Bár a biogazdálkodás kétségkívül jót tesz a környezetnek, több ilyen szántóföld egymás mellett pedig segítheti a rovarirtás minimalizálását, a hagyományos gazdálkodás esetében fordított lehet a hatás – írja a telex.hu.
A hagyományos szántóföldeken kevesebb a természetes ragadozó, így az ide átjutó kártevők miatt több rovarirtó és növényvédő szert kell használni – fotó: pixabay.com
A Science szaklapban megjelent tanulmány eredményei szerint az ökológiai gazdálkodás nagymértékben befolyásolja a szomszédos területeken felhasznált növényvédő szerek mennyiségét. A hatás függ az ökológiai és a hagyományos szántóföldek sűrűségétől és távolságától egyaránt, és, mint kiderült minden gazdálkodónak az ökológiai táblák csoportosítása nyújthatja a legtöbb előnyt.
A Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem Bren Környezettudományi és Menedzsment Iskolájának ökológusa, Ashley Larsen szerint a bioszántóföld általában a növényvédő szerek használatának csökkenéséhez vezet a közeli biomezőkön – viszont növeli a növényvédő szerek használatát a közeli hagyományos területeken. A hatás ugyan nem túl nagy, de jelentős.
A szerzők gyanúja szerint a különböző hatások azt is tükrözik, hogy a gazdálkodók másképp viszonyulnak a természetes kártevő irtáshoz, bár azt is elismerik, hogy a mechanizmusokat az adataikkal egyenlőre nehéz tesztelni.
A legtöbb ehhez kapcsolódó kutatás amikor a biogazdálkodás hatásait vizsgálta, eddig az egyes szántóföldekre összpontosított, összehasonlítva az ilyen területek biodiverzitását, a talaj egészségét, a rovarirtók és növényvédő szerek használatát a hagyományos szántóföldekkel. A kártevők azonban nincsenek tekintettel a földhatárokra, ezért a kutatók úgy döntöttek: megvizsgálják azt is, hogy a különböző gazdálkodási módszerek milyen hatást gyakorolnak egymásra.
A kutatók arra pontosan még nem jöttek rá, hogy mi lehet az oka a talált jelenségnek, de feltételezik, hogy köze lehet ahhoz, hogy az ökológiai gazdaságok kihasználják a természetes ragadozók előnyeit: például a kisebb, de problémás kártevőket a madarak pusztítják el. Ezek a kártevők és ragadozóik aztán átjutnak a szomszédos szántókra is, ahol szintén táplálékot és menedéket keresnek.
Viszont a hagyományos szántóföldeken kevesebb a természetes ragadozó, így az ide átjutó kártevők miatt több rovarirtó és növényvédő szert kell használni, valószínűleg ez lehet az oka annak, hogy a biogazdálkodások mellett a hagyományos szántóföldeken ilyen tendenciákat lehet megfigyelni.
A probléma megoldása az lehet, ha a biogazdálkodással művelt földeket egymás mellé, klaszterekben hozzák létre, így ezek jótékony hatással lesznek egymásra, és nem nehezítik a hagyományos gazdálkodást sem, amennyiben nem elszórtan helyezkednek el. Ezzel összességében csökkenthető lenne a peszticidek használata, ami egyaránt előnyös lenne a környezetnek és a gazdálkodók pénztárcájának is.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
