Az élelmezés és a takarmányozás szempontjából állítólag „jelentéktelen" növények termesztésére lesz nagyobb hatással Brüsszel javaslata, amely szerint 2030-ig 50 százalékkal kellene csökkenteni a növényvédő szerek használatát – ez derül ki az Európai Bizottság kiszivárgott hatásvizsgálatából, írja a napi.hu.
A jelentés elkészítésére a tagállamok még tavaly decemberben kérték fel a bizottságot annak érdekében, hogy könnyebben eldönthessék, támogatható-e a növényvédő szerek drasztikus korlátozására irányuló javaslat. A fő kérdés az, hogy milyen hatással lehet egy ilyen intézkedés a kontinens élelmiszer-előállítására, valamint veszélyezteti-e az Európai Unió globális piaci pozícióját.
Brüsszel most arra a következtetésre jutott, hogy az élelmiszer- és takarmányellátás szempontjából legfontosabb növények terméshozamát érdemben nem befolyásolja a növényvédők használatának korlátozása – derül ki az Euractiv birtokába került dokumentumból. Éppen ezért súlyos gazdasági következményektől sem kell tartani az Európai Unió legtöbb gazdálkodójának.
Brüsszel hangsúlyozza, hogy a tagállamok és a gazdák lehetőséget kapnak arra, hogy előnyben részesítsék a növényvédő szerek csökkentését azoknál a növényeknél, amelyek csekély mértékben, vagy egyáltalán nincsenek hatással a biztonságos élelmiszerellátásra. Ilyen például a szőlő, a paradicsom vagy a komló. Tehát a tervek szerint a tagállamok felelőssége lenne arról dönteni, hogy például a búza- és kukoricatermesztők terméshozamának fenntartása érdekében inkább a kertészetek növényvédő szer-felhasználását korlátozzák-e jelentősen. A korlátozás a lakosságra, vagyis a kiskertekre is kiterjeszthető lenne. A jelentés hangsúlyozza, hogy ebben az esetben semmilyen következménye sem lenne az élelmiszerelőállításra az intézkedésnek, gyakorlatilag így elkerülheti a tilalmat a mezőgazdaság.
A dokumentumban azt is kiemelték, hogy valójában nincsenek olyan rendelkezésre álló adatok, amelyből a bizottság meg tudná becsülni, pontosan milyen mértékben nőne a kis- és közepes gazdaságok, családi gazdaságok és az őstermelők költsége és adminisztrációs terhe. Az aggályokat azzal próbálja eloszlatni a bizottság, hogy 2030-ra biztosan rendelkezésre állnak majd azok az alternatív növényvédelmi megoldások, amelyeknek köszönhetően nem is lesz szükség a vegyszeres védekezésre.
Jelenleg azonban még óvatosak a gazdák az integrált növényvédelmi rendszerek és más új technológiák használatával, mivel az áttérés rendkívül költséges, s a modern rendszerek hatékonysága nem egyértelmű.
Szakértők szerint a jövő évi uniós parlamenti választások előtt kevés rá az esély, hogy olyan csomagot szavazzanak meg a tagállamok és az Európai Parlament, amely a gazdák pozícióját rontaná és költségeiket növelné.
