Növényvédelmi előrejelzés: Növekszik a fertőzési nyomás!

Erre vártunk az egész tavaszon, csapadék és csapadék. Eleinte bíztunk abban, hogy a május hónap több esős napot, több esőt ad. Sajnos ez a várakozás csak a hó végén teljesült, akkor is csak részben. Májusban összességében 20-40 mm-rel maradt el a havi csapadék összeg a sokéves átlagtól. A hónap vége felé változott a helyzet, a mögöttünk levő 10 napban 15-25 mm esőt kaptunk, szinte az ország teljes területén. Kicsit javult a talajok vízellátottsága, de ezt csak a felső 10-20 cm-es rétegben lehet észlelni. Még mindig a hasznos vízkapacitásnak csak 40-50%-a található a talajok felső 50 cm-es rétegében, s alatta sem sokkal jobb a helyzet.

A május másik jellemzője lett az alacsony hőmérséklet. A sokéves átlaghoz képest 3-5 ^oC elmaradást is mértek a hónap utolsó napjaiban, dolgoztak a fagyos szentek, még 22-én is előfordult fagy. Fáztak a növényeink, különösen a kukorica, fejlődésében jócskán elmaradt emiatt.

A hónap 15-20. napja táján kinyitottak a szedd magad eperföldek, de alig lehetett találni piros, érett gyümölcsöt. A hideg miatt nem haladt az érés, a szárazság miatt meg aprók maradtak a gyümölcsök. Az idei eperszezon kevés szép, illatos és finom gyümölcsöt ad. Jellemző ez más gyümölcsünkre is, a piacokon meghökkentő áron kínálnak apró, alig érett cseresznyét.

Szerencsére a folytatásban további csapadék várható. Gyakorlatilag a hét minden napján előfordulhat eső, s ezen belül csütörtöktől vasárnapig zivataros jelleggel többször, több helyen nagyobb mennyiség jöhet. Viszont a zivatarok jellemzője, hogy szeszélyes eloszlásban, egy-egy helyen bőségesen esik, míg máshol semmi. A hét második felében megérkezik a nyár, mármint a hőmérséklet tekintetében is, s 30 ^oC körüli napi csúcsok várhatóak.

Alul már szárad, de a felső levelek még zöldek.

Arról már szóltunk, hogy fáztak melegigényes növényeink, a szárazságtól már általánosan szenvedtek, s a viharos szél gyakran tépázta lombozatukat. Ez az időjárás nem kedvezett kultúrnövényeinknek, de a betegségek is elmaradtak, vagy lelassult fertőzési folyamatot láthattunk.

Most változik a helyzet, remélhetőleg kedvezőbb körülmények formálódnak a növények számára, de ez kedvező körülményeket jelent a kórokozók számára is. A kártevők világában alig okozott zavart ez a tavasz, megjelentek, szaporodtak és károsítottak, tehát azokra is figyelni kell.

A katicabogár lárvája éppen új kolóniát keres.

A kalászosok fejlődési állapota őszi árpa esetében elérte a virágzás vége-szemfejlődés állapotot, de az őszi búza is a fővirágzásban tart. Jelentős változás az állományok egészségi állapotában nem történt, továbbra is megvan az a levélfelület (zászlóslevél, felső 2-3 levél), amely a szemek kineveléséhez kell, s ezeket betegségek nem fenyegetik.

A korábban megjelent lisztharmat (Erysiphe graminis), szeptóriás levélfoltosság (Septoria tritici) nem terjedt, inkább stagnált vagy éppen visszaszorult. A vetésfehérítő bogár (Oulema spp.) lárvái elhúzódóan kelnek, de május utolsó hetében a tömeg kikelt. A védekezések hatására a kártevő népessége átmenetileg visszaesett, de az új kelések miatt ismét emelkedik a kártételi veszély. Érdemes a táblákat többször ellenőrizni, s szükség esetén kezeléssel gyéríteni a kártevőtömeget.

