Örüljünk a belvizeknek és nem kell azonnal kétségbe esni a sok csapadék láttán. Így összegezte az elmúlt hetekben lehullott eső mennyiségét Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara környezeti fenntarthatóságért felelős alelnöke, aki a hatékony vízgazdálkodási megoldások bevezetését tartja szükségesnek - írja a novenyvedoszer.hu
16 tonna kukorica egy hektáron
Egyre szélsőségesebb az időjárás, mi sem jelzi ezt jobban, mint a tavalyi példátlan mértékű aszály és az utóbbi hetekben tapasztalható intenzív csapadék.
A csapadékkal érkező vizeket a vízbiztonság fenntartása érdekében meg kell tartanunk. Folyamatosan azt hangoztatják a szakemberek, hogy az elsődleges célt az öntözés és vízmegtartás jelenti.
Az agráriumban tapasztalható nehézségek ellenére a Talentis Agro Zrt.-nél 21 ezer hektáron történt meg az őszi növények vetése, aminek a háromnegyede őszi búza és őszi árpa, a többi pedig repce és olyan őszi takarmánykeverékek, amelyek szenázs készítésére is alkalmasak.
Tavaly a kukorica betakarítás eltérő képet mutatott, hiszen az országos átlaghoz képest az öntözetlen területeken elfogadhatónak számított a hektáronkénti 3,9 tonna termés, míg a korábbi beruházásoknak köszönhetően, öntözött körülmények között 16 tonna lett az eredmény. A terveik szerint az idei évben további újabb két telephelyen adnak át majd olyan öntözési rendszereket, amelyeknek eredményeként ilyen termésátlagokat lehet elérni a kukoricánál.
Csak az öntözés jelenthet megoldást a csapadékhiányra
Zimmermann István igazgatósági tag elmondta, hogy bár mindvégig ugyanazt a növényvédelmet és figyelmet kapta a nem öntözött és az öntözött kukorica is, a különbség viszont nagyon látványos volt. Az öntözéses technológiának köszönhetően a növény képes volt 16 tonna termést produkálni. Az aszály elleni küzdelemben csak az öntözés jelenthet hatékony megoldást.
Vitathatatlanul változik a klíma, szélsőségesebbé válik az időjárás, de Magyarország adottságai még mindig jók maradnak a kukorica termesztésére
- mondta Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója, aki szerint léteznek olyan területek, ahol eddig sem lett volna szabad termeszteni, de az volt a legjövedelmezőbb, vagy ahhoz volt gép és tudás.
Ezekből a területekből a kukorica kiesik, mert nem kíméli majd a szélsőséges idő.
Viszont vannak olyan területeink, ahol kiváló és a lehető legjobb hozamokat és eredményeket hozza a kukorica, így tovább növelhető a termésátlag precíziós gazdálkodással, öntözéssel és vízgazdálkodással. A jelenleginél húsz-harminc százalékkal növelhető lenne a hozam, ami azt jelentené, hogy akár 9 millió tonnával is számolhatunk – ennek fele hazai, másik fele pedig export igényeket szolgálna. Tehát továbbra is stabil ez a pozíció, de minden gazdának a jó döntés irányába kell haladni és a legújabb technológiákat és tudást kell alkalmaznia mindenhol
Tíz év átlagát figyelembe véve - ha a mostani év ugyanolyan lesz, mint a tavalyi -, akkor elvileg abba kellene hagyni a kukorica termesztését, de ezt nem gondolják így a gazdák, mert ezt a tíz évet alapul véve a kukorica hektáronként a második legnagyobb eredményt érte el a növények közül, ezért a kukorica jövője nem lesz kétséges.
- tette hozzá a vezérigazgató.
Az aszály elleni küzdelemben csak az öntözés és a hatékony vízgazdálkodás jelenthet hatékony megoldást – fotó: pixabay.com
Szélsőségek hálójában
Míg tavaly augusztusig ezer milliárdos károkat okozó aszályos időszakot élt át az ország, addig az utóbbi hetekben a nagy mennyiségű csapadék miatt helyenként ár- és belvízvédelmi készültséget kellett elrendelni.
Egyre szélsőségesebbé válik a csapadékeloszlás, ezért a mezőgazdaságban új módszerekre van szükség: azaz amikor bőven van víz, azt vissza kell tartanunk - mondta Szólláth Tibor, a NAK alelnöke – utalva azokra a területekre, ahol nincs lehetőség arra, hogy az öntöző csatornákat és rendszereket építsenek ki.
A talaj felső, egy méteres rétege jelentős vízkapacitással rendelkezik, de az alatta lévő rész továbbra is száraz, ezért a kisebb belvizek hozzájárulhatnak a talaj vízkészletének helyreállításához. Több vármegyében kezdődnek kísérleti fejlesztések a víztakarékosság jegyében: Hajdú-Biharban ezentúl mindig marad annyi víz az egyébként leürítésre szánt csatornákban, amellyel a vizes élőhelyeket árasztják el a száraz időben. Legolcsóbban és legnagyobb mennyiségben a talajban lévő vizet lehet visszatartani, ehhez viszont megfelelő talajművelésre is szükség van
– fogalmazott Szólláth Tibor.
Egyre szélsőségesebbé válik a csapadékeloszlás, ezért a mezőgazdaságban új módszerekre van szükség: azaz amikor bőven van víz, azt vissza kell tartanunk – fotó: pixabay.com
A vízkérdés nem megkerülhető
A vízmegtartás fontosságáról nyilatkozta ezt Győrffy Balázs, a NAK elnöke, hozzátéve, hogy a gazdáknak ezentúl olyan természetbarát megoldást kell alkalmazniuk, amelyben a kamara is segíti őket.
A kamara mellett az államnak is lesz feladata annak megállapításában, hogy mennyi vizet kell tárolni a talajban, milyen szinten kell beállítani azokat a vízmagasságokat, amelyek a téli időszakban mérvadók lesznek és ennek hatására hogyan javulhat jelentősen a talaj vízháztartása. Ezeket a szakhatóságokkal együtt hamarosan közzéteszi a NAK és a MAGOSZ.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)