Öntözésberuházási 1x1 gazdáknak: így küzdjünk meg a „papírmunkákkal”!

Az agrárium egyik legnagyobb gondja az egyre szélsőségesebbé váló időjárás, benne a termésbiztonságot veszélyeztető aszályos időszakok. Ennek ellenére jelenleg a hazai termőterületek alig két százalékát öntözik. A 2020 augusztusáig nyitva álló uniós pályázat támogatást nyújt a gazdák számára a vízgazdálkodási rendszer fejlesztésére.

ELŐKÉSZÍTÉSI SZAKASZ

1. Van-e víz (felszíni vagy kút) öntözni?

Első körben azt kell feltérképezni, honnan lehet vizet venni az öntözéshez, vagyis vagyonkezelői hozzájáruló nyilatkozatra (vízügyi objektumazonosítás) van szükség. Az információkat, illetve a dokumentumot a vízvagyonért felelős vízügyi igazgatóságok (Baja, Budapest, Debrecen, Győr, Gyula, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok és Szombathely székhellyel) szolgáltatják. A területileg illetékes igazgatóságon tájékoztatást adnak, milyen öntözési lehetőségekkel számolhatunk.

Általános elv, hogy felszíni vizekből lehet öntözni, csak ennek hiányában jöhet szóba a felszín alatti vizekből való víznyerés lehetősége. A mélyebb rétegek esetében csak a mikroöntözés vehető igénybe. Ha rendelkezésre áll felszíni víz, akkor adódik a következő kérdés: hogyan tudjuk ezt elérni. Ha pedig kútból lehetséges az öntözés, akkor annak kell utánanézni, megfelelő-e a víztest állapota.

Általános elv, hogy felszíni vizekből lehet öntözni, csak ennek hiányában jöhet szóba a felszín alatti vizekből való víznyerés lehetősége – fotó: Agroinform.hu

2. Döntést hozni: egynyári vagy hosszabb távú öntözés?

Egynyári: csak vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni a vízhasználatra (vízjogi létesítési engedély nem kell). A feltételek között szerepel, hogy öt éven belül ugyanazon helyrajzi számú területre még nem kértünk egynyári öntözésre szóló vízjogi üzemeltetési engedélyt; maximum 100 hektárra vehető igénybe, közvetlen felszíni víz használatával; ideiglenes szivattyúállással, maximum 120 mm/ha (1200 m³/ha) öntözővíz kijuttatása esetén.

3. Döntést hozni: ideiglenes vagy állandó létesítménnyel?

Ideiglenes létesítménnyel: ez is hosszabb távra szól, és ebben az esetben is csak vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni a vízhasználatra. Mobil berendezéssel történő öntözés esetére vonatkozik; tehát állandó jellegű vízkivételt, illetve vízelosztó létesítményt nem igénylő esetekben.

Állandó létesítményekkel, amikor a vízkivételhez további vízlétesítményeket kell építeni: ehhez az állandó jellegű vízkivételi, illetve vízelosztó létesítményekkel történő öntözéshez már szükséges a vízjogi létesítési engedély beszerzése. Ezt követően pedig vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni a területileg illetékes vízügyi hatósági jogkörrel rendelkező katasztrófavédelmi igazgatóságtól.

4. Mi a teendő felszíni vagy felszín alatti létesítmény esetén?

Felszíni: Magyarországon elsősorban felszíni víz használható öntözésre. A felszíni vízi öntözéshez kellene lennie a területünkön valamilyen vízfolyásnak, csatornának. Legtöbb esetben nincs. Ebben a szituációban oda kell vezetni a vizet. Vállalnunk kell a csatorna kiépítésének, fenntartásának és üzemeltetésének költségeit. Adott esetben mindez kollektívát is igényel, hiszen más tulajdonos(ok) területén kell keresztülhozni a vizet. Tehát a tulajdonosi hozzájárulások megszerzése is okozhat fejtörést.

Felszín alatti: csak felszíni víz hiányában (hiánynak számít, ha aránytalanul nagy költséggel járna a felszín alatti vízbeszerzéshez képest) engedélyezhető a felszín alatti vízből történő vízkivétel. Ezt lehetőség szerint talajvízből kell biztosítani. Ha egyik sem áll rendelkezésre, akkor a rétegvízből történő öntözésre szolgáló termelőkútra csak mikroöntözésre adható ki a vízjogi engedély, amely nem minden kultúra igényeit képes kielégíteni. Itt elsősorban kertészet, illetve szántóföldi kertészet jöhet szóba.

5. Elvi vízjogi engedély beszerzése (nem kötelező)

Az elvi vízjogi engedélyt – bár nem kötelező – érdemes elkészíttetni, hiszen számba veszi a tervezett vízgazdálkodási cél megvalósításának általános műszaki lehetőségeit, feltételeit, így hozzájárul a „tisztánlátásunkhoz”. Ugyanakkor vízi munka elvégzésére, vízlétesítmény megépítésére és vízhasználatra ez nem jogosít. Viszont tartalmazza a vízügyi hatóság és az engedélyezésben részt vevő szakhatóságok (kiemelten: környezet-, természet- és talajvédelem) hozzájárulását, illetve feltételrendszereit. Két évig érvényes. Egyszer meghosszabbítható, legfeljebb 12 hónappal.