Nagy kárt okozott a vetésfehérítő bogár lárvája, kicsit késve, de megállították.

A búza virágzására csak megérkezett az eső, így aki nem védekezett időben a kalászfuzáriózis (Fusarium spp.) ellen, annak gondterhes napjai vannak. Még mindig érdemes elvégezni a kezelést két eső között is (megfelelő felszívódási idővel). A levéltetvek (Macrosiphum avenae, Shizaphis graminum) egyre több helyen telepednek be az állományokba, kolóniájuk a felső leveleken és a kalászon egyaránt megtalálható. Az állományok szemlézése és indokolt esetben a védekezés ajánlott.

A gabonapoloskák (Aelia spp., Eurygaster spp.) általánosan megjelentek a táblákon a kalászhányás kezdetén. Azóta számuk és károsításuk emelkedik, így érdemes helyi állományszemlézés során eldönteni a védekezés szükségességét.

Kb. 50 cm-es átmérőjű körben 3 poloskaszúrás már elgondolkodtató.

A kukorica eddig a vízhiány miatt és a hűvös időjárásban szenvedett, a barkók (Tanymecus dilaticollis) meg rágták leveleit. Általában 5-7 leveles állapotot ért el, de kedvezőtlen adottságú helyeken csak 3-5 levelesek a növények. Majd mostantól számíthatunk gyorsuló fejlődésével a csapadék és a felmelegedés hatására. Az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) imágóinak előjövetele még várat magára. Megkezdődött a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) és a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) rajzása. Egyik sem igényel gyors beavatkozást.

A napraforgó viszont gyorsan fejlődött, már általánosan 6-8 leveles állapotban találjuk, de jó adottságú területeken – pl. Békésben – 60-70 cm magas növényeket is láthatunk. Betegségek még nem támadják a növényeket, de annál inkább aktív a fekete répalevéltetű (Aphis fabae). Általános a kártevő betelepedése s kolónia képzése. A koraiság és a tömegesség miatt valószínűleg nem kerülhető el a védekezés. Jelenleg gyenge és közepes erősségű fertőzést lehet megfigyelni, de a kártevő gyorsan szaporodik. A következő időszak a felmelegedéssel és a relatív páratartalom emelkedésével kedvező lesz a kártevő számára. Érdemes időben ellenőrizni az állományokat, s a védekezést a súlyosabb kár előtt elvégezni.

A kukoricában és a napraforgóban is végzik a posztemergens gyomirtásokat, általában látványos a hatás. A száraz talajban a kultivátorozás is sokat segít mind a gyomirtásban, mind a nedvesség megőrzésében.

A burgonya virágzása elkezdődött, bár az állományok kevésbé terjedelmes zöldtömeget neveltek. Lassan a sorok záródnak, s ez megnöveli a burgonyavész (Phytophtora infestans) fertőzésének a veszélyét. Esős időszakban a megelőző védekezés a helyes döntés.

Jelenleg a burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata) lárváinak rágása okoz gondot. A kártevő népessége és a tojásrakás a hűvös időjárásban kissé visszaesett, de a melegedéssel várhatóan gyarapodni fog. A védekezés indokolt.

A levéltetvek (Myzus persicae, Aphis nasturtii) újabb hullámokban telepednek be, a közvetlen szívogatással és a vírusterjesztéssel is kárt okoznak, így a védekezés nem nélkülözhető.

Almásokban továbbra is erős a hajtásnövekedés, s gyarapodnak a gyümölcsök is, 3-4 cm-es átmérővel jellemezhetők. Továbbra is terjed a lisztharmat (Podosphaera leucotricha) az érzékeny fajták fáin. Ültetvényekben – az intenzív védelemnek köszönhetően – gyenge szinten mozog a fertőzöttség, házi kertekben és szórványban ennél sokkal erősebb kár figyelhető meg. A tünetek megjelentek a gyümölcsök felszínén is.

