Több mint száz magyar és szerb gazdálkodó volt kíváncsi arra, milyen termelési módszerrel előzhetők meg a néhány héttel ezelőttihez hasonló porviharok, amelyek ezúttal nemcsak az értékes termőréteget pusztították, de minden korábbinál nagyobb tömegbalesetet is okoztak az M1-es autópályán – írja közleményében a Talajmegújító Gazdák Egyesülete (TMG).

A Talajmegújító Gazdák Egyesületének első oktatási napján gyakorlati információkkal gazdagodhattak azok a mezőgazdasági termelők, akik a vajdasági Bajmokra látogathattak. Többek között egy szántásos és egy 5 éve bolygatatlan, úgynevezett no-till táblán is végezhettek ásópróbát, és kereshettek gilisztát.

A Talajmegújító Gazdák Egyesülete még januárban jelentette be, hogy a 2022-es extrémen aszályos év után elindítja regeneratív oktatási programját, hiszen az általuk alkalmazott módszerek jelentősen javítják a talajok állapotát, így vízháztartását is. Azóta a termelők már egy szintén extrémnek nevezhető szélviharos hétvégén is túl vannak.

Gyakorlati bemutató Bajmokon

Gyakorlati bemutató Bajmokon – Fotó: Bérczes Dóra/Talajmegújító Gazdák Egyesülete

A házigazda ezúttal Farkas Flórián egyesületi tag volt, aki gazdaságában 2008 óta nem szántja területeit, 2018 óta pedig a regeneratív módszereket alkalmazza minden tábláján: korábban sávos művelést, mostanra pedig takarónövényekre alapozott no-till technológiát. Vagyis semmilyen talajmunkát nem végez, mindössze a vetőgéppel bolygatja minimálisan a területeit.

A kisgazdákat megcélozva

A majdnem száz magyar és szerb termelő a délelőtt folyamán egy kerekasztal-beszélgetést hallgathatott meg, ahol Varjú Ádám, Berente Antal és Kaszás Gellért és természetesen a házigazdák, mint regeneratív termelők osztották meg tapasztalataikat az összegyűltekkel.

Többek között az egyesületen belül fejlesztett no-till vetőgépet is bemutatták, ami aztán a határban is látható volt.

De a határban szemléltették a folyamatos talajtakarást és gyökérhálózatot biztosító takarónövények terminálásának, vagyis vetés előtti kikapcsolásának többféle módját is, valamint no-till kukoricavetési bemutató is zajlott. A különböző feladatokat egyszerű, használt, akár több évtizede dolgozó eszközökkel végezték el. A cél ugyanis az volt, hogy bemutassák: nemcsak új technikával lehet elkezdeni a regeneratív gazdálkodást, hanem a már meglévő, esetenként öreg gépparkkal is el lehet indulni az úton.

Forgatásos gazdából sem volt hiány

A résztvevők között többen is voltak, akik már valamilyen formában elindultak a regeneratív gazdálkodás útján, de számos termelő azért érkezett Bajmokra, mert kíváncsi volt arra, milyen lehetőségei vannak a szántáson túl.

„Kezdő és haladó gazdák is érdeklődtek a TMG oktatási napja iránt, aminek nagyon örülünk, hiszen mi azt gondoljuk, hogy csak a regeneratív módszerekben van a jövő. Erre több intő jelet is kaptunk az elmúlt néhány évben. Gondolhatunk a 2022-es aszályos nyárra vagy a böjti szelekre" – fogalmazott a rendezvény végén Szabó Attila, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke, aki maga is regeneratív módon irányítja gazdaságát. A regeneratív módszer csökkenti mind a szél-, mind a vízeróziót, de számos más előnye is van, amire rávilágítottak a bajnoki rendezvényen.

Regionális oktatás a helyi gazdáknak

A közleményben kitérnek arra, hogy az oktatási program egyik fő szempontja, hogy regionális tudást osszon meg az érdeklődőkkel, hiszen a Kárpát-medencében rendkívül változatosak a talajviszonyok, így nem minden megoldást lehet alkalmazni például a Dunántúlon, ami adott esetben Bácskában működik.

A TMG tagok az adott régiókban, az adott talajtípusoknál viszont rendkívül sok gyakorlati tapasztalatot halmoztak fel, és ezt tudják megosztani a környékbeli gazdatársakkal, akik tényleg adaptálható, gyakorlati tudást kapnak.

Nem volt ez másként Farkas Flóriánnál, aki a Telecskai-löszhátságon, közepes minőségű meszes csernozjomon gazdálkodik viszonylag száraz, 630 mm éves csapadékátlagok mellett. Itt érte el, hogy 5 éves no-till tábláján hemzsegnek a giliszták, miközben annak vízháztartása is jelentősen javult. Ezt be is bizonyította a megjelenteknek: gödröket ásott a szántott és a no-till táblarészbe, amikben aztán egységes mennyiségű vizet öntött. Míg a bolygatatlan talajban fokozatosan elszivárgott a víz, addig a fogatással kezeltnél még a szakmai nap végén is több liter pangó folyadékot lehetett látni a mélyedésben. Vagyis egy heves esőzésnél a természetközeli, gyökerekkel átszőtt, jó szerkezetű talaj hatékonyabban vezeti el a csapadékot, amit az aztán raktározni is tud, míg a szántásos technológiánál a lehullott víz megáll a területeken, majd jelentős részben elpárolog, így nem kerül a talajba.

A TMG szakemberei arra is felhívták a figyelmet, hogy a regeneratív gazdálkodás jó megoldás lehet a változó klímára, az aszálykárok mérséklésére, de a költségek csökkentésére is, miközben a környezetre is pozitív hatással van.

Jön a folytatás

A Talajmegújító Gazdák Egyesületének március végén elindított oktatási sorozata áprilisban egy direktvetési bemutatóval folytatódik a Kiskunságban, illetve egy speciális, regeneratív szőlőművelést bemutató eseményt is szerveznének a Homokhátságon. Emellett Somogyban bemutatják majd, hogy miként lehet a no-tillre alapozott szántóföldi növénytermesztésbe az állattartást, a szakaszos legeltetést is integrálni – írják a közleményben.