Most, amikor már a kalászosok betakarítása a végéhez közelít, amikor az alma kezd színesedni, amikor a korai szőlők már zsendülnek, bízhatunk abban, hogy ez a biztató helyzet lényegesen nem fog megváltozni. A mögöttünk levő hét is ezt az érzést erősítette, hiszen a napsütéses, meleg napokon a kórokozók kicsit lelassultak, s a kártevők sem léptek fel tömegesen.
Természetesen a múlt héten is esett szórványosan, de kevés helyen, kis mennyiségben. Továbbra is szárazon maradt a Nyírség, a Hajdúság és a Duna melléke. Csökkent a relatív páratartalom, s a levélfelületi nedvesség is rövid ideig tartott. Mindezek a kórokozók számára teremtettek nehezebb körülményeket, csökkent a fertőzési nyomás.A csapadékellátottságon változtat várhatóan a következő néhány nap, legalábbis a meteorológiai előrejelzés újra esős napokat ígér. Most a felhők várhatóan északkelet felől érkeznek, vagyis az Észak-Alföld – beleértve a Nyírséget, Hajdúságot is – kap egy jó öntözést, míg a Dunántúlra kevesebb csapadék jut el.
Eddig gyakran esett az eső, úgy tűnt, hogy a talajok víztartaléka elég lesz a következő időszakra, de most, néhány száraz, meleg nap után már poros a talajfelszín, sok helyen máris megjelentek az első repedések. Így nem csoda, hogy a gazdák várják az újabb esőket.
Különösen fontos a kukoricának – a leginkább vízigényes fejlődési állapotában van, virágzás vége, csőfejlődés –, de a napraforgó is kívánja a vizet.
Az őszi búza betakarítása a végéhez közeledik. Általában a termőterület 90-95%-át már levágták, csak a hűvösebb nyugati határszélen és az északi megyékben található nagyobb terület még talpon. Sajnos a minőség egyre inkább romlik, csökken a fehérjetartalom, csökken a hektolitersúly. A korompenész is terjed, főleg a megdőlt állományokban. A termésátlagok eléggé szórnak, 2,8-6,8 t/ha is előfordul.
Búzatábla, már nagyon várva az aratást – A szerző felvétele
A tavaszi árpa is beérett, halad a betakarítása. A kalászososok tarlója gyorsan zöldül, sok helyen a parlagfű a domináló. Éppen ez indokolja, hogy a tarlóhántást rövid időn belül el kell végezni, így lehet a virágzását megakadályozni.
Ezt a táblát már szépen elmunkálták – A szerző felvétele
Az őszi káposztarepce betakarítása már befejeződött, most e kultúránál is a tarlóhántás a feladat.
Az előbbiekkel szemben a kukoricatáblák élénkzöld színben pompáznak. A növény fejlődése továbbra is intenzív, a virágzás a megszokotthoz képest valamivel gyorsabban zajlott le. Az Alföldön már elvirágzott a növény, már a szemfejlődés szakaszába jutott, míg a hűvösebb vidékeken kicsit elmaradva a virágzás vége felé közelít fejlődése.
A károsítók közül a kukoricamoly rajzása észlelési szintű a fénycsapdákban. A táplálékattraktáns csapdák 1-5 db imágó/csapda/3 nap mennyiségben fogják a kártevőt. Már az első nemzedék is alacsony egyedszámmal jelentkezett, s jelentős népességgyarapodás nem következett be. Ennek ellenére gyenge kártételt lehet találni.
A gyapottok-bagolylepkét nem fogják a kihelyezett táplálékattraktáns csapdák. Ez a kártevő is alacsony egyedszámmal repül, s mostanság előnyben részesíti a napraforgót, a zöldségféléket, mint tápnövényét.
.jpg)
Bagolylepkelárvák – A szerző felvétele
Az előbbiekkel szemben a kukoricabogár imágórajzása jelentősen erősödött, a fogás 130-150 db imágó/csapda/3 nap. Ahol már védekeztek az előbbi kártevőcsoport ellen, ott a visszatelepedés meglehetősen lassú, a kártétel megállt, s nem növekszik. Ennek ellenére a védekezési szezont még nem lehet befejezettnek tekinteni. A helyi megfigyelések, csapdázások szolgáltatják az adatokat a védekezés időzítéséhez.
Az Alföldön a golyvásüszög-kártétel emelkedett, helyenként a tövek 10%-a is fertőzött, ami meghaladja a szokásos mértéket.
