A meghirdetett, nívós szakmai program óriási érdeklődést keltett. Az ország minden részéről érkező szakemberek zsúfolásig megtöltötték az egyetem dísztermét, többeknek már csak a lépcsőkön jutott hely.
A vendégeket és az előadókat a Pannon Egyetem Georgikon Karának nevében dr. Takács András Péter, a Növényvédelmi Intézet igazgatója, egyetemi docens köszöntötte, majd átadta a szót a Nufarm Hungária Kft. ügyvezetőjének.
A meghirdetett, nívós szakmai program óriási érdeklődést keltett
Salamon György üdvözölte az egyetem tanárait, professzorait, diákjait, a Nemzeti Agrárkamara és a növényvédelmi kamarák képviselőit, tagjait, a termelőket, forgalmazó partnereket, valamint a termelésben dolgozó szaktanácsadó kollégákat. Megköszönte a lehetőséget az egyetemnek, a Növényvédelmi Intézet igazgatójának és kollégáinak a helyszínért és a szervezésben nyújtott segítségükért, illetve az előadóknak, hogy szakmai tapasztalataikat és tudásukat megosztják a jelenlévőkkel.
Egyre nehezebb a helyzet
Az ügyvezető ezután rátért Múlt, jelen és jövő a növényvédelemben című előadására. Elmondta, hogy napjainkban a mezőgazdaságot és főleg a növényvédelmet rengeteg támadás éri Európában és Magyarországon is, ami miatt az emberek gondolataiban nagyon méltatlan helyet foglal el ez az ágazat. Pedig, ha belegondolunk, rendkívül fontos munkát látnak el ezek a szakemberek: élelmiszert állítanak elő, ami létünk alapja. Hiszen mezőgazdaság nélkül nincs élelmiszer, ilyen mennyiségű és minőségű élelmiszer-előállítás pedig nem lehetséges növényvédő szerek nélkül. Emiatt a növényvédősök munkája nemcsak fontos, de felelősségteljes is.
„Az európai törekvések miatt sok fontos hatóanyag kerül visszavonásra, ami nagyon megnehezíti a munkánkat, és megkérdőjelezi a mezőgazdaság és a növényvédelem jövőjét – hangsúlyozta Salamon György, aki hozzátette: – A konferencián elhangzott előadásokkal szeretnénk helyzetképet mutatni a múlt növényvédelméről, a folyamatban lévő tendenciákról növényvédőszer-felhasználás és növényvédelmi problémák témakörben, és olyan kiegészítő lehetőségekre rámutatni, amelyek segíthetik a munkánkat és a megmaradó hatóanyagok felhasználását, hatáskifejtését.”
„Magyarország a növényvédelmi szabályozás és növényvédelmi oktatás területén mindig is Európa élvonalában járt” – mutatott rá hazánk helyzetére történeti távlatból Gaál Orsolya, a Nufarm Field Marketing Specialistája 50 év a növényvédelemben című előadásában. 1968-ban nálunk tiltották be először a DDT-t, majd a nyolcvanas-kilencvenes években az összes klórozott szénhidrogén-származékot és egyéb nagyon perzisztens növényvédő szert.
A nyolcvanas-kilencvenes években a kivonások mellett sok új hatóanyag került forgalomba, sőt a kilencvenes évek második felétől a gyári kombinációk megnövekedett aránya is segítette a növényvédelmet, aminek köszönhetően mind a mennyiségi, mind a minőségi élelmiszer-előállításban nagyot léptünk előre. A hatóanyagok felülvizsgálata ezután is folytatódott, sőt Gaál Orsolya hangsúlyozta, hogy a 2010-es években a tendencia fokozódott.
„Az utóbbi néhány évben olyan hatóanyagok is visszavonásra kerültek, amelyek alapjai a sikeres növényvédelemnek. Ezzel szemben a növényvédelmi problémák megszaporodtak. Új károsítók jelentek meg, megoldás hiányában a régi károsítók jelenléte fokozódik, ami részben az eddig jól bevált hatóanyagok hiányában a kevésbé hatékony anyagokkal szemben kialakuló rezisztencia miatt is történt. Ez a probléma a közeljövőben csak fokozódni fog” – mutatott rá a specialista.
