Mikor lehetséges a párhuzamos növénytermesztés?

Párhuzamos növénytermesztés könnyen megkülönböztethető fajták termesztése esetén lehetséges, de a két üzemegység elválasztását fizikai szinten és a nyilvántartások szintjén is meg kell valósítani, tehát a termelést, betakarítást, raktározást külön kell kezelni, el kell kerülni a szennyeződés lehetőségét. Dokumentációt a párhuzamos területekre egyaránt vezetni kell. A teljes üzemen belüli anyagbeszerzésnek és -felhasználásnak mindkét egység esetében áttekinthetőnek kell lennie.

Például ha a termelő bevon ökológiai ellenőrzés alá egy lucernatáblát, és van a földhasználatában konvencionális lucerna is, azt szintén be kell vonnia. Ellenben behozhatja ökoba a Florina almását, ha konvencionálisban Granny Smith van, mert szemmel láthatólag, laikus számára is elkülöníthető a két fajta. Tárolásnál az elkülönítésre ügyelni kell!

alma

Párhuzamos növénytermesztés könnyen megkülönböztethető fajták termesztése esetén lehetséges – fotó: Pixabay

És mi a helyzet az állattartással?

Állattartás esetén a párhuzamos állattartás kizárólag különböző állatfajok esetén lehetséges. Amennyiben a gazdaságban nem ökológiai állatokat is tartanak, a konvencionális állatokat és azok takarmányait megfelelően elkülönítve kell tartani.

Például a magyar szürke szarvasmarháit be kell jelentenie az állattartónak, ha a magyar tarkák már bioellenőrzés alatt állnak, bármennyire meg lehet őket egymástól különböztetni, hiszen a jogszabály állatok esetén fajra vonatkozik. De tényleg csak ennyi lehetőség lenne?

Mi van, ha egy új telepítésű vagy újonnan vásárolt, azonos gyümölcsöst még nem szeretnék ellenőrzés alá vonni? Vagy mi a helyzet a vetőmagtermesztéssel?

És a kísérletek? Akkor semmit nem értékesíthetek bioként az egész gazdaságban? Szerencsére nem ennyire drámai a helyzet, ugyanis akadnak egyéb kivételek.

A rendelet lehetőséget ad arra, hogy a termelő működtessen ökológiai és nem ökológiai termelőegységeket ugyanazon a területen, tehát elfogadott a párhuzamosság fennállása. Ezek a következők:

Ültetvények esetében, ahol nehezen megkülönböztethező a fajta, azzal a feltétellel, hogy

• Átállási tervet kell készíteni, és 2 éven belül meg kell kezdeni a konvencionális egység utolsó részének átállítását is;
• Az átállási tervet a Pest Megyei Kormányhivatal mint illetékes hatóság hagyja jóvá;
• Amennyiben a konvencionális egységben lévő ültetvény már termő, az ökoegységben lévő gyümölcsös csak státuszmegosztást követően kaphatja meg a magasabb státuszt.

Mezőgazdasági kutatásra vagy hivatalos iskolai oktatásra szánt területek esetében

• Az illetékes hatóság egyetértésével.

Vetőmagok, vegetatív szaporítóanyagok és palánták előállítása esetén.

Minden egyéb esetben a párhuzamosságot a tanúsító szervezet köteles jelenteni a kormányhivatalnak. A kormányhivatali jelentés nem jár kizárással, de a párhuzamosság fennállásáig nem értékesíthető az ökoegységbe tartozó, már ökostátuszt elért termék öko státusszal.

szántóföld

A rendelet lehetőséget ad arra, hogy a termelő működtessen ökológiai és nem ökológiai termelőegységeket ugyanazon a területen egyes esetekben – fotó: Pixabay

A megengedett kivételek esetében is be kell tartani bizonyos szabályokat:

• Termékek megfelelő elkülönítése, annak dokumentációja;
• Betakarítás előtt 48 órával a tanúsító szervezet értesítése;
• A konvencionális termék betakarításával kezdenek, elszállítást követően kezdik meg a magasabb státuszú termék betakarítását;
• Átállási terv évente történő megerősítése.

Tájékoztató anyagok a tanúsító szervezetek honlapján találhatók, további kérdés esetén forduljanak saját tanúsító szervezetükhöz!