A napraforgó is szépen fejlődött a számára kedvező időjárásban, általában már elvirágzott, a kaszatokat neveli a növény. Sajnos az időjárás nemcsak a növénynek, hanem a kórokozóinak is kedvezett, így már korábban megjelent az alternáriás levélfoltosság az alsó leveleken. A betegség mértéke általában 10% alatt maradt, terjedése lelassult.
Az alsó 4-6 levél egyes érzékeny hibrideken leszáradt, mely a diaportés levél- és szárfoltosságnak tudható be. A betegség tünete elsősorban jelenleg még a levélen látható, de kisebb foltok észlelési szinten már a száron is fellelhetők. Érzékeny állományban a növények közel egyharmada fertőzött.
A Dunántúlon és a Duna mentén észlelési szinten megtalálták a szklerotíniás fertőzés első tüneteit, jellegzetes fehér penészkiverődéssel. Az Alföldön a szürkepenész megjelenéséről érkeztek jelzések. A meteorológiai előrejelzés szerint mindkét kórokozó számára kedvező időjárás várható, így a betegségek terjedése várható, s egyre inkább a tányérok kerülnek veszélybe. Nagy rizikót vállalt az, aki a tányérvédelmet elmulasztotta.
A virágzó napraforgótáblákat a gyapottok-bagolylepke is előszeretettel látogatta, s hernyói továbbra is a tányéron táplálkoznak. Egyelőre a növények 2-3%-án található kártevő, de tudjuk, falánk kártevőről van szó.
A burgonya továbbra is jó termést ígér. Az alternáriás levélfoltosság-tünetek előfordulási gyakorisága nőtt (ez házi kerti paradicsomra is igaz), a gyenge fertőzés közepesre erősödött, a növények esetenként 2-10%-át érintve. A burgonyavész fertőzési nyomása továbbra is erős mértékű, az időjárás még mindig kedvező feltételeket teremt a kórokozó támadásához. Az intenzív védekezések továbbra is indokoltak.
A szójaállományok továbbra is heterogén képet mutatnak, általában a hüvely- és magképződés állapotánál tartanak a növények. A növényvédelmi helyzet lényegesen nem változott, még mindig a levélbetegségek és a bagolylepkehernyók veszélyeztetik a termést.
A paradicsom és a paprika a bogyófejlődés-bogyóérés állapotot érte el. A paradicsomban a fitoftóra elleni folyamatos védekezés szükséges a párás, fülledt időnek köszönhetően.
A palántázott fűszerpaprika-állományok szépen mutatnak, tövenként 10-16 bogyót kötöttek. Sajnos a helybe vetett táblákon – köszönhetően a kései fagynak – heterogén az állomány, ott még csak a virágzás, terméskötődés a jellemző. Ebben a kultúrában a baktériumos levélfoltosság okoz ebben az időszakban problémát.
A gyapottok-bagolylepke egyedei a paradicsom- és paprikaállományokat is megtalálták, jelentős károkat okozva. Érdemes a még nem védett táblákon feromoncsapdákat kihelyezni, és segítségével a védekezési időpontot meghatározni, mivel a legtöbb szer a növényen éri utol hatásosan a kártevőket, amelyek pedig hamar berágják magukat akár a még zöld termésbe.
Gyapottok-bagolylepke paradicsomban – A szerző felvétele
A levéltetvek meg-megújuló fertőzésére is figyelni kell, a kártételüket s ezzel a vírusterjesztést is időben kell megállítani.
Az almáskertekben általában csökken a varasodás fertőzési nyomása, s ezzel párhuzamosan a gyümölcsök már elérték a 90%-os fejlettséget, héjuk megvastagodott, viaszos bevonattal, vagyis csökken a betegségre való fogékonyságuk. Mégis meg kell említeni, hogy a Zala, Vas megyei ültetvényekben továbbra is (szinte folyamatosan) közepes fokozatú a betegség fertőzési nyomása. 7-9 nap lappangási idővel számolhatunk.
A lisztharmatfertőzés az előző időszakhoz hasonlóan alakul. A Dunántúlon csak gyenge mértékű fertőzés mellett található, jellemzően a lombon, míg az Alföldön gyenge-közepes szintet ért el a betegség károsítása, a gyümölcsöket is érintve.
Az almamoly rajzása folyamatos, ismét enyhén növekvő, 22-25 db hím/csapda/3 nap értékkel. A Dunántúlon a jövő hétre várják a rajzáscsúcsot, az Alföldön viszont már a kelő lárvákat figyelik. Ez is azt mutatja, hogy a helyi megfigyelések nem nélkülözhetőek. Az almalevél-aknázómoly rajzása csökkenő, de még mindig folyamatos, 32-36 db hím/csapda/3 nap. A zöld almalevéltetű kolóniái észlelési szintűre csökkentek. A vértetű gyenge fertőzöttség mellett fordul elő a hűvösebb, csapadékosabb Dunántúlon, míg az alföldi ültetvényekben egyre nagyobb kolóniák fejlődnek a lombkoronában.