A szakemberek kezében van néhány lehetőség, amelyek alkalmazásával kicsit lassíthatják az egyre súlyosbodó folyamatokat: ilyen az integrált növényvédelmi elvek szigorúbb alkalmazása, valamint a permetezéstechnika javítása, beleérve az adjuvánsok tudatos használatát, a permetezésre használt víz minőségi paramétereinek beállítását és a hibátlan állapotú permetezőgépek alkalmazását.
Az újabb technikák közé tartoznak a precíziós növényvédelem és növénytermesztés, a digitális, műholdas képelemzés, valamint a drónok alkalmazása a növényvédelmi helyzet és az állomány állapotának felmérésében. Talán a legnagyobb gondolkodásmódbeli váltást a biológiai anyagok használata igényli. „Ezeknek a termékeknek a beépítése a kémiai védekezések sorába komoly fegyver lesz a rezisztenciatörésben és az élelmiszer-biztonságban is” – zárta előadását Gaál Orsolya.
Fenoxiherbicidek: még mindig van bennük potenciál
Benécsné Dr. Bárdi Gabriella gyomirtási szakértő, az NMNK elnökségi tagja a fenoxiherbicidek 21. századi szerepéről beszélt. Ezek a szintetikusauxin-hatású herbicidek az egyik legrégebben használt gyomirtó hatóanyagcsoport. Az 1940-es években kezdték el vizsgálni ezeket a hatóanyagokat, azóta már a fenoxiszármazékot tartalmazó herbicidek egész családja jött létre, és a mai napig is széles körben használt gyomirtó szerek.
„A magról kelő és évelő kétszikű gyomok ellen tudunk ezekkel a hatóanyagokkal dolgozni. Hatásukra az érzékeny növények levele torzul, kanalasodik, a hajtáscsúcs csavarodik. Az egyszikű növények az aktív növekedés időszakát leszámítva szelektívek, amiben közrejátszik a morfológiai szelektivitás is – emelte ki a szakértő. – Ide tartoznak az ariloxi-karbonsavak – a 2,4 D, MCPA, mekoprop, diklórpop, MCPB, 2,4-DB, triklopir, fluroxipir –, valamint az aromás karbonasavak, mint a dikamba, naptam, klopiralid, aminopiralid, picloram.”
Benécsné Dr. Bárdi Gabriella hangsúlyozta, hogy a fenoxiherbicidek jelentőségüket a 21. században is megőrizték, ugyanis kiváló kombinációs partnerei egyéb gyomirtó hatóanyagú termékeknek. Mivel nem alakult ki ellenük rezisztencia, kombinációban vagy önmagukban felülkezelésre használva a rezisztenciatörés eszközei. Fontos tulajdonságuk az is, hogy a SU- és IMI-repcék és -napraforgók árvakelése ellen is sikerrel vethetők be. Nem utolsósorban pedig a ma használatos formulációk jó ökotoxikológiai jellemzőik miatt biztonsággal alkalmazhatók.
Napjaink problémái repcében
Egy mindinkább megoldásra váló problémára, a repcekártevők inszekticidrezisztenciájára hívta fel a figyelmet Farkas István, a Vas Megyei Kormányhivatal, Növény- és Talajvédelmi Osztály növényvédelmi szakügyintézője, növényvédelmi zoológusa.
Az őszi káposztarepcének a vetéstől kezdve nagyon sok rovarkártevője van. Ezek kordában tartása komoly odafigyelést és szakértelmet követel a növényvédős szakemberektől. Egy vegetáció során a kártevők ellen akár öt-hat alkalommal is védekezni kell, viszont nehézséget okoz, hogy viszonylag kevés különböző hatásmechanizmusú hatóanyag engedélyezett, és ezek száma tovább fog csökkenni. Az egyik legnagyobb gazdasági kárt a repcefénybogár okozhatja azáltal, hogy a virágbimbókba berágva károsítja a virág részeit, így az nem tud kinyílni, megtermékenyülni.
