy évtizedünk azzal telt, hogy minden egyes pillérét felépítsük a rendszernek”, és most már minden eleme adott, hogy precíziósan, helyspecifikusan gazdálkodjanak. „Nyolc évünk elment arra, hogy megtanuljunk differenciáltan vetni, differenciáltan szórni, homogenizáljuk a tábláinkat, szakaszolva permetezzünk, már a folyékony műtrágyát is ki tudjuk juttatni helyspecifikusan, és megvannak a hozamtérképek a teljes gazdaságban.”
.jpg)
„Az elmúlt közel egy évtizedünk azzal telt, hogy minden egyes pillérét felépítsük a rendszernek”
Beszélt arról is, hogy egy gépberuházás összértékéhez képest 2-10 százalék többletet jelent, hogy egy gép beilleszthető legyen informatikailag a gazdálkodási rendszerbe. Példaként említette, hogy 40 millió forintért lehet venni egy jó vetőgépet, 42-44 millióért pedig egy okosat. Hangsúlyozta: a hozamtérkép, illetve az összes adat önmagában nem elég, mert az adatokat értelmezni kell, kiértékelni, abból döntést hozni, majd azt visszafordítani a talajra.
Kitért arra is, hogy mivel Magyarországon nagyon sokféle adottság van jelen, szükség van az adaptációra egy adott helyszínen. „Idén bevezetjük a precíziós gazdálkodást, és ha valami nem sikerül, akkor az most már csak a mi hibánk lehet.” A gazdálkodó szerint, aki nem indul el a precíziós gazdálkodás irányába, az lemarad. Megjegyezte: szinte minden eszközt maguknak gazdálkodtak ki, s ez válasz is egyben a rentabilitás kérdésére.
_fill_540x300_0.jpg)