Moly- és darázskártétel – A szerző felvétele
A piros gyümölcsfa-takácsatka szintén gyenge fertőzöttség mellett található a csapadékosabb területeken, de a száraz, meleg tájegységekben terjed.
A csonthéjasok közül szedik az őszibarackot, s megkezdődött a korai szilva betakarítása is. A kártevők által megrágott vagy más módon sérült gyümölcsöket a moníliás gyümölcsrothadás támadja. Közvetlen szüret előtt vagy szüret közben már nincs lehetőség védekezni a betegség ellen, így ilyen helyzetben a megbetegített gyümölcsök leszedése, eltávolítása segíthet.
Őszibarackon ismét terjed a sztigminás levéllyukacsosodás-betegség, ami idő előtti levélhulláshoz vezet, s a rügyeket is veszélyezteti. Időben védekezzünk ellene.
A keleti gyümölcsmoly rajzása folyamatos, lassan csökkenő mértékű, 28-32 hím/csapda/3 nap. A szilvamoly rajzása visszafogott, csökkenő mértékű, 16-18 db hím/csapda/3 nap. A Drosophila suzukii csapdázása folyamatos, szórvány gyümölcsösben, házi kertben a múlt héten már fogták a kártevőt a csapdák (3-4 db imágó/csapda/10 nap), észlelési szinten. Egyéb muslicafajok (D.melanogaster) megjelenése fokozódott 65-115 db imágó/csapda/10 nap mennyiséggel.
A szárazodó időjárásban, illetve száraz tájegységekben a csonthéjasok levélatkája szaporodik fel. Érdemes figyelni a hajtás- és levéltüneteket, s a rügydifferenciálódás és a jövő évi termés érdekében időben védekezni a kártevő ellen.
A szőlőültetvényekben már színeződő fürtöket, zsendülő csemegetőkéket találunk. Általában a betegségek fertőzési nyomása csökkent, de a csapadékosabb, párásabb vidékeken a lisztharmat az elmúlt hét elején „erőre kapott”. A kötődés általában jó volt, és sok termésre is van kilátás, de a fürtök között és a fürtökön belül különböző fejlettségű bogyókat lehet találni, s ez fogékonnyá teszi a fürtök egy részét. Ilyen területeken fajtától, fejlettségtől és fertőzöttségtől függően még felszívódó készítmények használatára lehet szükség.
A korábbi fertőzések felületén már megkezdődött a kazmotéciumok képződése. Lombon a betegség legfeljebb 1-10%-os mértékben fordul elő, a levelek ~1-5%-án.
A peronoszpóra terjedése is csak a csapadékos területekre jellemző, illetve azokon a területeken, ahol már korábban jelentős tömegű fertőzőanyag szaporodott fel (Zala megye). Itt a hajtásvégi fiatal levelek fertőződése intenzív. A betegség mértéke közepes-erős fokozatú, a levelek ~50-60%-át érintve!
A fürtökön a szürkerothadás tünetei is fellelhetők, de elsősorban a szőlőmollyal fertőzött ültetvényekben. A fürtfelület-fertőzés legfeljebb 1-3%-os. Tekintetbe véve a szőlő előrehaladott állapotát, nem sok idő maradt a szürkepenész elleni utolsó kezelés elvégzésére.
Az ESCA, EUTYPA betegségtünetek megjelenése tovább fokozódott, és sok esetben egyértelműsödött. Ez esetben a feladat az ültetvény szemlézése, a beteg tőkék megjelölése, illetve a komplex levéltrágya átmeneti segítséget adhat a tőkéknek.
A tarka szőlőmoly második nemzedékének rajzása folyamatos, de már egyértelműen csökkenő egyedszámú, 2-8 db hím/csapda/3 nap. A védekezések aktuálisak.
Az amerikai szőlőkabóca imágóinak rajzása megkezdődött, jelenleg még csak észlelési szintű. Túlnyomó többségben az L4 és L5-ös lárvafokozatok jellemzők.
Az érőfélben levő szőlőt egyre több kártevő találja meg,
szaporodnak a darazsak, muslicák, és az ázsiai márványpoloska is megjelent az ültetvényekben.
A szőlő atkanépessége nem csökkent jelentősen a tenyészidőszak során, s lassan már telelőre készülnek. Itt az ideje a telelésre induló népesség gyérítésének, ezzel a jövő év indulását könnyítjük meg.
Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide. Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.