„Feltételeztük, hogy a nyugat-európai országokhoz hasonlóan nálunk is kezd kialakulni ennél a rovarnál a piretroidrezisztencia. Vizsgálataink bizonyítják, hogy sajnos Magyarország egyes részein már találtunk olyan populációkat, amelyek rezisztenciát mutattak a lambda-cihalotrin hatóanyagra – utalt egy veszélyes jelenségre Farkas István. – Rezisztencia szempontjából a piretroidokat két csoportba osztják: az I-es típusú piretroidok közé a tau-fluvalinát és az etofenprox hatóanyagok tartoznak, a II-es típusú piretroidokhoz minden más piretroid hatóanyag. Egyértelmű rezisztenciát a II-es csoportba tartozó hatóanyag esetén állapíthatunk meg.”
Elmondta, hogy Magyarországon az I-es csoportból a tau-fluvalinát hatóanyag van forgalomban, Mavrik néven vásárolható meg. A repcefénybogár elleni küzdelemben ezt a hatóanyagot jobb eredménnyel alkalmazhatjuk, mint a II-es csoport képviselőit. Fontos, hogy nappali használat esetén virágzó állományban ez az egyetlen biztonsággal használható piretroid. Az előadó azonban hangsúlyozta, ebben az esetben is fontos, hogy a méhek védelmében nappal csak önmagában juttassuk ki. Ha a Mavrikot tankkeverékbe tesszük, a kijuttatáskor célszerű méhkímélő technológiát alkalmazni.
A potenciálisan nagy jövedelmet biztosító, de pontosan kivitelezett termesztéstechnológiát igénylő növénnyel foglalkozott Ughy Péter gyombiológus, a Vas Megyei Kormányhivatal, Növény- és Talajvédelmi Osztály növényvédelmi szakügyintézője is Keresztes gyomnövények a repcében – újabb kihívások című előadásában.
A szakember elmondta, hogy a keresztes virágú gyomnövények eltávolítása a repcéből nem egyszerű feladat. Ez a közhely még inkább igaz, ha a gyomnövény a kultúrnövénnyel nagyon közeli rokonságban van, akár egy nemzetségbe tartozik. Ilyen gyomnövény a vad réparepce, amelynek kártétele többek között abban nyilvánul meg, hogy novembertől áprilisig folyamatosan virágozhat, ezáltal odacsalogatja és táplálékul szolgál a rovarkártevőknek, jelentősen korlátozva a tavasszal felhasználható inszekticidek körét. A gazdálkodóknak, növényvédelmi szakirányítóknak igazi kihívást jelent a felismerése, terjedésének megakadályozása, illetve az ellene való védekezés.
Adjuvánsokkal az erősebb hatásért
A következő előadó gyakorlatias témát választott: Tóth Ágoston növényvédelmi szakirányú okleveles agrármérnök az adjuvánsok szerepét és jelentőségét mutatta be a növényvédelemben. Az adalékanyagok azok az anyagok, amelyeket a tankkeverékekhez adunk, a segédanyagot pedig a gyártó teszi a hatóanyag mellé. A cél minden esetben a hatásfokozás.
Hatás szempontjából három csoportba soroljuk őket: egyrészt elősegítik, másrészt fokozzák a fő készítmény hatását, harmadrészt pedig csökkenthetik a kultúrnövényre gyakorolt esetleges fitotoxikus hatást.
Az 1. csoportba tartoznak a vízlágyító anyagok, a pH-csökkentők vagy -növelők, stabilizátorok, melyek elősegítik a fő készítmény hatását.
A 2. csoportba tartozó anyagok hatáskifejtésük szerint további csoportokba oszthatók: jobb terülést biztosítanak (felületi feszültség csökkentése), segítik a hatóanyag bejutását, felszívódását a növénybe, hosszabb stabilitást biztosítanak a hatóanyagnak, fokozzák a károsító érzékenységét, csalogatják a célkártevőt, és késleltetik a felszáradást. Ebbe a csoportba tartoznak például a tenzidek, biotenzidek, olajadalék-anyagok, viaszszármazékok, hatásnövelő enzimgátlók stb.