A varasodás (Venturia inequalis), bár lassan, de terjed. A melegedéssel párhuzamosan csökken a betegség lappangási ideje, így a fertőzési folyamat gyorsulása várható. Ebben a fázisban mind a levelek, mind a gyümölcsök fogékonyak. Mindkét kórokozó ellen intenzív védekezés szükséges.

A levéltetvek (Disaphis plantaginea, Aphis pomi) – mint minden más kultúrában – a védekezések ellenére újra visszatelepednek és szaporodnak a hajtások csúcsain. A kártevő-populáció nagysága a védekezés – visszaesés – betelepedés – felszaporodás folyamat aktuális állapotától függ. Az ültetvény szemlézése közben erre is figyeljünk.

A zöld almalevéltetű újra és újra fertőzi a hajtáscsúcsokat.

Az almamoly (Cydia pomonella) rajzása visszaesett, megy a tojásrakás, s hamarosan kikelnek a kis lárvák. A védekezés – ha nem történt meg eddig – feltétlen indokolt.A lombosfafehérmoly (Leucoptera malifoliella) levélaknái csak kis számban jelentek meg a lombozatban.

A szilvafák általában jól kötöttek, a tisztuló hullás után is nagy termést ígérnek. A szilvamoly (Grapholita funebrana) rajzása visszaesett. Szintén csökkenő a keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta) rajzó egyedeinek a száma. A lárvakártétel nem emelkedett jelentősen, inkább kiskertekben jellemző.

Leszáradt a hajtáscsúcs – keleti gyümölcsmoly lárvakártétele.

Kajsziban csökkent a zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae) fertőzöttség, de az őszibarackban továbbra is szaporodik a kártevő. A fák szemlézése és a védekezés indokolt.

Kettő sikeres kezelés után ismét terjed a levéltetű az őszibarack hajtásán.

A cseresznyefákon terjed a fekete cseresznye-levéltetű (Myzus cerasi), az érés figyelembevételével még érdemes védekezni. Ebben az esetben a meghatározó a szüret időpontja – akkor ne csorogjon rá a mézharmat, és ne tartalmazzon hatóanyag-maradékot.

Lassan szaporodik a cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi, R. cingulata), imágóit kis számban fogja a sárga lap. Ennek ellenére már megkezdődött a tojásrakás, vagyis lesz nyüves gyümölcs. A védekezéssel az imágókat kell megcélozni. A száraz időszak után egy kiadósabb eső a gyümölcs repedését okozhatja – főleg, ha az már zsendül –, s máris indul a moníliás gyümölcsrothadás (Monilinia laxa). Repedés nélkül is várható a betegség fellépése, érdemes megelőző jelleggel védekezni ellene, de az élelmezés-egészségügyi várakozási időre fokozottan figyeljünk.

A szőlőskertekben is ébernek kell lenni. Megkezdődött a tőkék virágzása, s ekkor fokozottan érzékeny a növény. Korábban megtalálták a lisztharmat (Uncinula necator) első tüneteit. Igaz, azóta nem igazán terjedt a betegség a hűvös időszakban. Most viszont melegedés, magasabb páratartalom várható, ami segíti a kórokozó fertőzését. A megelőző védekezés indokolt. A peronoszpóra (Plasmopara viticola) még nem jelent meg, valószínűleg az áttelelt szaporító képletek kiszáradtak a hosszas száraz időszakban.

Jön viszont utánpótlás a déli áramlatokkal. A meteorológiai előrejelzés szerint a következő időszakban éppen ilyen várható, vagyis a megelőző védekezés indokolt. A csapadék, felületi nedvesség és a melegedés segíti a fertőzési folyamatot. Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) lárvakelése folyamatos. A kis lárvákat (L1-L2) az alsó leveleken találjuk. A védekezés még korai, érdemes várni vele.

Dión terjed a szemölcsös gubacsatka.

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, kattints ide.