A Planet Budapest 2023 Természetközeli mezőgazdaság szakkonferencián Bakocs Marcell, növénytermesztő agronómus tartott előadást Talajkímélő nagyüzemi növénytermesztés ökológiai szemlélettel címmel.
A mezőgazdaságunk nagyon sok erőforrásra alapvetőként tekint és ezeket nem tudja nélkülözni. Többek között ilyen erőforrás a földgáz, a nitrogén, a foszfor, a kálium, a vas, a mikrochipek, a növényvédőszer-hatóanyagok és a gázolaj. Nem mondom azt, hogy ezeket mind el lehet hagyni a regeneratív gazdálkodás alkalmazása során, de lényegesen csökkenteni lehet a felhasznált mennyiségüket. A takarékoskodást minél hamarabb el kellene kezdeni, már ma, mert szégyenszemre előállhat az a helyzet, hogy a gyerekeinknek Európában éhezéssel kell szembenézniük. Ne hagyjuk, hogy ez megtörténjen! – hívta fel a figyelmet Bakocs Marcell.
Takarónövényes technológiával és direkt vetéssel nem jelentkezik problémaként sem a talajerózió, sem a lecserepedés – Fotó: Shutterstock
Tapasztalataim szerint az egyetemen a konvencionális, intenzív növénytermesztést tanítják. Ennek során elsajátítunk egy olyan gondolkodási keretrendszert, amely végigkísér egész szakmai pályafutásunk alatt. A hagyományos rendszernek az a lényege, hogy a talajra egy fizikai, kémiai termesztőközegként tekintünk, a biológiát pedig teljesen figyelmen kívül hagyjuk. Mindössze annyi szerepet hagyunk neki, hogy milyen vetőmagot fogunk választani, illetve milyen szervezeteket kell vegyszeresen vagy egyéb úton elpusztítanunk. A beavatkozások általában fizikaiak, a talajművelő gépeinkkel, vagy kémiai, növényvédő szerekkel és műtrágyával – összegezte a szakértő.
A természetben nem találunk fedetlen területeket csak akkor, ha jelentősen kimozdítjuk természetes állapotából a táblát, ahol dolgozunk. Ilyen mértékű változásokhoz sok energiára van szükség, mert a természet mindig egyensúlyi állapotba törekszik – emelte ki Bakocs Marcell.
Hozzátette, hogy a konvencionális gazdálkodás másik nagy problémája: gyakran ahelyett, hogy egy komplex rendszerben gondolkodna hosszú távon, inkább egyéves projektek sorozataként tekint a termelési évekre, és a legfőbb célkitűzése pedig az adott év termését maximalizálja, ezzel pedig a profitot is. A felhasznált erőforrásoknak mindössze a vélt gazdaságosság fog határt szabni.
Ezzel szemben a regeneratív technológia fókuszában a talajaink védelme áll, azok szerkezetessége, vízbefogadó képessége, szervesanyag tartalma stb. Ebben a rendszerben a talajra egy ökológiai rendszer részeként tekintünk és ebben próbáljuk elhelyezni a növénytermesztést. Nem muszáj csupaszra elművelni a területeinket, hanem az úgynevezett takarónövényes technológiával is karbantarthatók – hívta fel a figyelmet Bakocs Marcell.
Felsorolta a regeneratív technológia alapelveit is:
- minimális talajbolygatás
- folyamatos talajtakarás
- a 365 napon keresztül a területen lévő élő gyökér, illetve növény
- a minél nagyobb növényi diverzitás
- valamint az állattartás integrációja a rendszerbe.
Takarónövényes technológiával és direkt vetéssel nem jelentkezik problémaként sem a talajerózió, sem a lecserepesedés, sem az, hogy a nagy köveken folyton széttörik az eke – mondta a szakértő, de kiemelte azt is, hogy ezen technológiák jó alkalmazásának többek között akadálya a széleskörű szakirodalom hiánya.
A gyengébb adottságú területeinket évi 600-700 kg műtrágyát használunk fel hektáronként. És előállítunk belőle 3 tonna repcét vagy 5-6 tonna búzát. Ezek rémesen rossz arányok és egyáltalán nem fenntartható – emelte ki Bakocs Marcell.
A regeneratív technológia alkalmazásával lényegesen csökkenteni lehetne a műtrágyafelhasználást. Vannak olyan külföldi példák, ahol az állattartás integrálásával teljesen el is hagyták. Emellett ritkábban kellene 100 milliós traktorokat vásárolni, kevesebb növényvédőszer-hatóanyagot kell felhasználni, mindez jelentősen csökkentené a termelési költségeket – összegezte a szakértő.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