A 3. csoportba tartoznak a cseppnehezítők és az antidotumok. A cseppnehezítők jelentősége, hogy megakadályozzák a permetlé elsodródását, így az nem jut át a szomszéd táblára, esetleg olyan kultúrára, amelyben kárt tehetne. Az antidotumok pedig a gyomirtó szer lebomlását segítik a kultúrnövényben, ezáltal csökkentve az esetleges káros hatást.
Ezek részletesebb ismerete és tudatos használata a jövőben még nagyobb jelentőségű lesz. A hatóanyag-kivonások mellett további törekvés az EU-ban, hogy a megmaradó hatóanyagok kijuttatható mennyiségét, dózisát is csökkentik. Ez nagyon kedvez a rezisztencia kialakulásának. Az adjuvánsok használatával segíthetjük, sőt fokozhatjuk a fő készítmény hatását, ezzel lassíthatjuk a rezisztencia kialakulását.
Az éremnek két oldala van
A jó hangulatú, élénk szakmai beszélgetésekkel kísért ebédet követően került sor a délutáni program első előadására, amelyet Salamon György tolmácsolásában a Nufarm részéről Karina von Detten Head of Portfolio Solutions Europe, Middle East, Africa (EuMEA) tartott meg. A The future of plant protection in Europe (Politika vagy tudomány – a növényvédelem jövője az Európai Unióban) cím előre jelezte, hogy a növényvédelem társadalmi elfogadásának nagyon fontos témájáról lesz szó.
„Európában a mezőgazdaságot nagyon sok támadás éri, és mint elsődleges környezetkárosító szerepel az európai emberek tudatában. Jelenleg 7 milliárdos a Föld lakossága, és az előzetes prognózis alapján 2050-re várhatóan 10 milliárd ember fog élni a Földön. Ennek a 10 milliárd embernek pedig élelmiszert kell biztosítani, ami mezőgazdaság és növényvédelem nélkül lehetetlen” – jelentette ki Karina von Detten.
Hozzátette, különös aktualitást ad a rendezvénynek, hogy pont ezen a napon szavazták meg Európában a Green Deal megállapodást, amiben fontos irányelveket fogalmaztak meg a Föld élhetőbbé tételének és megőrzésének érdekében. A biodiverzitás megőrzése, a „termőföldtől a fogyasztóig stratégia” keretrendszerbe helyezi a kihívásokat, amelyeknek termelőknek és input-előállítóknak egyaránt meg kell felelniük. Ezek az intézkedések kétségtelenül komoly gazdasági és politikai hatással lesznek az átlagpolgárokra is, az ő mindennapi életünkre.
„Sajnos a tájékoztatás sok esetben csak egyoldalú, és nem szembesít a másik oldal veszélyeivel. Történetesen azzal, hogy mekkora termeléskiesést okozhat ez az élelmiszer-előállításban, miközben 30 év alatt a lakosságszám közel másfélszeresére nő. Növényvédelem nélkül a jelenleg megtermelt élelmiszer 40 százaléka veszélybe kerül.
A veszélyalapú tiltás helyett a növényvédőszer-használat kockázatának vizsgálata és a helyes használatból eredő kockázatok csökkentését megcélzó technológiák kidolgozása minden szempontból eredményre vezetőbb lenne. Ezért a növényvédő szerek helyes használata mellett az integrált növényvédelem, az új technológiák alkalmazása és a biológiai anyagok használata együttesen adhatnak csak megoldást ezekre a problémákra” – mutatott rá Karina von Detten.
Penészgombák, a méregkeverők
A szakmai tartalmat színesítette dr. Baranyai Marietta belgyógyász, a Markusovszky Egyetemi Oktatókórház főorvosának témája, A mikotoxinok jelentősége az élelmiszerekben, kiemelve a növényvédelem kulcsszerepét az egészséges táplálkozás biztosításában.
A főorvos asszony elöljáróban elmondta, hogy a mikotoxinok fonalas gombák által termelt másodlagos anyagcseretermékek, melyek az élelmiszerekben természetes módon képződő legveszélyesebb méreganyagok közé tartoznak. Mind az emberi, mind az állati szervezetet súlyosan károsíthatják, karcinogén, mutagén, teratogén, ösztrogén hatásúak, hatnak a növekedésre, befolyásolhatják a szaporodást, a fertőzésekkel szembeni ellenálló képességet.