Az elvi vízjogi engedélyt – bár nem kötelező – érdemes elkészíttetni – fotó: Agroinform.hu

TERVEZÉSI ÉS KIVITELEZÉSI FÁZIS

1. Vízjogi létesítési engedély beszerzése

A vízi munka elvégzéséhez, a vízi létesítmény megépítéséhez, átalakításához be kell szerezni a vízjogi létesítési engedélyt. Az ehhez szükséges tervdokumentációk elkészítését vízitervezői jogosultsággal rendelkező mérnökre kell bízni. Ő arra is megoldással szolgál, hogy az adott területre és kultúrára beruházási és üzemeltetési költség, hatékonyság, valamint megtérülési szempontból milyen műszaki megoldású berendezést érdemes majd telepíteni. A jogosult vízitervezőket a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) tartja nyilván. Az MMK-nak van egy mérnökkereső felülete, ahol megyei bontásban, aVZ-TER és VZ-VKG szakterületi besorolással szűkíthetünk a tervezésre jogosult mérnökökre.

A tervdokumentációt első körben a területileg illetékes katasztrófavédelemhez kell benyújtani, amely vízügyi hatóságként a hatóági engedélyekért felelős. Ő bekéri a vízügyi igazgatóságok vagyonkezelő nyilatkozatát, illetőleg szakhatóságként megkeresi elsősorban a természet- és környezetvédelmet, illetőleg a talajvédelmet, hogy meghatározzák a feltételeket, illetve megadják a hozzájárulásukat, hogy a létesítési engedélybe foglalt műszaki kivitelezés megvalósuljon.

2. Egyeztetés a szakhatóságokkal

Szakhatóságként bejön a vízjogi létesítési engedély elbírálásába a környezetvédelem és a talajvédelem is.

Természet- és környezetvédelem: amennyiben nem érint védett területeket, és nem haladja meg az öntözésre meghatározott úgynevezett küszöbértéket, abban az esetben könnyű dolgunk van, hiszen csak egy adatlapot kell kitölteni a hozzájárulás megszerzéséhez. Amennyiben viszont védett területről van szó, vagy meghaladja az úgynevezett küszöbértéket, úgy a vízjogi engedélyezési eljárás felfüggesztésre kerül a vízügyi hatóságnál, és új eljárást kell lefolytatni a környezetvédelmi hatóságnál.

A küszöbérték 300 hektárnál, továbbá 0,45 köbméter/másodperc vízfelhasználástól kezdődik. A védett természeti területek (például a Natura 2000) is mind ide tartoznak. Ezen esetekben előzetes vizsgálati dokumentáció (EVD) szükséges. Jelentős behatás esetén környezeti hatásvizsgálati dokumentáció is (KHV) kell, külön eljárásban.
Küszöbérték alatt elég egy adatlap (a vonatkozó környezetvédelmi hatásvizsgálatokról szóló rendelet 13. sz. melléklete) kitöltése.

Talajvédelem: eltérő talajfoltonként (de legalább 10 hektáronkénti talajszelvényt-feltárással) talajvédelmi tervet kell készíteni. Ötévenként felül kell vizsgálni az öntözés talajra és talajvízre gyakorolt hatását. Egynyári öntözés esetén elegendő egyszerűsített talajvédelmi tervet benyújtani.

Szakhatóságként bejön a vízjogi létesítési engedély elbírálásába a környezetvédelem és a talajvédelem is – fotó: Agroinform.hu

ÜZEMELTETÉSI FÁZIS

1. Vízjogi üzemeltetési engedély

Ha megvan a vízjogi létesítési engedély, utána következik a vízjogi üzemeltetési engedély beszerzése. Egyébként nem kell minden esetben vízjogi létesítési engedélyt kérnünk, hanem elég csak az üzemeltetési engedély. Lásd egynyári öntözés. Vagy ha mondjuk egy csatorna partján van az öntözendő terület, és minden további nélkül bele lehet lógatni egy szivattyút. Tehát akinek a felszíni víz mellett vannak a táblái, annak viszonylag egyszerű a dolga.

HATÓSÁGI ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGEK

1. Vízkészletjárulék

A kivett vízért vízkészletjárulékot kell fizetni. Ez a tényleges vízfogyasztás alapján történik, hiszen ma már vízóra beépítése nélkül nincs vízjogi létesítési engedély. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ugyanakkor a gazdálkodók számára olyan díjmentes kontingenseket „harcolt ki”, amelyek kvázi ingyenessé teszik az öntözést: évente négyszázezer köbméter vehető igénybe díjmentesen. Vagy választható a hektáronkénti négyezer köbméter változat is. Továbbá a tartósan vízhiányos (meghirdetett) időszakokra eső fogyasztás – amely a 2016-os visszavezetés óta minden évben kihirdetésre került – is ingyenes.

2. Vízszolgáltatási díj

A kutak esetében csak vízkészletjárulék van. A felszíni vizekből történő öntözéskor – hacsak nem a közvetlen közelében történik – vízszolgáltatási díjat is kell fizetni. Ez a csatorna fenntartását, üzemeltetését van hivatva biztosítani. A fokozatosan visszavezetendő költségekhez az állam is hozzájárul. 2021-től az összköltségek 30 százaléka erejéig hosszú távon is állami segítséget kap a felszíni vízből öntözni kívánó termelő.

Az információk tájékoztató jellegűek, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően kell eljárni.