Az kétségtelen, hogy a káliumot, kalciumot, magnéziumot és egyéb magas vegyülési hajlamú ásványokat tartalmazó kőzet valóban leköti a szén-dioxidot, tehát egy ilyen kezelés elméletileg lényegesen javíthatná a talajok termékenységét. A koncepció támogatói erre alapozzák elképzelésüket.
Nem bizonyított, hogy a bazaltliszt valóban képes növelni a terméseredményeket – fotó: Shutterstock
A természetben a sziklamállás folyamata lassan megy végbe, ami a bazalt őrlésével (porításával) azonban lényegesen felgyorsítható. Elméletileg bazaltporral évente 2 milliárd tonna szén-dioxidot lehetne lekötni. Német szakembereknek egy másik csoportja viszont ezt a kezelést helytelennek, pontosabban nehezen vagy nem kivitelezhetőnek tartja.
Az első nagy kérdés, hogyan lehetne az ehhez szükséges 12 milliárd tonna bazalt kőzetet előteremteni, és azt 0,1 milliméter szemcsenagyságúra őrölni. Egyelőre az sincs pontosan bizonyítva, hogy a bazaltliszt a szén-dioxid megkötés révén valóban képes növelni a terméseredményeket.
Pontos tanulmány és költségkalkuláció egy ilyen akció kivitelezhetőségéről és költségeiről eddig nem készült. A kezelés költségeit a lekötött szén-dioxid egy tonnájára számítva 80-180 dollárra becsülik. Ezt az összeget talán egy kis területen való alkalmazás tapasztalatai alapján lehetne pontosítani.