Egyes mikotoxinok rendszeresen bekerülve a szervezetbe súlyos szövődményeket válthatnak ki, vese-, májbetegséget, daganatos megbetegedéseket is okozhatnak. A sok mikotoxin közül talán a legjelentősebbek az aflatoxin B1, DON-toxin, ochratoxin-A, zearalenon, fumonizin, T2-toxin, patulin. Az aflatoxinokat az Aspergillus-fajok termelik, amelyek elsősorban a gabonaféléket és a földimogyorót támadják meg. Szintén Aspergillus- és egyes Penicillium-fajok termelik az ochratoxint is. Ez a toxin jobbára gabonafélékben, kávéban, szárított gyümölcsben található meg, valamint felhalmozódhat az állatok húsában is, és ezzel is bekerülhet az emberi szervezetbe.
A DON-toxin jelenlétéért búzában, árpában, rozsban és zabban a Fusarium graminearum az elsődlegesen felelős gombafaj. Ugyancsak Fusarium-faj felelős a zearalenon toxin és egyéb fumonizin (FB1, FB2, FB3) jelenlétéért egyes növényi, elsősorban gabonaterményben és abból származó termékekben. Számos toxintermelő Fusarium az említett toxinok közül akár többfélét is képes termelni, melyek hatásai összeadódhatnak, egymás hatásait fokozhatják, és a tünetek keveredhetnek. A fuzáriumtoxinok legfőbb beviteli forrásai így elsősorban a búzából és kukoricából készült termékek, állatok esetén takarmányok.
A mikotoxinok emberre és állatra egyaránt nagyon komoly egészségkárosító hatása miatt az élelmiszerek és takarmányok toxintartalmát szigorúan ellenőrzik. Dr. Baranyai Marietta hangsúlyozta: az élelmiszerek mikotoxin-terhelésének kiindulópontjai a szántóföldön, a növényállományokban felszaporodó penészgombák, így a növényvédelemnek, a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak kiemelkedő szerepe van az élelmiszerek toxintartalmának csökkentésében, a megengedett határérték alatt tartásában.
Sok múlik a víz minőségén
Az utolsó előadás újra gyakorlati információkat tartalmazott, Both Gyula, az NMNK Vas Megyei Területi Szervezete elnöke a víz jelentőségét részletezte a permetezéstechnikában. Tapasztalatai szerint a permetezés sikerességét több tényező befolyásolja: víz, növényzet, növényvédőszer-formuláció, alkalmazástechnika, környezeti tényezők.
A jelenleg alkalmazott kijuttatástechnika jellemzője, hogy a kiszórt permet átlagosan 50 százaléka nem jut a célfelületre, aminek egyik oka a rossz cseppképzés. A cseppképzésben nemcsak az alkalmazott szórófej játszik szerepet, hanem a tankkeverékbe tett adjuváns anyag is. Mivel a víznek nagy a felületi feszültsége, a viaszos felületű levélről gömb formában könnyen legurul, ezért a permetlécseppben lévő hatóanyag nem jut el a hatáskifejtés helyére.
A víz egyéb tulajdonságai, mint a sótartalom, vízkeménység, a permetlé pH-ja, hőmérséklet, együttesen is befolyásolják a permetezés sikerét, a hatóanyag hatáskifejtését. Például az alacsony hőmérséklet vízoldhatósági problémákat okoz, gélesedés indulhat a tartályban; a sók hatására a vegyi anyagok kicsapódnak, inaktiválódnak.
Az NMNK területi elnöke kiemelte: „Kísérleteink azt bizonyítják, hogy ezeknek az értékeknek a helyes beállításával már az alacsonyabb dózisban alkalmazott növényvédő szer is jó hatékonysággal dolgozik, és csak ezek együttes figyelembevételével tudunk kellő hatékonyságot biztosítani a növényvédő szeres kezelésünknek.”
A program révén a résztvevőknek lehetőségük nyílt a szakmai eszmecserére, az új információk megbeszélésére. Az egész napos rendezvényről a vendégek elégedetten távoztak, aminek hangot is adtak: Ide érdemes volt eljönni!
