Az izraeli cég által forgalmazott és kivitelezett rendszer rendkívül víztakarékos, és Tóth István vezérigazgató szerint van olyan funkciója is, ami Magyarországon biztosan egyedülálló.
– Sajnos már Dél-Zala sem az a terület, ahol nem kell takarékosan bánni a rendelkezésünkre álló vízzel, bár tagadhatatlanul jobb a helyzetünk, mint mondjuk, egy alföldi gazdaságé – bocsátotta előre Tóth István. – Viszont a felső öntözések esetében mire a talajfelszínre érkezik a víz, már a negyede elpárolog, de több veszteség is keletkezik, míg a nedvesség eljut a gyökerekhez és a növény fel tudja venni. Ezért döntöttünk a felszín alatti öntözési technológia mellett, amit egy Netafim nevű izraeli cég fejlesztett ki. Itt az öntözővíz 90 százaléka hasznosul.
A másik fontos dolog, hogy ennél az öntözési módnál a talajfelszín száraz marad, így a gombabetegségek kevésbé jelentenek veszélyt, ebből fakadóan kisebb a vegyszerfelhasználás is. A talajfelszín sem tömörödik össze oly mértékben, mint a felső öntözésnél. Nem kevésbé fontos tulajdonsága, hogy az öntözési folyamat automatizált, a kijuttatott víz mennyisége nagyon jól szabályozható és kijuttathatók vele a szükséges tápanyagok a gyökérzónába.
A 67 hektáros terület, ahol a rendszert megvalósítottuk, egy tehenészet mellett található, az ott, a fejőház takarítása során keletkező úgynevezett barnavizet hasznosítjuk szűrve és hígítva juttatjuk a talajba. Természetesen, ez a technológia sokkal drágább, mint a hagyományos öntözési módok, de egyéves tapasztalattal a hátunk mögött azt mondhatjuk, hogy jól működik és remélhetőleg visszahozza az árát.
A tiszta víz tározója, mellyel a barna vizet hígítják – fotó: Horváth Attila
Tóth István azt is elmondta: a rendszert a dióültetvényeikben is használják, szintén pozitív tapasztalatokkal.
– A szántóföldön a gerincvezetékről elágaztatva egyméteres távolságra, 35-40 centiméter mélyen futnak az öntözőcsövek, melyeket nagyon pontosan, GPS-vezérléssel helyeztünk el a talajban – részletezte a szakember.
– Ez azért fontos, mert a talajt időnként lazítani kell és a traktor ugyanezen koordináták alapján tudja majd elvégezni a feladatot a csövek közötti területen. Szántásos művelést természetesen, a területen nem végzünk, ásógépet használunk, jó talajminőséget állít elő és vetőágyat készít egymenetben. Visszatérve a rendszerhez: az öntözőcsövekből ágaznak el a csepegtetőcsövek. A rendszer visszamosatható, tehát a tisztán tartása biztosítható, s évente egyszer savas visszamosást is igényel a vízkő kiválása miatt.
A rendszer szíve: a víz többszörös szűrőn megy keresztül, a tartályok segítségével pedig tápanyagok is belekeverhetők, míg kijut a földre – fotó: Horváth Attila
Tóth István azt is hozzátette: az érintett területen az elmúlt egy évben kísérleti parcellákat alakítottak ki, melyekben többféle növényfajt termelnek az elkövetkezendő időszakban, hogy kiválaszthassák azokat, amelyek intenzív technológia mellett képesek olyan hozamot produkálni, ami rentábilissá teszi a rendszer működtetését. Volt itt takarmánykukorica és csemegekukorica is, ezek hozama 17 tonna körül alakult. A minél előbbi megtérülés miatt úgy kell majd összeállítaniuk a vetésszerkezetet, hogy a területről évente két kultúra lejöjjön, ennek megfelelően zöldtakarmánynak most őszi rozst vetettek, ezt jövő áprilisban betakarítják, a helyére pedig rövid tenyészidejű csemegekukorica kerül, ami augusztusban jön le.
Az egyik kiállás a parcellák között, melyen keresztül a szakemberek a szükséges beavatkozásokat is el tudják végezni – fotó: Horváth Attila
Jelezte, ez persze, nem ismételhető folyamatosan, szükség van vetésforgóra és az uniós előírásoknak is meg kell felelni – szeretnének ezt szem előtt tartva egy öt éves vetésszerkezetet kialakítani.
A tervek szerint további 20 hektáron kívánnak ilyen öntözési rendszert kialakítani, az ehhez kapcsolódó pályázatot benyújtották már.
